Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-23 / 300. szám

2015. DECEMBER 23., SZERDA KITEKINTŐ .11 Az ünnepi menü kellékeinek árai (vásárcsarnok, hipermarket) Ponty _______________780-1250 Kárász___________ 990 Busa 1 090 Amur 1190 Mm________________1400-2800 Mák 1100-1200 Máktöltelék 269-655 Ft/250g Dió ________1000-1800 Dió pótló 150-645 Ft/250g Káposzta __________150-170 Lila káposzta_______________320 Savan yú káposzta___ 400-440 Ban án ___________299-450 Ma ndarin 279-450 Narancs ________199-350 Cle mentin 399-499 Szaloncukor _ 999 Ft/kg-tól Csillagszóró________________59 Ft/cs Sza lvéta 145 Ft/cs Csomagolópapír______149 Ft/ív Be jgli 428 Ft/rúdtól Aranyvasárnap hétvégéjén vár­hatóan minden bolt megtelik vevőkkel. Idegrendszer és pénz is kell majd a vásárláshoz. Katus Eszter eszter.katus@partner.inediaworks.hu Érdemes acélidegekkel ké­szülni a bevásárlásra. Mert a karácsonyi menü kellékeit sokan még csak most fogják megvenni. Halak, húsok, gyü­mölcsök, savanyú káposzta, mák, dió, édességek - várha­tóan ezek kerülnek a legtöbb kosárba. Na és persze szalon­cukor, amiből a felmérések szerint (a 2011-es visszaesést követően) évről éve többet vá­sárolunk. Igaz, nem feltétle­nül a dobozos fajtából, amely­nek az ára a kimért szalon­cukoréhoz képest kétszer-há- romszor annyi is lehet. Egyes számítások szerint nagyjából 25-30 ezer forintot költünk ajándékokra és élelmi­szerre is ilyenkor, tehát össze­sen 50-60 ezret. A tehetősebb családok ennek a kétszeresét is otthagyják a pénztáraknál. Egyre többen választják vi­szont azt a megoldást, hogy a klasszikus karácsonyi me­nüt (halászlé, sült húsok, töl­Változatos fogások külföldön Ha nem Magyarországon tölt­jük a karácsonyt, a következő ünnepi menükkel találkozha­tunk. A cseheknél ponty krump­lisalátával kerül az asztalra, Brazíliában pedig bélszín, tőke­hal és bundás kenyér. Finnor­szágban december 24-én reg­gel a család fahéjas tejberizst reggelizik, amelybe egy szem mandulát rejtenek, és aki ezt megtalálja, szerencse éri követ­kező évben. Franciaországban Jézus és a 12 apostol tisztele­tére egy 13 részből álló desz- szertkülönlegességgel zárják a karácsonyi menüt. Az olaszok karácsonyi kuglófja a panet- tone, egy könnyű, keit tésztás, mazsolával készített kalácsfé­leség. Angliában és Ameriká­ban a sült, töltött pulyka a nagy kedvenc, a németeknél pedig a gyümölcskenyér. vagy számolgathat egy kicsit. Egy adag töltött káposzta 490 kalóriát, egy darab mézeska­lács 32 kalóriát, egy adag ha­lászlé 335 kalóriát, egy szelet rántott hal 258 kalóriát tar­talmaz. A mákos bejgli 388, a diós pedig 455 kalória. tött káposzta, bejgli) étterem­ből rendelik meg. Több pécsi vendéglátóhely készült is ün­nepi ajánlattal, érdemes te­hát körülnézni. Aki aggódik az ilyenkor felcsúszó pluszki­lók miatt, ma már kalóriasze­gény.ételekből is választhat ­Rögtön puha mézeskalács Hozzávalók: 8 bögre (1 kg) liszt, 1,5 bögre (30 dkg) porcukor, 3 teáskanál szódabikarbóna. 1 evőkanál mézeskalács-fűszer- keverék. 30 dkg vaj/margarin, 1 bögre méz (2,5 dl), 3 tojás. A lisztet, a cukrot, a fűszert és a szódabikarbónát összekeverjük. Hozzáadjuk az enyhén megol­vasztott vajat, a tojást és a mé­zet. Rövid kavarás után homo­gén tésztává gyúrjuk, amit ki­lisztezett deszkán nagyjából fél centi vastagra nyújtunk. Ka­rácsonyi formákkal kiszaggat­juk, majd sütőpapírral kibélelt tepsiben, 180 fokra előmelegí­tett sütőben (alul-felül sütéssel), 10 percig sütjük. Fontos a sü­tési időt betartani, ez garantál­ja ugyanis, hogy a figurák puhák maradjanak. Lezárt fémdoboz­ban tárolva sokáig megőrzi pu­haságát. Kihalóban van egy szakma, lenne rá igény a borvidéken, de nincs, aki tanítsa Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Pár évtizede szégyen lett vol­na, ha egy borvidéken egyet­len kádárt sem talál a helyi bo­rász, és egy másik megyébe, netán országhatáron kívülre kell utaznia a megfelelő szak­emberért. A 82 éves Mayer Ist­ván még emlékszik azokra az időkre amikor a kádárszakma nagyon megbecsült volt a me­gyében. Volt valaha egy kádárokat is ké­pező ktsz, ahol nemcsak hordó­kat készítettek, de kiváló szak­munkások is kikerültek innen. Mayer István is itt sajátította el a hordókészítés tudományát. Mint mondta, abban az időben a kör­nyékről, de még messzi földről is jártak ide diákok.