Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-24 / 301. szám

0 INTERJÚ 2015. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Sokan úgy gondolják, lehet a társadalmat szabályozni jog és erkölcs nélkül Az életünket ajándékba kaptuk „Már ma is nagyon jelentős a nők szerepe egyházunkban, ha nem elfogultan, panelek szerint vizsgáljuk a dolgot” Erdő Péter bíboros címtemploma a római Santa Balbina Életünket és minden lehetősé­günket Istentől ajándékba kap­tuk, az életünkért nem dolgoz­tunk meg. Ha pedig ajándék, ak­kor késznek kell lenni arra, hogy a kötelező mértéken túl is segít­sünk, szeressünk másokat. A család a Teremtő tervében fon­tos szerepet tölt be. Nem lehet egy társadalom életét szabá­lyozni erkölcs nélkül - minder­ről Erdő Péter bíboros beszélt la­punknak adott interjújában. Czene Attila kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Ön Ferenc pápa egyik legköze­lebbi munkatársa. Hogyan kezdő­dött a papi hivatása, van ennek tettenérhető pillanata?- Tizenhárom éves koromtól kezdve kezdtem el intenzívebben templomba járni és imádkozni.- Mi volt ennek az oka?- ló hitoktatóim voltak plébá­nia szinten. Egészen kiváló köny­veket ajánlottak, amelyek nagy élményt jelentettek nekem. Rájöt­tem, hogy az Istennel való kapcso­latnak van egy személyes mélysé­ge, ami rendet tesz az ember éle­tében. A tanulásban és az em­beri kapcsolatokban is éreztem, hogy ez hatalmas segítség. Las­san megfogalmazódott bennem: lehet, hogy ez a legfontosabb az ember számára, s akkor teszem a legtöbb jót másokkal, ha ezt az örömöt továbbadom. Amikor érettségi előtt ki kellett tölteni az felvéted lapokat, hogy milyen fel­sőoktatási intézményben szeret­nék tanulni, fél éjszakát átimád­koztam, aztán beírtam az Esz­tergomi Elittudományi Főiskolát A kispapok fölvételi beszélgetését Vajai István kanonok vezette. Em­lékszem, hogy énekelni is kellett valamit, én betanultam egy szent­ének első versszakát, elkezdtem, de nem valami jól sikerülhetett, mert a strófát már ő fejezte be...- Sokat tartózkodik Rómában?- Igen, az utóbbi években őszönként több mint egy hóna­pot, a szinódusok miatt.- Miért a család lett a püspöki ta­nácskozás központi témája?- Mert rendkívül aktuális nem­csak az egyház, hanem az egész emberiség számára. Olyan alap­vető intézmény, amelyről meg va­gyok győződve, hogy az embe­ri természethez tartozik. Ugyan­akkor látjuk azt, hogy a világ­ban terjed az intézményellenes- ség, az emberek nemcsak egyhá­zi, de polgári házasságot sem köt­nek. Mintha a tartós elkötelezett­ségekkel lenne gond, ez az élet nagyon sok más területén is lát­szik. S néhány ország törvényei­ben olyan újabb tendenciák érvé­nyesülnek, amelyekkel a világ­egyház most szembesül.- Mi az egyház hite a családról?- Az, hogy ez a Teremtő tervé­ben fontos szerepet tölt be. Az em­beri fejlődésnek, a másra tekintet­tel lévő, másért áldozatot hozni tu­dó, mással az örömét, bánatát, ja­vait, lehetőségeit megosztani tu­dó magatartásnak a legjobb isko­lája a család. Nem egy a sok lehet­séges intézmény közül, hanem az emberiség számára alapvető. Az egyházon belül még különle­ges küldetés is jellemzi, például a hit továbbadásában, amelynek a család az egyik legfőbb színtere. A bíborossághoz római (vagy Róma környéki) címtemplom is „jár”. Erdő Péter a szinódus előtt látogatott ide utoljára. „Szá­momra nagyon kedves temp­lom, egyhajós bazilika - mond­ta. - 4. századi az épület, de már akkor is egy polgári ház alapjai­ra emelték a keresztényüldözé­sek lezárulása után. A régészek azt mondják, hogy talán Balbina- A katolikus egyházban kaphat­nak nagyobb szerepet a nők? Ők Jézus életében fontosak voltak.