Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-04 / 284. szám

t A kaposvári Gippert Róbert Az év állatorvosa, aki jórészt kisállatokat gyógyít, de a klasszikus állatorvoslástól sem tudott elszakadni 4 MEGYEI KÖRKÉP____________________________________________________________________________________________________________________2015. DECEMBER 4., PÉNTEK Néha nem az állattal van gond, inkább a gazdi lelkét kell ápolni KAPOSVÁR Először jelölték a díj­ra, s a szakma, a kollégák ja­vaslatára rögtön Az év állator­vosának választották. Gippert Róbert éppen huszonöt éve van a pályán, s bár már jórészt kis­állatokat gyógyít, azt mondja, a klasszikus állatorvoslástól nem tud elszakadni. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu- Nem csak Kaposváron, de a környező megyékben élő állatba­rátoknak is ismerősen cseng a Gippert Róbert név.- Mára három-négy megyét ellátó gyűjtőklinikaként mű­ködünk. A kollégák ide küldik azokat az eseteket, amelyekkel nem boldogulnak. De sok bal- esetes állat is nálunk köt ki. Ez számunkra óriási szakmai kihí­vás, ami arra ösztönöz bennün­ket, hogy a lehető legmodernebb eszközökkel, legújabb techni­kákkal tudjunk segíteni az ál­latokon.- Az elmúlt negyed században hogyan változott az állattartási kultúránk, és miként kellett eh­hez átalakítani a praxist?- Amióta az eszemet tudom, falusi állatorvosnak készültem. Az egyetemen akkor még a ha­szonállatok gyógyítására ala­pozták az oktatást, a kedvtelés­ből tartott állatok gyógyításá­ra semmiféle képzést nem kap­tunk. A pályámat Dalmandon kezdtem üzemi, illetve körze­ti állatorvosként. A rendszer- váltás idején aztán rendkívü­li módon átalakult az egész ál­latorvosi praxis. Megszűntek a nagyüzemek, a háztáji állomá­nyok jelentősen visszaestek. Az én egyéni szerencsém az volt, hogy negyedéves egyetemista koromban kikerültem Kanadá­ba cseregyakorlat keretében, s ott egy kisállatklinikán dolgoz­tam. Ott kaptam egy „fejlövést” a kisállatpraxissal kapcsolatban. Ennek volt köszönhető, hogy amikor a nagy átalakulások zaj­lottak, s már lehetett magánpra­xist nyitni, elsőként nyitottunk Dombóváron kisállatrendelőt egy kollégámmal. Később, már önállóan, Kaposváron is beindí­tottam a praxist. Mára már szin­te kizárólag kisállatok gyógyítá­sára korlátozódik a munkánk, a nagyüzemi állatorvoslás kihaló­ban van. Pedig nem tudtam el­szakadni a klasszikus állator­voslástól, hiányzik a fíling, ezért a mai napig ellátunk kisebb üze­meket, lovas létesítményeket.- A rendelőkben viszont a külön­leges állatok sem ritkák?- A hörcsögtől a legkülönlege­sebb egzotikus állatig minden megfordult már a rendelőnk­ben. Persze a többség kutya és macska.- Ahogy a praxis, úgy az állat­tartók világa is átalakult 25 év alatt. S nem biztos, hogy mindig kedvezően.- Bizony előfordul, hogy úgy érzem, nem az állattal van gond, inkább a gazdinak a lelkét kell ápolnunk. Hiába kerülnek ki nagy tudással a fiatal kollégák az egyetemről, ahhoz egy élet kell, hogy megtanuljanak az em­berekkel bánni. Ezt tudom a leg­kevésbé átadni a kollégáknak, s ebből van a legtöbb konfliktus is. Sajnos az emberek, mint min­denhol, itt is türelmetlenek. Ah­hoz viszont, hogy egy problémát feltárjunk, sokszor vizsgálatok sorozatára volna szükség, mi­közben egyre kevesebb az em­berek pénze. Mi szeretünk utá­najárni a dolgoknak, ehhez pe­dig műszerezettség kell és per­sze szakembergárda. Amit egy­re nehezebb biztosítani.