Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-04 / 284. szám
t A kaposvári Gippert Róbert Az év állatorvosa, aki jórészt kisállatokat gyógyít, de a klasszikus állatorvoslástól sem tudott elszakadni 4 MEGYEI KÖRKÉP____________________________________________________________________________________________________________________2015. DECEMBER 4., PÉNTEK Néha nem az állattal van gond, inkább a gazdi lelkét kell ápolni KAPOSVÁR Először jelölték a díjra, s a szakma, a kollégák javaslatára rögtön Az év állatorvosának választották. Gippert Róbert éppen huszonöt éve van a pályán, s bár már jórészt kisállatokat gyógyít, azt mondja, a klasszikus állatorvoslástól nem tud elszakadni. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu- Nem csak Kaposváron, de a környező megyékben élő állatbarátoknak is ismerősen cseng a Gippert Róbert név.- Mára három-négy megyét ellátó gyűjtőklinikaként működünk. A kollégák ide küldik azokat az eseteket, amelyekkel nem boldogulnak. De sok bal- esetes állat is nálunk köt ki. Ez számunkra óriási szakmai kihívás, ami arra ösztönöz bennünket, hogy a lehető legmodernebb eszközökkel, legújabb technikákkal tudjunk segíteni az állatokon.- Az elmúlt negyed században hogyan változott az állattartási kultúránk, és miként kellett ehhez átalakítani a praxist?- Amióta az eszemet tudom, falusi állatorvosnak készültem. Az egyetemen akkor még a haszonállatok gyógyítására alapozták az oktatást, a kedvtelésből tartott állatok gyógyítására semmiféle képzést nem kaptunk. A pályámat Dalmandon kezdtem üzemi, illetve körzeti állatorvosként. A rendszer- váltás idején aztán rendkívüli módon átalakult az egész állatorvosi praxis. Megszűntek a nagyüzemek, a háztáji állományok jelentősen visszaestek. Az én egyéni szerencsém az volt, hogy negyedéves egyetemista koromban kikerültem Kanadába cseregyakorlat keretében, s ott egy kisállatklinikán dolgoztam. Ott kaptam egy „fejlövést” a kisállatpraxissal kapcsolatban. Ennek volt köszönhető, hogy amikor a nagy átalakulások zajlottak, s már lehetett magánpraxist nyitni, elsőként nyitottunk Dombóváron kisállatrendelőt egy kollégámmal. Később, már önállóan, Kaposváron is beindítottam a praxist. Mára már szinte kizárólag kisállatok gyógyítására korlátozódik a munkánk, a nagyüzemi állatorvoslás kihalóban van. Pedig nem tudtam elszakadni a klasszikus állatorvoslástól, hiányzik a fíling, ezért a mai napig ellátunk kisebb üzemeket, lovas létesítményeket.- A rendelőkben viszont a különleges állatok sem ritkák?- A hörcsögtől a legkülönlegesebb egzotikus állatig minden megfordult már a rendelőnkben. Persze a többség kutya és macska.- Ahogy a praxis, úgy az állattartók világa is átalakult 25 év alatt. S nem biztos, hogy mindig kedvezően.- Bizony előfordul, hogy úgy érzem, nem az állattal van gond, inkább a gazdinak a lelkét kell ápolnunk. Hiába kerülnek ki nagy tudással a fiatal kollégák az egyetemről, ahhoz egy élet kell, hogy megtanuljanak az emberekkel bánni. Ezt tudom a legkevésbé átadni a kollégáknak, s ebből van a legtöbb konfliktus is. Sajnos az emberek, mint mindenhol, itt is türelmetlenek. Ahhoz viszont, hogy egy problémát feltárjunk, sokszor vizsgálatok sorozatára volna szükség, miközben egyre kevesebb az emberek pénze. Mi szeretünk utánajárni a dolgoknak, ehhez pedig műszerezettség kell és persze szakembergárda. Amit egyre nehezebb biztosítani.