- Állítom, hogy már ma is nagyon jelentős ez a szerep, ha nem elfogultan, panelek szerint vizsgáljuk a dolgot. Nagyon sok egyházi intézmény élén áll nő, az országos magyar katolikus közoktatási hálózat vezetője is egy hölgy, ezeknek a tevékeny­ségeknek az éves költségvetése messze fölülmúlja az egyházme­gyék hitéleti költségeit. Dolgoz­nak nők szociális, karitatív és tudományos szervezeteink ve­zetésében, a pasztorális tanács­ban, a plébániák képviselő-tes­tületében is.- December 8-án kezdődött az ir­galmasság szentéve Rómában.- Magyarországon 13-án csat­lakoztunk, ahogyan a szentatya kérte, s kinyitottuk a szentévi ka­pukat.- Azokat ritkán nyitják meg.- Ez nagy dolog, de egyre gyakrabban van ez a ritkán. 1300-ban hirdettek először ju­bileumi szentévet, aztán elein­te évszázadonként, majd ötven, aztán huszonöt évenként. Leg­utóbb 2000-ben volt szentév. A mostani alkalom az irgalmas­ság jegyében áll, ami azt jelenti, volt a lakóház tulajdonosa, akit később vértanúságáért szentté avattak, ereklyéit is tisztelik ezen a helyen. Tehát ott vagyunk a ró­mai egyház kezdeteinél, ami na­gyon megható és megdöbben­tő élmény. Ez a templom az első magyar bíborosnak, Báncsa nembeli Istvánnak is a címtemp­loma volt, aki a tatárjárás idején Rómában élt, ott halt meg és ott hogy Istennek a megbocsátó és ingyenesen ajándékozó szerete- te a meghatározó központi gon­dolat, ami köré a szentatya ezt a témát rendezni kívánta. Éle­tünket és minden lehetőségün­ket Istentől ajándékba kaptuk, az életünkért nem dolgoztunk meg. Ha pedig ajándék, akkor nekünk is így kell viszonyul­nunk a valósághoz, tehát kész­nek kell lenni arra, hogy a kö­telező mértéken túl is ajándé­kozzunk, segítsünk, szeressünk másokat. Az irgalmasság az em­ber számára magatartási mód. Az Ószövetségben nem fakulta­tív tanácsok, hanem parancsok vannak: az éhezőknek enni, a szomjazóknak italt adni, ruhát­lanoknak, betegeknek segíteni, tudatlanokat tanítani, tanácsta­lanoknak jó tanácsot adni, szo­morúakat vigasztalni, élőkért és holtakért imádkozni, holtakat el­temetni.- Sok tennivaló van ezzel manap­ság is.- Nagyon sok.- Mintha nem éreznénk át a fele­lősségünket.- Ha találkozom egy kihívás­sal, akkor amennyire lehetősé­gem van, annyira felelős vagyok azért, hogyan válaszolok. is temették el. Vannak a temp­lomban gyönyörű középkori fres­kók, például Szent Péter kereszt­re feszítésének az ábrázolása. Ebbe a templomba szoktak eljönni déltájban az Élelmezés- ügyi és Mezőgazdasági Világszer­vezet közeli központjából azok, akik együtt akarnak imádkoz­ni, amikor tehetem, velük imád­kozom.”- Büntetésre szükség van?