- Nem lehet megkerülni a közvé­leményt borzoló kérdést: Önhöz hoztak fagyállóval mérgezett ál­latot?- Nem. Szerintem ez egy pi­cit túlmisztifikált történet. Egy kollégánál tudunk egy-két eset­ről, miközben az a hír járja, hogy kétszáz mérgezett kutyáról van szó. Akkor nem tudom hova ke­rültek. Valahol le kellett volna csapódniuk az eseteknek, ha let­tek volna. Gippert Róbert: amióta az eszemet tudom, falusi állatorvosnak készültem Állatorvosból is hiány van Gippert Róbert egy kérdés kap­csán épp csak érintette, hogy egyre nehezebb biztosítani a szakembergárdát állatkliniká­in. - Tehát állatorvosból is hiány van? - kérdeztük.- Abszolút. Most is két orvos­sal kevesebb van nálunk, mint amire szükség lenne. Részint, mert elnőiesedett a szakma, s a lányok három-négy év után el­mennek szülni. Közben sok a pályaelhagyó is, akik rájönnek, hogy a való világ nem az, amit az Animál Planeten látnak. Per­sze sokan mennek külföldre is, mert ott nagyobbak a lehetősé­gek. De olyan is akad bőven, aki elvégzi az egyetemet, de olyan anyagi körülmények közt él, hogy nincs rászorulva arra. hogy praktizáljon. A maradék meg Pesten akar dolgozni. Ezért nem találok orvost úgy sem. hogy az ország jegyzett állatklinikái közé tartozunk, és biztos egzisztenci­át és komoly szakmai kihívást tudnánk nyújtani. Gippert Róbert 1967-ben született Gödöllőn. 1985-ben érettségizett a gö­döllői Török Ignácz Gimnázi­umban. 1990-ben szerzett állatorvo­si diplomát az Állatorvostudo­mányi Egyetemen, majd a Dal- mandi Mezőgazdasági Rt.-ben kezdte állatorvosi pályáját, mint üzemi állatorvos. 1993-2000-ig kisállatpraxist üzemeltetett egy állatorvos kollégájával főállása mellett. 2000-ben Kaposvárra költö­zött és önálló kisállatpraxist nyitott. 2008-tól a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Tangazdaságá­nak ellátó állatorvosa. 2010-ben kisállat klinikus szakállatorvosi diplomát szer­zett. Jelenleg Dombóváron és Ka­posváron is vannak állatklini­kái. Kaposváron él feleségével, két saját és két nevelt lánya van.- Mert gondosak a gazdák, viszik állatorvoshoz kedvencüket?- Nem igazán. Persze, ha be­teg, akkor inkább. De sajnos a pénztelenség a jó gazda gondos­ságát is megtépázza. Nyilván van egy réteg, aki sok mindent meg tud adni az állatának. Az­tán van egy másik réteg, aki sze­retne állatot, megadna neki min­dent, de nem teheti meg. A több­ség viszont passzív. Az oltási mo­rál például nagyon rossz a me­gyében. Amióta megszűntek a meghirdetett közterületi oltások, azóta sokat romlott a helyzet. Fő­ként úgy, hogy nincs szankció, ha valaki nem oltatja be a kutyáját.- A világhálón kering egy meg­döbbentő térkép a veszteséggel fertőzött területekről. Tehát a ve­szettség elleni oltást se adatják be sokan?- Nem bizony. A környező or­szágokban azért ez nagyobb probléma. De szerintem majd akkor robban a bomba, amikor az első humán eset megtörténik nálunk is. A veszettség ugyanis gyógyíthatatlan betegség.- A nem felelős állattartás ered­ménye az is, hogy nincs a vilá­gon akkora menhely, ami ne len­ne tele?- Pontosan.- Ön is híve az ivartalanításnak?- Az ivartalanítás szükséges ahhoz, hogy ne legyen ennyi kó­bor állat.- Az állatorvosnak milyen állata van otthon?