Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
0 INTERJÚ 2015. DECEMBER 27., VASARNAP A szülei építettek egy mozit, így beleszületett ebbe a világba. A héten kilencvenéves Makk Károly életművéhez egy hosszú beszélgetés sem elég. A szépség és dráma kettőssége Makk Károllyal 90. születésnapja alkalmából beszélgettünk egy csendes budai étteremben, december 23-án lett 90 éves. Törzsasztalánál ültünk. A régimódi pincér hozta neki a „szokásosat”. Kellett néhány perc, hogy ráhangolódjon a társalgásra. Amikor nyugodt tekintete huncuttá változott, jelezte, hogy felkészült. Az élet nagyvonalú volt vele. Ő is ilyen nagyvonalúan bánt mindazzal, amit neki az élet adott. Tehetséggel és kedvességgel. Csejk Miklós- Kilencvenedik születésnapja alkalmából beszélgetünk. Van jelentősége, hogy hányadik?- Azt gondoltam, hogy megúszom azt, hogy jelentősége legyen. De elég nagy lett az érdeklődés irántam, ami néhány fontos dolog végiggondolására késztetett.- Magyarország egyik legnagyobb és legizgalmasabb filmrendezőjeként is számon tartják...- Ez az egyik véglet. Van, aki azt mondja, hogy nincs is életművem. Én az igazat megvallva soha nem gondoltam arra, hogy nekem életművem legyen. Az vagy kialakul, vagy nem. Egyébként döbbenetes, hogy amióta leérettségiztem, 1944 óta, mennyi mindenben vettem részt.- Csinálná másként?- Dehogy csinálnám! Ehhez értek. Volt benne bőven szépség és volt benne dráma is.- Beleszületett a szó szoros értelemben a moziba.- A szüleim építettek egy mozit. A nagybátyám építész- mérnök volt, ő segített. A moziengedélyhez valamilyen érdem kellett, az én édesapám az első világháború frontjain mint gépkocsizó honvéd vett részt. Aki életben maradt, és valamilyen ambíciója volt, hogy csináljon valamit, az kaphatott lehetőséget. A mozi első padjaiban ültek a mezítlábasok, mögöttük az iparosok, hátrébb az értelmiségiek, leghátul az urak. Egy áttekinthető, kezelhető világ volt. Ez egy majdnem megfelelő létezési forma lehetett volna a két világháború között, ha az ember nem kapta volna a képébe a szegénységnek és az egyenlőtlenségnek a kézzelfogható jelenlétét. Egyébként a szüleim nagyon szerettek mozizni, én meg bele- születtem a moziba. De sokáig nem gondoltam arra, hogy filmrendező leszek.- Amúgy is mérnöknek szánta a család.- Ezzel egy baj volt csak. Sok mindenben jó voltam a piarista gimnáziumban, de a matematika titkait, szépségét, rejtélyeit nem sikerült felfedeznem. Nem volt hozzá érzékem. Ha matematikaóra jött, folyt a hátamon a veríték. Azt se tudtam, miről volt szó.- Miből volt jó?- Irodalomból, nyelvekből. Sokkal inkább lettem volna orvos, egészen pontosan sebész, aki bevarrja, meggyógyítja. Vagy diplomata, aki elintézi a különböző rumlikat.- Aztán mégis az édesapja intézte el, hogy filmrendező legyen.- Pestre 18 éves koromban jöttem fel édesapámmal, filmes kapcsolataival a New York kávéházban találkoztunk. Beiratkoztam művészettörténet-esztétika szakra, és bekerültem a filmgyárba.- Kevés filmrendező mondhatja el magáról, hogy mindjárt az első filmjét betiltják.- Az úttörőkről szólt ez a film. De mit csináltak az úttörők? Fölvonultak, felhúzták a zászlót, énekeltek, sorban álltak, kivonultak. A filmben viszont sokkal izgalmasabb volt azt bemutatni, hogy az utcagyerekek hogyan próbálnak meg kapcsolatot teremteni az úttörőkkel. Ez viszont már nem tetszett a cenzúrának. Mondták, hogy nekem ebből nem lesz bajom, de a film nem vetíthető. Aztán mégiscsak kirúgtak a főiskoláról, mert megcsináltuk a betiltott úttörőfilmet Bacsó Péterrel és Banovich Tamással. Konfliktusba kerültem a filmközpont akkori igazgatójával, akit a Röltexből helyeztek oda. Emiatt egy ideig traktorosként kellett dolgoznom. Nem bántam meg. Aztán visszatérhettem első asszisztensként. Sztálin halála kultúrpolitikai irányváltást is hozott, jöhettek a szórakoztató filmek.