- Nem lehet megkerülni a közvéleményt borzoló kérdést: Önhöz hoztak fagyállóval mérgezett állatot?- Nem. Szerintem ez egy picit túlmisztifikált történet. Egy kollégánál tudunk egy-két esetről, miközben az a hír járja, hogy kétszáz mérgezett kutyáról van szó. Akkor nem tudom hova kerültek. Valahol le kellett volna csapódniuk az eseteknek, ha lettek volna. Gippert Róbert: amióta az eszemet tudom, falusi állatorvosnak készültem Állatorvosból is hiány van Gippert Róbert egy kérdés kapcsán épp csak érintette, hogy egyre nehezebb biztosítani a szakembergárdát állatklinikáin. - Tehát állatorvosból is hiány van? - kérdeztük.- Abszolút. Most is két orvossal kevesebb van nálunk, mint amire szükség lenne. Részint, mert elnőiesedett a szakma, s a lányok három-négy év után elmennek szülni. Közben sok a pályaelhagyó is, akik rájönnek, hogy a való világ nem az, amit az Animál Planeten látnak. Persze sokan mennek külföldre is, mert ott nagyobbak a lehetőségek. De olyan is akad bőven, aki elvégzi az egyetemet, de olyan anyagi körülmények közt él, hogy nincs rászorulva arra. hogy praktizáljon. A maradék meg Pesten akar dolgozni. Ezért nem találok orvost úgy sem. hogy az ország jegyzett állatklinikái közé tartozunk, és biztos egzisztenciát és komoly szakmai kihívást tudnánk nyújtani. Gippert Róbert 1967-ben született Gödöllőn. 1985-ben érettségizett a gödöllői Török Ignácz Gimnáziumban. 1990-ben szerzett állatorvosi diplomát az Állatorvostudományi Egyetemen, majd a Dal- mandi Mezőgazdasági Rt.-ben kezdte állatorvosi pályáját, mint üzemi állatorvos. 1993-2000-ig kisállatpraxist üzemeltetett egy állatorvos kollégájával főállása mellett. 2000-ben Kaposvárra költözött és önálló kisállatpraxist nyitott. 2008-tól a Pannon Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának ellátó állatorvosa. 2010-ben kisállat klinikus szakállatorvosi diplomát szerzett. Jelenleg Dombóváron és Kaposváron is vannak állatklinikái. Kaposváron él feleségével, két saját és két nevelt lánya van.- Mert gondosak a gazdák, viszik állatorvoshoz kedvencüket?- Nem igazán. Persze, ha beteg, akkor inkább. De sajnos a pénztelenség a jó gazda gondosságát is megtépázza. Nyilván van egy réteg, aki sok mindent meg tud adni az állatának. Aztán van egy másik réteg, aki szeretne állatot, megadna neki mindent, de nem teheti meg. A többség viszont passzív. Az oltási morál például nagyon rossz a megyében. Amióta megszűntek a meghirdetett közterületi oltások, azóta sokat romlott a helyzet. Főként úgy, hogy nincs szankció, ha valaki nem oltatja be a kutyáját.- A világhálón kering egy megdöbbentő térkép a veszteséggel fertőzött területekről. Tehát a veszettség elleni oltást se adatják be sokan?- Nem bizony. A környező országokban azért ez nagyobb probléma. De szerintem majd akkor robban a bomba, amikor az első humán eset megtörténik nálunk is. A veszettség ugyanis gyógyíthatatlan betegség.- A nem felelős állattartás eredménye az is, hogy nincs a világon akkora menhely, ami ne lenne tele?- Pontosan.- Ön is híve az ivartalanításnak?- Az ivartalanítás szükséges ahhoz, hogy ne legyen ennyi kóbor állat.- Az állatorvosnak milyen állata van otthon?