- Hát, ez egy fogós kérdés. Én úgy nőttem föl, hogy mindig volt otthon állatom. Most olyan he­lyen lakunk, ahol csak egy pi­ci élőkért van. Mégis valameny- nyi lányom könyörgött kutyáért, a legkisebb most különösem De- ha valakinek - nekünk is fele­lősen kell gondolkodnunk az ál­lattartásról. Én rengeteget dol­gozom, keveset vagyok otthon, így a feleségem nyakába szakad­na még a kutyatartás is. Azt gon­dolom, tiszteletben kell tartanom az Ő kívánságát. Hiszen Ő bizto­sítja nekem azt a biztos hátteret, aminek köszönhetően végezhe­tem a munkámat, tudom működ­tetni a praxisomat. Végre megta­láltam azt a nőt, aki a mai világ­ban ritka, mint a fehér holló. Aki még klasszikus nevelést kapott, s megteremt mindent számom­ra, ami kell a nyugodt munka­végzéshez. És van még egy fon­tos dolog ahhoz, hogy nyugodtan tudjak dolgozni. Ez pedig a kol­légáim lelkiismeretes és kitűnő szaktudású munkája. Úgy gon­dolom, jó csapatot sikerült kiala­kítanom, és nélkülük én sem ju­tottam volna ide.- Lesz, aki tovább viszi a praxist?- Az elmúlt 20 évem úgy telt, hogy állandóan dolgoztam. Nem csoda, hogy a nagyobbik lányok közül egyik se akarta tovább vinni a praxist. A kicsi lányom­ban viszont látom azt az ambíci­ót, ami bennem volt. S hát mégis: az lenne mindennek a megkoro­názása, ha valamelyik gyerekem továbbvinné mindazt, amit fel­építettem. Villámcsődület: diákok készítettek felmérést az esélyegyenlőségről ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR December 3. 1992 óta a Fogyatékos Emberek Világ­napja. Ezzel is próbálják felhív­ni a figyelmet a fogyatékos em­berek problémáira. A Kaposvá­ri Egyetem Gyógypedagógia In­tézet hallgatói pedig flashmob- bal, villámcsődülettel igyekez­tek ráirányítani a figyelmet a te­endőkre, próbálták érzékenyíte- ni az embereket.- Meghívtuk a villámcsődü­letre a Bárczi módszertani köz­pont, a Duráczky, a Napsugár központ és a Gyöngyfa napközi­otthon lakóit is - mondta el ér­deklődésünkre Mag Pálma, az egyetem Gyógypedagógia Inté­Egyetemisták táncoltak, hogy a fogyatékosokra irányítsák a figyelmet zetének negyedéves hallgatója. - Ugyancsak erre a napra az el­ső éves hallgatók készítettek egy felmérést is a fogyatékos embe­rek esélyegyenlőségének hely­zetéről. Azon túl, hogy az ada­tok végleges kiértékelése után pontos képet kapunk a helyzet­ről, a kutatás azért is volt külö­nösen hasznos, mert a hallgatók maguk szembesültek a társada­lomban kialakult vélemények­ről. Ezzel pedig a mi munkán­kat is segítik, mert olyan válto­zást szeretnénk elérni a környe­zetünkben, amelynek köszönhe­tően a speciális szükségletű em­berek sikeresebben élhetik az életüket. Márkus Kata Elszánt lapkeverők: csatáztak az ultisok NAGYATÁ8 Csaknem 50 jelenlévővel rendezték meg a nagyatádi Ven­celben a hetedik ultiversenyt. Az elnevezéstől eltérően érkeztek Bö- hönyéről, Szigetvárról és Kapos­vár környékéről is elszánt lapkeve­rők. A négy felvonásos küzdelem szüneteiben zsíros kenyér, süti és helyi nedű várta a résztvevőket - Többszöri helycserés táma­dással a fináléban dőlt el a végső sorrend - mondta Dobor János fő szervező. Az első helyezést és ve­le együtt a „Nagyatád legjobbja” cí­met, valamint a vándorkupát a he­lyi Czipóth Ottó érdemelte ki. Őt követi a szigetvári Fajcsi János és a csokonyavisontai Kulcsár József. Györke József ( k t

Next

/
Thumbnails
Contents