- A büntetőjog nagy működé­si nehézségekkel küzd. Ha nincs a társadalomnak olyan érték­rendje, amit az emberek többsé­ge oszt, akkor a jogszabályok be­tartását újabb jogszabályokkal le­het segíteni, még újabb ellenőrző mechanizmusokat kitalálni. Vé­gül olyan tömegű jogszabály ke­letkezik, hogy aki akarja, az sem tudja betartani, mert nem igazo­dik el benne, sokszor még a köz­hivatalnokok sem ismerik az ösz- szes paragrafust. Ha ilyen helyzet adódik, nem működik a rendszer, mert minden állampolgár mögé nem lehet rendőrt állítani. Mi, ke­resztények optimisták vagyunk, hiszünk abban, amit Szent Pál a rómaiakhoz írt levelében mond: az ember, a pogány is a szívébe írva hordozza Isten törvényeit.- Magára maradt a jog?- Ha egy társadalomban kiala­kul az egyetértés, akkor erre már lehet építeni a közös viselkedés külsőleg is megkövetelhető sza­bályait. A jogot nem szabad ma­gára hagyni, szüksége van a tár­sadalomra és az erkölcsre. Ez a kettő ma azért fontos, s azért kell a kapcsolatokat hangsúlyozni és nemcsak a különbségeket, mert sokan úgy gondolják: lehet egy társadalom életét szabályozni jog Névjegy Erdő Péter bíboros, teológus, ká­nonjogász, egyetemi tanár, a Ma­gyar Tudományos Akadémia ren­des tagja. 1998-2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. 1999-2002 között a Szé­kesfehérvári egyházmegye segéd­püspöke, 2002-től az Esztergom- Budapesti főegyházmegye érseke. 2003-tól Magyarország primása, majd a pápaválasztó bíborosi tes­tület tagja. 2005-től 2015-ig a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferen­cia elnöke volt. 2006-tól az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke. Francia, orosz, la­tin, német, olasz, spanyol és angol nyelven is beszél (ebben a sorrend­ben tanulta). Püspöki jelmondata: „Initio non erat nisi gratia”, vagyis „Kezdet­ben nem volt más, csak a kegye­lem". „Ez a mondat jutott először eszembe, amikor a kinevezése­met megkaptam. Nagy feladat a püspökség, az ember azt gon­dolja, hogy a saját energiája, sa­ját ismeretei nem elegendőek hozzá, hanem kell egy különös isteni segítség" - árulta el. Érseki címerében a nap és a hold s az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Van­nak az ősei között erdélyiek, de a nap és a hold nemcsak székely, hanem katolikus szimbólum is: a nap Krisztust jelképezi, mert Krisztus a mi világosságunk, a hold pedig a Szűzanyát, hiszen Szűz Mária nem a saját fényét su­gározza, hanem Krisztusnak a fé­nyét tükrözi vissza számunkra, ahogyan a hold a nap fényétől vi­lágít. Szűz Mária a Pázmány Péter Katolikus Egyetem védőszentje, trónja a bölcsesség székét jelké­pezi. A legrégebbi ábrázolását vá­lasztotta, amire rá volt írva, hogy Patrona Regni Hungáriáé, vagyis Magyarország pártfogója. A rajz a régi esztergomi misekönyv iniciá­léja volt eredetileg. A könyv nyom­tatott kiadása 1506-os, de kéz­iratban hamarabb létezett. és erkölcs nélkül, elegendő a gaz­dasági, tömegtájékoztatási, elekt­ronikus manipuláció. A valóság azonban az, hogy ezek a sziszté­mák bármennyire hatékonyak is a mai világban, önmagukban nem állnak meg. De ha jog és er­kölcs nélkül, az emberek erkölcsi meggyőződése nélkül valamilyen szisztéma mégis szabályozni tud­ná a társadalomnak az egész vi­selkedését, fölmerül a kérdés: aki azt irányítja, milyen normák sze­rint működik?- A Tízparancsolat megoldás le­hetne.- A Tízparancsolat az élet bo­nyolultsága miatt állandó utána- gondolást kíván.- Például?- Ilyen terület a bioetika. Ha az erkölcsi értéket látjuk is, konkrét jelentését csak akkor tudjuk meg­állapítani, ha van szaktudásunk is, ismerjük a valóságot.