- Harminc évig dolgoztam a szekszárdi állami gazdaságnál, ez idő alatt huszonöt évig hordó­kat is készítettem - mondta Ist­ván bácsi, aki hozzátette, nem­csak készített hordókat, de javí­totta is ezeket. Abban az időben minden „ech- te” szekszárdinak volt egy kis szőlője, ebből adódóan saját bo­ra is. Igaz, hogy a kis mérethez igazodva a legtöbb termelő két­száz-háromszáz literes hordókat rendelt a kádártól. Már az ötszáz literes, úgynevezett ajtós hordó is haladást jelentett, mondta a nyugdíjas mester. Maga a szakma akkor kez­dett léket kapni, amikor a kár­pótlást követően átrendeződtek a tulajdonviszonyok. Egyre na­gyobb szőlőbirtokok alakultak, a kicsik pedig sorvadozni kezd­tek. A nagy szőlőhöz pedig el­kezdték vásárolni a borászok a műanyag, illetve acéltartá­lyokat. Kinek kellett ebben az időben a fahordó? Szinte senki­nek, hiszen egyrészt még volt belőlük, másrészt a tartály lett a sláger. Mayer István elmondta, ő ha­mar észrevette,, hogy váltani kell, és a kis méretű hordók he­lyett tíz-húsz-negyven hektósa- kat kezdett el készíteni. A zömét tölgyfából. A legnagyobb forgal­ma mindig szüret előtti időben volt. Egy nagy hordó is elkészült egy hét alatt, igaz, a szükséges faanyagot előre fel fűrészelték a dongákból. Az abroncsokat ak­kor még a vasboltokban is meg lehetett rendelni. A szakma fel- morzsolódásához az is hozzájá­rult, amikor az alapanyagokat egyre nehezebb lett beszerez­ni és a megrendelések is csök­kentek. Mayer István utoljára het­ven évesen készített fahordót, egy tíz hektósat, utána azon­ban már csak kisebb javításo­kat vállalt el. Mint mondta, az végképp betette nála a kaput, amikor a barrique-hordók jöt­tek divatba, azt mondta, ezek­kel ő már nem akarja elcsúfíta­ni el a kezét. A barrique-hordó drága Sok vita van arról a szakmá­ban, hogy melyik bor jobb: a barrikolt vagy a sima hordós. De mi is az a barrique-hor­dó? Ez a hordófajta tölgyfá­ból készül, űrtartalma 225 li­ter. A hordógyártás műveletei közül kiemelt jelentőségű az égetés. Az elkészült fahordót nem .avatják be”, a betöltött bor a hordó fájának anyagait kioldja, így kiegészül a fa jel­legzetes anyagaival, íze és il­lata is megváltozik. Általában 9-24 hónapig érlelik benne a vörösborokat. Fehérborokat ritkábban készítenek barriko­lással, ezeket maximum 4-6 hónapig érlelik ezzel a mód­szerrel. A barrique-hordókat semmiképp nem használ­ják 2-3 évnél hosszabb ide­ig, mert ennél hosszabb idő elteltével jelentősen csök­ken az aromaátadó hatásuk. Barrique-hordós érlelésre ki­zárólag a nagyon jó minősé­gű borok alkalmasak. A barri- que-borok drágábbak a társa­iknál. Ennek az az oka, hogy egy ilyen hordó ára eléri akár a 100 ezer forintot is, és jel­lemzően csak három alka­lommal használják. Más a bor hordóban és tartályban A bor íze teljesen más, ha fa­hordóban érlelődött vagy ha acéltartályban tárolták. Az előbbiben az íze, a zamata, az egyedisége, a gyümölcsös- sége egyre jobb lesz. míg a tartályokban legfeljebb meg­őrzi azokat az értékeket, amelyek benne vannak a bor­ban, mondta Módos Ernő, az Alisca Borrend Nagymestere, maga is kiváló borász. Mint mondta, a napokban rendelt ő is fahordókat egy palotabo- zsokí kádártól, aki elmond­ta, egyre nehezebb megfele­lő faanyagot találni, mert leg­alább 50-60 centis átmérő­jű tölgyre lenne szükség ah­hoz, hogy megfelelő vastag­ságú dongákat tudjanak belő­le vágni. Sajnos a megyében nagyon kevesen maradtak, akik még egyáltalán javíta­nak hordókat. A kádárokkal olyan szakmakultúra halt ki. mellyel minden borvidék sze­gényebb lett. Régen Pakson, Bátaszéken kádárdinasztiák nőttek fel. mára a kevés meg­rendelés miatt teljesen kihalt ez a réteg. Lenne jövőjük a kádároknak t x a hús

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents