Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-29 / 303. szám
2015. DECEMBER 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Somogyi világklasszisok relikviáinak bemutatásával kezdi a jövő esztendőt a Rippl-Rónai Múzeum Takáts Gyula-rajzok a nagyközönségnek Az ideinél is gazdagabb kiállítási programmal készül a következő esztendőre a Rippl-Rónai Múzeum: a kaposvári intézmény vezetése ráadásul igencsak széles körnek, minden korosztály számára látnivalót kínál 2016-ra. Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR Két tárlat, a december elején megnyílt Egry József-élet- műkiállítás, illetve az interaktív virtuális vártúrák a jövő esztendőre is áthúzódnak, előbbit február végéig, utóbbit áprilisig nézhetik meg, akik az ünnepek előtt inkább a bevásárlással és a karácsonyi előkészületekkel vannak elfoglalva, mintsem múzeumlátogatással.- Az első új látnivaló a Vasza- ry-képtárban nyílik majd február elején a Sportmúzeum gyűjteményéből - mondta Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója. - A világversenyeken sikeresen szerepelt kaposvári és somogyi versenyzők relikviáit és életét mutatjuk be az érdeklődőknek, és természetesen szeretnénk a példaképek bemutatásával a sportolásra és az egészséges életmód fontosságára felhívni a figyelmet. Az igazat megvallva elképzelhető, hogy a Megvetés és önbecsülés című, a romák életmódját, használati eszközeit, ősi mesterségeit reflektorfénybe állító kiállítás hamarabb nyílik majd meg a múzeumépületben, ám a cigány kisebbségi önkormányzattal közös tárlat pályázatfüggő, az anyagi támogatásról a jövő héten születik döntés. A népi tisztálkodással, mosással kapcsolatos technikákat, szokásokat és eszközöket mutatja be a Szennyes az ingem című néprajzi kiállítás, melyet szintén A gyerekek számára is rengeteg látnivaló akad majd Az Egry-tárlat áthúzódik az új esztendőre az első negyedévtől látogathatnak az érdeklődők, s tavasszal nyílik meg a desedai Fekete István Látogatóközpontban a National Geographic Wild Varázslatos vadon fotókiállítása, s ugyanitt esedékes - bár lehet, hogy áthúzódik 2017-re - a jelenleg Vízipók munkacímmel- előkészítés alatt álló kiállítás is.- Utóbbival a gyerekeknek szeretnénk kedveskedni - magyarázta Ábrahám Levente. - Grafikus figurákon mutatjuk be a vízközeli élővilágot, és bábosok által készített óriásmakettekkel a vízben élő állatokat. Szintén a vizes élővilágot kedvelőket szeretnénk megszólítani a halászati tárlattal, melynek alapját a preparátumaink és a néprajzi gyűjteményünk eszközei adják, míg az ősszel a tengerek élővilágát bemutató, a világ minden részéről összegyűjtött kagylókat, csigákat, tengeri sünöket és csillagokat felvonultató kiállítás anyagát egy magán- gyűjtemény adja. A Rippl-Rónai Emlékházban a tavaszi Rippl-Rónai Fesztivál idejére a kaposvári festőóriás aktjaiból nyílik tárlat, ősszel pedig a grafikáiból állítanak öszsze egy anyagot a szakemberek. A fesztiválra a Fő utcai épületben a Kossuth-díjas író-költő, Takáts Gyula rajzaiból időzítenek kiállítást, a nyár végétől pedig a Vendéglátóipari Múzeum anyagából a főzést és a gasztronómiát bemutató Dr. Oetker-vándor- kiállítás, valamint a polinéziai vagy amazóniai embereket, természetet, társadalmat és kultúrát közel hozó, egzotikus tájakra kalauzoló, jellemzően a természettudományi és a néprajzi múzeum gyűjteményéből összeállított tárlat jelenthet kiváló programot a kaposváriaknak. A Rippl-Rónai Emlékházban a festőóriás aktjaiból, majd grafikáiból nyílik kiállítás Cseppben a tenger: a pálosok sorsa KAPOSVÁR Egyetlen ember, R Vezér Ferenc sorsán keresztül mutatja be a pálos rend 1945 utáni mindennapjait, az ellenálló magyar szerzetesrendek sorsát, a földalatti katakomba katolikus egyház működési mechanizmusait, és a Vatikán viszonyát Ke- let-Közép-Európához Bertalan Péter most megjelent könyve. A pálos rend és az állambiztonság küzdelme nem véletlenül viseli a Hálózatok szorításában alcímet.- Globális világunkat hatalmas gazdasági, politikai és kommunikációs hálózatok ereje tartja össze és működteti, ezek egyik fontos összetevője a katolikus egyház - mutat rá a Kaposvári Egyetem egyetemi docense, történész, politológus. - A katakomba egyház elleni fellépés a hatalom részéről gyakran nagyon erőszakos, jogi procedúrának álcázott felszámolási kísérletet takart: a koncepciós perek sorában a pálosok elleni jogi eljárás különleges helyet foglal el. Bertalan Péter a pálosok történelmét, a magyar történelem fontos részének tekinti, könyvében új kutatási módszereket, a társadalmi hálózati modellek bemutatását, valamint a történeti pszichológia módszereit is használja.