- Az 1954-es Liliomfi, ami egy üde biedermeier Tévedések vígjátéka volt. Ráadásul milliókkal feledtette, hol élnek.- Bacsó Péter ötlete volt, akit egyébként a legjobb barátomnak tartok, hogy Szigligeti Ede Liliomfijából remek filmvígjátékot lehetne csinálni. Mesés játék volt, a fordulatok, a félreértések megállás nélkül mozgatják a történetet. A közönség még mindig emlegeti ezt a filmet, én is imádom.- A 9-es kórterem akár ma is készülhetne. Bomlott, züllött viszonyokat mutat be egy kórházban. Amikor készült, 1955-ben, mindenki az ország állapotával vont párhuzamot.- A probléma ugyanaz, mint ma. Amikor nagyon elhatalmasodik az erő, elveszíti az önkontrollt Egy másfajta mentalitás szembesíti a hatalmat ezzel az önkontroll nélküli állapottal. A köztes helyzetben lévő jó képességű emberek pedig felismerik, hogy most akkor itt van az igazi lehetőség a változásra. Ez a szituáció időnként felmerül minden társadalom életében.- Mikor készült a Ház a sziklák alatt forgatókönyve? 1956 előtt vagy után?- 1956 nyarán készítettük, tehát melléfogott a kritika, amely az 1956-os forradalom utáni nyomott légkört kereste benne. Vidéken nőttem fel, úgyhogy nagyon vonzott a film zárt világa. A Mese a 12 találatról című filmemnek nagy sikere volt már ekkor, de nem akartam, hogy beskatulyázzanak. Valami teljesen mást szerettem volna rendezni akkor.- A Ház a sziklák alatt a legjobb neorealista melodrámák egyike a kritika szerint, élő karakterekkel, természetközeli képek sorával.- Aczél György azt mondta akkor, hogy elismeri a munka minőségét, de tudomásul kell venni, hogy ez nem a mi fdmünk. Ha egy film arról szól, hogy a főhőse egy olyan lehetőséggel nem tud élni, hogy szegényként a tulajdonába kerül a föld, akkor az nem segíti az ügyet. Ebben Aczél elvtársnak igaza volt, én nem segíteni akartam, én csak egy filmet akartam csinálni. A végén még hozzátette, hogy persze ő nem filmes szakember, én pedig rögtön rávágtam, miért nem ül akkor itt néhány filmes szakember. Ezt lehet, hogy nem kellett volna. Ezek után ha találkoztunk, azért mindig megkérdezte: „Most éppen min dolgozik, kedves grófom?” De voltam „főherceg” is. A Szerelem című filmemet aztán sok éven keresztül elutasította.- A magyar új hullám, ami az egyetemes filmtörténetben is számon tartott filmes stílusirányzat, a nemzetközi szakirodalom szerint is Makk Károly Megszállottak című 1961-es filmjével kezdődik, és az 1970-es Szerelemmel ér véget.- Kiagyaltam egy amerikai történetet egy magányos pasiról, aki már mindenen túl van. Ez lett a Megszállottak. Beköltözik egy lakókocsiba. Van egy ötlete, amivel nem tudnak mit kezdeni az emberek. Találkozik egy másik pasival, akinek meg pontosan ilyen emberre lenne szüksége. A film jelentős részét improvizálva vettük fel. Ezért lehetett egy új korszak nyitánya, mert érződik a filmen a rögtönzöttség, a frissesség. Ezt csinálta Truffaut és Godard a franciáknál. Jó volt a kapcsolatom velük, értettük egymás nyelvét és filmnyelvét.- Az asszociációs montázs, a látszólag oda nem illő képek sora, ami mégis a cselekmény szerves része, a Macskajátékban bombaként robbant.- Régi vágyam volt, hogy amit a Szerelemben egy szálon tudtam csak érvényesíteni, arra egy egész filmet felhúzzak. Sok évig elhúzódott a Macskajáték előkészítése. Mondtam Örkénynek, hogy kellene egy film, amelyben az emberek leveleznek és telefonálnak egymással. Nem jön szembe a dráma, hanem asszociációk révén alakul ki. Az asszociációs képek sorából áll össze. Erre Örkény megírta ezt a zseniális sztorit. Aczél viszont megint csak azt mondta, hogy még ne csináljunk ebből filmet. Az erkölcsös éjszaka kapcsán pedig megüzente, hogy olyan filmet nem finanszírozunk, ami kuplerájban játszódik. Aztán mégiscsak elkészült mindkét film. A közönség szerette őket. A Macskajátékot 1975-ben Oscar-díjra is jelölték.