- A teológia mennyire képes, mennyire akar lépést tartani a gyorsuló világgal?- A teológiának sok szakterü­lete van. Például az erkölcsteoló­gia arra törekszik, hogy bizonyos helyzetekben vonjon le tanulsá­got, mondja ki, mi a helyes em­beri magatartás általában. Eh­hez kell egyrészt a hitünk isme­retforrásaiból, a Szentírásból, a szent hagyományból eredő el­veknek a biztos ismerete, de kell ezeknek a szembesítése is a va­lóságnak azokkal a részleteivel, amelyekre a kérdés vagy a prob­léma vonatkozik. Ezért Rómában a pápai egyetemeken egyre-más- ra írnak ki olyan diplomakur­zusokat, amelyek a bioetikával, a gazdasági etikával, adott eset­ben politikai erkölccsel, vagy az internet világában nyíló lehető­ségek etikus alkalmazásával fog­lalkoznak. Úgy érezzük, hogy ránk van bízva egyfajta világos­ság a hitben, de ezt mindig a va­lóság ismeretéhez kell kapcsolni. Ez állandó készültséget kíván, és ameddig történelem lesz, ez a munka folytatódik.- Vannak még megfejtésre váró dolgok a Bibliában?- A Biblia nem rejtvény, nem betűrejtvény. Amikor a Bibliát ta­nulmányozzuk, akkor az üzene­tet keressük benne. Hosszú idő alatt különböző szerzők által le­írt könyvek összessége a Bib­lia. Más és más nyelvi, történel­mi, irodalomtörténeti kategóriá­kat kell használnunk ahhoz, hogy pontosan megértsük a szer­zők szándékát. Vannak a szö­veg változataival kapcsolatos ku­tatások. De a Bibliának nem ön­magában a megértése a teológia igazi nagy kérdése, hanem hogy amit mi a kinyüatkoztatás alap­ján hiszünk, azt korról korra ho­gyan fogalmazzuk meg, lehető­ség szerint rendszerbe foglalva, az adott kor kultúrája számára érthető és beszédes módon, úgy, hogy a problémákra eligazodást nyújtson. Vannak kísérletek, pél­dául átírni az Újszövetséget úgy, hogy ahol szamár volt, ott motor- biciklit írunk, mert ma azt hasz­nálják. Ezek bátor ötletek, de kell történelmi hűség és kapcsolat az eredeti szöveghez, Jézus Krisztus személyéhez, és kell ugyanakkor érzékenység az egyes korok gon­dolkodásmódja, fogalomvilága, és az adott kultúra kifejezésmód­ja iránt. Ebben lehet legitim fejlő­dés vagy alakulás.- Ön ma miképp szerez személyes tapasztalatot?- Személyes plébániai főpász­tori látogatás utoljára 1934-ben, Serédi Jusztinján idejében volt az egyházmegyében. Gondviselés­nek tartom, hogy most sikerült ezt a folyamatot végigvinni, jár­tam szinte az összes plébánián, találkoztam önkormányzatok és civil szervezetek vezetőivel, s hí­vekkel is. A kiértékelés még fo­lyik, ennek alapján tervezzük majd a lelkipásztori munkát.- Mi az idei karácsony üzenete?- Isten irgalmasságának és emberszeretetének legnagyobb jele az, hogy emberként megszü­letett és sorközösséget vállalt az emberiséggel. Ha ezt Isten meg­tette, akkor ez azt jelenti, hogy a mi életünk túlmutat ennek a Földnek a keretein. Nekünk sors­közösségben kell lennünk egy­mással, de úgy, hogy följebb emel­jük a tekintetünket és Isten vilá­ga felé törekszünk. Ez különleges értéket és értelmet ad az életünk­nek, és lehetővé teszi, hogy a szá­mításainkat ne csak arra az időre korlátozzuk, amíg ezen a bolygón élünk, mert a szeretet túllépheti a földi számításokat. I /

Next

/
Thumbnails
Contents