- Hát, ez egy fogós kérdés. Én úgy nőttem föl, hogy mindig volt otthon állatom. Most olyan helyen lakunk, ahol csak egy pici élőkért van. Mégis valameny- nyi lányom könyörgött kutyáért, a legkisebb most különösem De- ha valakinek - nekünk is felelősen kell gondolkodnunk az állattartásról. Én rengeteget dolgozom, keveset vagyok otthon, így a feleségem nyakába szakadna még a kutyatartás is. Azt gondolom, tiszteletben kell tartanom az Ő kívánságát. Hiszen Ő biztosítja nekem azt a biztos hátteret, aminek köszönhetően végezhetem a munkámat, tudom működtetni a praxisomat. Végre megtaláltam azt a nőt, aki a mai világban ritka, mint a fehér holló. Aki még klasszikus nevelést kapott, s megteremt mindent számomra, ami kell a nyugodt munkavégzéshez. És van még egy fontos dolog ahhoz, hogy nyugodtan tudjak dolgozni. Ez pedig a kollégáim lelkiismeretes és kitűnő szaktudású munkája. Úgy gondolom, jó csapatot sikerült kialakítanom, és nélkülük én sem jutottam volna ide.- Lesz, aki tovább viszi a praxist?- Az elmúlt 20 évem úgy telt, hogy állandóan dolgoztam. Nem csoda, hogy a nagyobbik lányok közül egyik se akarta tovább vinni a praxist. A kicsi lányomban viszont látom azt az ambíciót, ami bennem volt. S hát mégis: az lenne mindennek a megkoronázása, ha valamelyik gyerekem továbbvinné mindazt, amit felépítettem. Villámcsődület: diákok készítettek felmérést az esélyegyenlőségről ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR December 3. 1992 óta a Fogyatékos Emberek Világnapja. Ezzel is próbálják felhívni a figyelmet a fogyatékos emberek problémáira. A Kaposvári Egyetem Gyógypedagógia Intézet hallgatói pedig flashmob- bal, villámcsődülettel igyekeztek ráirányítani a figyelmet a teendőkre, próbálták érzékenyíte- ni az embereket.- Meghívtuk a villámcsődületre a Bárczi módszertani központ, a Duráczky, a Napsugár központ és a Gyöngyfa napköziotthon lakóit is - mondta el érdeklődésünkre Mag Pálma, az egyetem Gyógypedagógia IntéEgyetemisták táncoltak, hogy a fogyatékosokra irányítsák a figyelmet zetének negyedéves hallgatója. - Ugyancsak erre a napra az első éves hallgatók készítettek egy felmérést is a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének helyzetéről. Azon túl, hogy az adatok végleges kiértékelése után pontos képet kapunk a helyzetről, a kutatás azért is volt különösen hasznos, mert a hallgatók maguk szembesültek a társadalomban kialakult véleményekről. Ezzel pedig a mi munkánkat is segítik, mert olyan változást szeretnénk elérni a környezetünkben, amelynek köszönhetően a speciális szükségletű emberek sikeresebben élhetik az életüket. Márkus Kata Elszánt lapkeverők: csatáztak az ultisok NAGYATÁ8 Csaknem 50 jelenlévővel rendezték meg a nagyatádi Vencelben a hetedik ultiversenyt. Az elnevezéstől eltérően érkeztek Bö- hönyéről, Szigetvárról és Kaposvár környékéről is elszánt lapkeverők. A négy felvonásos küzdelem szüneteiben zsíros kenyér, süti és helyi nedű várta a résztvevőket - Többszöri helycserés támadással a fináléban dőlt el a végső sorrend - mondta Dobor János fő szervező. Az első helyezést és vele együtt a „Nagyatád legjobbja” címet, valamint a vándorkupát a helyi Czipóth Ottó érdemelte ki. Őt követi a szigetvári Fajcsi János és a csokonyavisontai Kulcsár József. Györke József ( k t