- A pálosok szervezete, példamutató gazdálkodása, gazdag kulturális és irodalmi élete a 16. századig sikertörténet - mondta. - Ezután jön a török hódoltság időszaka, amikor a Budára vonuló hódítók számos pálos monostort kifosztottak, felégettek, rengeteg szerzetest megöltek, megsebesítettek. Néhány évtized alatt a pálos kolostorok elnéptelenedtek, a 17. század első felében települtek vissza Magyarországra. Az újjászervezett rend egyetlen század alatt szorgalmának, szociális érzékenységének köszönhetően nagy elismerést vívott ki. A felvilágosult abszolutizmus a legtöbb szerzetesrend tevékenységét nem ítélte hasznosnak, így politikai okokból működésüket felfüggesztette. A hamvaiból ismét újjáéledt rend az 1950-es években újabb megpróbáltatásokat élt át. Elrendelték a feloszlatását, a kommunista hatalom megpróbálta tagjait megtörni, perbe fogni.- A könyvben a mártírhalált hetit Vezér Ferenc magasztos alakján, életútján keresztül ismerheti meg az olvasó a Horthy korszakban működő, szerzetesrendek komplex hálózatát, a mártír szerzetesek sorsát és a „puszták népének” jellemét - húzta alá. - A mű újdonsága, hogy a jogi folyamat teljes szintéziseként a nyomozati szak, a vádemelés, az ítélethirdetés és a rehabiütá- ció is megtalálható benne. Vezér Ferenc pálos rendi szerzetest 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, ügyét a Grősz lózsef kalocsai érsek elleni perhez csatolták, megkínozták, végül halára ítélték és kivégezték. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rend, központja ma Pécsett található. Jeki G. POSTABONTÁS S ajnos hazánkban nagyon elenyésző a labdarúgópályák látogatottsága. NB I-es mérkőzéseken pár száz néző jelenik meg. Ez egyenesen döbbenet! Az oka szerintem lehet a szegénység, a pénztelenség. Én azonban egy másik szemszögből próbálom megközelíteni a helyzetet. A labdarúgás is éppen olyan művészet, mint a színház, a mozi. Mindegyikben vannak főszereplők, zsenik, és mindegyiket csapatban játsszák. A lényege az, hogy közönség nélkül az egész előadás, a pályán történt játék, nem ér semmit. Véleményem szerint a labdarúgás legnagyobb problémája az, hogy kevés a zseniális képességű játékos. Régen az aranycsapat azért tudta verni a világot, mert a csapatban legalább hat zseni játszott. Nemrégen az egyik sportcsatornán megkérdezték Dunai II Antalt az újpesti válogatottól, hogy mitől volt akkor jó a magyarfoci, azt mondta: “Igen, mi tudtunk futballozni! Volt is néző! Sajnos egyre kevesebb az olyan futballista, mint az Albert, Varga, Bene, Nyilasi, Törőcsik, Détá- ri. Egy-egy megmozdulásaikra felhördült a Népstadion hatvanezres tömege”. Ők közönségcsalogató emberek voltak. Manapság szerintem, megközelítően sincsenek olyan képességű játékosok, mint az említettek. A mi időnkben tele voltak a fut- ballpályák nem csak felnőttekkel, hanem gyerekekkel is. A Ki nizsi kölyökcsapatában játszottam. Az edzőnk Zag József volt, és olyan csapattársaink voltak, mint: Hegyi, Páti, Bőzsöny, Kardos és Kocsa. A kaposvári Vasas kölyökcsapatában játszottunk a nagycsapat előmeccse- ként. A Vasasban olyan nagynevű játékosok játszottak, mint Burcsa Győző, Kardos Ernő, akik a válogatottságig vitték. Még megemlíteném, a régi legendás Kinizsi nagycsapat csatársorát: Jutási, Kerkai, Herbel, Göncz, Lacskovics stb, akik az akkori NB JlI-as bajnokságot toronymagasan nyerték. Az edző Váradi Lajos (Pubi bácsi) volt. A mai korosztály nem hiszi el, akkoriban tele voltak a pályák. Az emberek - mert ugye abban az időben sem volt minden fenékig tejfel - akiknek nem volt pénze belépőre, a kerítés mellé támasztották kerékpárjaikat, és az ülésre feláll- . va nézték a meccset. Körbe voltak a kerékpárok a meccsen. Azért, mert érdekelte az embereket ez a sport, és mert olyan játékosok játszottak a pályán, akik vonzották az embereket. Külföldön miért annyi a nézőszám? Mert szintén olyan játékosok játszanak, akik bevonzzák őket! Ott is drága a belépő! Szerintem hiába épülnek új pályák, értelme csak akkor lesz, ha az előadás, a játék vonzza a közönséget. Ahhoz pedig zsenik kellenek. Vissza kell csábítani a nézőket, hogy a csapatok mellé álljanak és buzdításaikkal felemelkedjen a magyar labdarúgás. Hegyi Imre Kaposvár Pizzázás a pádon KAPOSVÁR. Ilyen sem fordul elő minden télen: a háromtagú kis család leült egy padra, és ott fogyasztotta el az ebédre megrendelt pizzát, élvezve a napsütés melegét. Ebben csak az a szokatlan, hogy karácsony után, szilveszter előtt járunk, sehol a hó, sehol a fagy... k 1 A r ÉSZREVETTÜK