- Az 1970-es Szerelem, ami egyébként a cannes-i fesztiválon tarolt rendesen, precízen mutatja be a halálközeli állapotot.- Ehhez kellett Darvas Lili, aki úri családban nőtt fel. Például Molnár Ferenc udvarolt neki. Ezt mind hozza a szerepben, ezt a sok finomságot és titkot. A letűnt idők világát. Egy olyan állapotot mutat be, ahol megállt az idő. Ma is látom, ahogy az orvos leül mellé. Majd azt mondja a menyének, akit Törőcsik Mari alakít, hogy még egy-két napig életben tudom tartani.- A Szerelem, amit sokan a legnagyobb filmjének tartanak, talán azért is lehetett siker, mert egy szabadság nélküli időszakban a szenvedély- és érzelemáradás ural- hatatlan szabadságáról is szólt.- Ez egy folyamat része, hogy beszélni lehetett a szabadságról. Ahogy Jancsó Miklós is ezt tette. Majdnem mindenki erről próbált beszélni a 60-as, 70-es években. Névjegy MAKK KÁROLY (Berettyóújfalu, 1925. december 23.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész. LEGFONTOSABB FILMJEI: Liliomfi (1954), A 9-es kórterem (1955), Mese a 12 találatról (1956), Ház a sziklák alatt (1959), Megszállottak (1961) , Elveszett paradicsom (1962) , Szerelem (1971), Macskajáték (1972), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Egymásra nézve (1982), Magyar rekviem (1991), A Játékos (1997), Egy hét Pesten és Budán (2003).- Harminc évvel később, az Egy hét Pesten és Budán című filmben, amelyet a Szerelem rendszerváltás utáni folytatásának tartanak, mindent visszavesz a szereplőitől. Utólag érvényteleníti a szerelmüket azzal, hogy a Törőcsik Mari által alakított szereplőről kiderül, hogy besúgó volt. Miért?- Ez egy óriási félreértésből adódik. Amikor az Egy hét Pesten és Budán című filmet vágtuk, a vágó a Szerelemből betett néhány snittet, mert mindkettőben Törőcsik Mari és Darvas Iván látható. A múltbéli képek a fiatalságukat, az akkori szerelmüket idézte meg. Én mondtam, hogy nem lesz ez így jó, de a vágó nagyon erősködött. Nekem eszembe sem jutott, hogy a Szerelem folytatását csinálnám meg.- Mindettől függetlenül még bele is férhetne ez a párhuzam, nem?- De akkor azt úgy kellett volna megcsinálni.- Az Egymásra nézve című filmet viszont sikerült „úgy" megcsinálni. Miért nem Törőcsik Mari és Psota Irén csókolózik egymással ebben a leszbikus szerelmi történetben?- Na, ezt akartam elkerülni. Megkísértett a gondolat egy pillanat erejéig, de ha valamihez értek, akkor ehhez igazán. Teljesen hiteltelen lett volna. A Törőcsik és a Psota mindent tudnak erről a szakmáról, nekem viszont olyan színészek kellettek, akik nem tudnak mindent, de vágynak arra, hogy eljátsszák, hogy azt is tudják. Iszonyatos nagy munka volt velük, de megérte.- Azért ez a leszbikus szerelem története nem lehetett éppen könnyű ügy.- Nem volt az, nem is nevezhették Oscar-díjra, mert Kádár János azt mondta, hogy ennyit még magyar film nem ártott nekünk.- A sors fintora, hogy a mai fiatalokhoz ez a filmje áll a legközelebb. Ismerik és szeretik.- A film felteszi a kérdést, hogy hányféle szerelem van. Kiderül, hogy egyféle. Ez nagyon fontos üzenet. És a másság elfogadása is az.- Törőcsik Marinak is mostanában volt a szülinapja.- Nyolcvanéves volt. Nemrég beszéltem vele telefonon. Azt mondja nekem, „Károly, holnap meghalok”. Mondom neki, hogy „ne hülyéskedjen, Mari. Most olvasom az újságban, hogy megint színpadon van, kapott egy új szerepet.” Erre ő rávágja: „Az utolsót.”- Hogy telnek mostanában a napjai?- Addig alszom, amíg kedvem tartja. Megcsinálom a reggelit, és a teraszon megesszük a feleségemmel szép kényelmesen. Ő mindig rohan valahova, de én ragaszkodom hozzá, hogy együtt reggelizzünk. Aztán meg mindig van valami. Találkozunk barátokkal, vannak terveim. Amíg lehet, csinálni kell. De az nagyon jó dolog, hogy addig aludhatok, amíg csak akarok.
