Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám

2015. NOVEMBER 8., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Bepillantás Zányi Tamás hangdizájner hangokkal teli birodalmába „Atmoszférát kell teremteni” A Dealer című filmben Zányi különleges megoldása, hogy a kulcsjele­netben kiderül: a háttérzajt az eltorzított apa és anya szó adja így utánozzák a hangokat 1. Ha valakit megszúrnak késsel 2. Ha valaki hóban járkál, akkor a a bordái között, akkor először be- hangmester keményítőport gyö- ledöfik a pengét egy káposztá- möszöl egy vászontáskában, ba, majd ronggyal és szivaccsal 3. Ha a jégeső zuhog, úgy fa­megszületik a kiboggyanó vér gyasztott borsók potyognak egy hangja is. bádoglemezre. Mérföldkő volt a Saul fia Zá­nyi Tamás hangdizájner pályá­ján, bár a Rengeteg, a Dealer, a Hukkle is kimagasló telje­sítményei közé tartozik. Játé­kos kreativitása nem fért bele a magyar oktatási rendszerbe, ezért lett hangmester. Gyűjti a hangokat: több mint 300 ezer van már. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG Zányi Tamás a na­pokban vette át Párizsban a Saul fia különleges hangi világáért já­ró Vulcan-díjat. Az idei Cannes-i Fesztiválon kapta meg, csak ha­gyományosan egy későbbi idő­pontban adják át ünnepélyes ke­retek között. Előtte még csak nem is hallott a díjról.- A párizsi díjátadón a legna­gyobb meglepetés az volt, hogy még az operatőrök is dicsérték a film hangját, pedig ők leginkább a képpel szoktak foglalkozni - ma­gyarázat lapunknak a hangmester. Tamás nem mesterembe­res hangmérnök, igazi művész: hangdizájner. Folyamatosan részt kell vennie az alkotás folya­matában, együtt kell gondolkod­nia a rendezővel. Esetében a han­gok világából. Névjegy: 1967-ben született, Szombathe­lyen végzett történelem-ének-ze- ne szakon 1992-ben. Négy évig tanított egy budapesti általános iskolában. A Színház- és Film- művészeti Egyetem hangmes­ter szakán 1999-ben kapott dip­lomát. Többek között a Macerás ügyek (Hajdú Szabolcs, 2000), a Moszkva tér (Török Ferenc, 2001) , a Hukkle (Pálfi György, 2002) , a Rengeteg (Fliegauf Be­nedek, 2003), a Dealer (Fliega­uf Benedek, 2004) és a Saul fia (Nemes Jeles László, 2015) című filmek hangján dolgozott, mint hangdizájner.- A hangdizájner a meglévő vagy saját maga által felvett han­gok vágása, szerkesztése, átalakí­tása során hoz létre egy új akusz­tikai világot. Ez a munka sokkal több kreativitást, energiát, időt igényel, mint például egy egysze­rű dialógusvágás - mondta. Azt gondolnánk, hogy egy _ ^pangdizájner szenvedélyesen iíVgyűjti a hangokat. De megtud­tuk, hogy ma már könnyen is hozzájuthat az ember, mert meg is lehet vásárolni egy-egy külön- . iegesebb hangot: Tamás is óriási gyűjteménnyel rendelkezik, több mint 300 ezer hang­fájl tulajdonosa. Hanggyűjteménye folyamatosan bővül.- A filmekben ál­talában arra törek­szünk, hogy eredeti, természetes hangok szólaljanak meg. Aig használunk hanggene­rátort, viszont nagyon sok hang van, amit nem lehet felvenni. Ilyen például, ha azt látjuk, hogy egy kutya átfut az út egyik olda­láról a másikra. Azt például nem lehet felvenni, mert akkora nagy a forgalom háttérzaja, hogy nem hallhatóak a kutyaléptek. Ilyen­kor egy kesztyűre műkörmöket ragasztunk, és ezzel a kesztyű­vel adunk ki olyan hangot, mint­ha a kutya menne. A Saul fia szűkre szabott kép­kivágásának következménye, hogy egy csomó minden nem lát­szódik a vásznon. Viszont nem tudunk a filmtörténetben olyan filmről, ahol ez az alig vagy egy­általán nem látható világ, ami a főhőst körülveszi, folyamatosan hallható.- A rendezői ötlet az volt, hogy amit nem látunk, mert a képki­vágáson kívül van, vagy, mert a rendezői koncepció alapján ho­mályos, azt éreztessük hangban. A holokauszt hangjait. Sokat dol­goztunk a krematórium hangján, a tűz hangján, a vasajtók csapó- dásán. A suttogástól a kiabáláson át egészen a jajveszékelésig. Én úgy szoktam monda­ni, hogy zsíros, vas­tag, füstös atmoszfé­rát kellett teremteni ehhez filmhez. A filmekben a di­alógusok általában középről szólnak. Az atmoszféra, a szél zúgás szokott inkább hátul, vagy oldalt lenni. A Saul fiában mindez teljesen másképp van, rá­adásul úgy szól a zene, hogy nem igazán hallható.- A Saul fiában adódott egy nagyszerű lehetőség. A hangkép- teremtés. Jobbról, balról és hátul­ról is folyamatosan jönnek han­gok, ami más filmekre nem jel­lemző. Fülünk hallatára születik egy világ emberi hangokból, zö­rejekből és Melis László háttér­zajokba belegyúrt zenéjéből. Ne­héz ezt elképzelni, hallani kell. Ez a hangvilág körbeveszi a né­zőt. Talán ezért is érezheti úgy, hogy nem egy filmet lát, hanem ő maga is szereplője a történetnek. Megyünk együtt Saullal, hogy el­temessünk egy embert. Zányi Tamás óriási ütat járt be, mert történelem-ének-zene tanárból lett hangdizájner, bár a hangmesterséget most is oktatja.- Sokat játszottam a gyere­kekkel, de ez a magyar oktatási rendszerbe alig fér bele. Ráadá­sul egy alkalommal, mikor egy Bartók-versenyre vittem a tanít­ványaimat, hogy előadjunk egy Bartók-dalt, elkövettem azt a szentségtörést, hogy gitáron kí­sértem a diákokat. Az egyik nagy magyar zenepedagógus a zsűri­ből erre azt mondta, hogy ilyet nem lehet csinálni a magyar nép­dallal. Hogy gitáron kísérjük. A gitár nem népi hangszer. Én meg visszakérdeztem, hogy a zongo­ra miért hiteles nép hangszer, de mondták, hogy az más. Ekkor döntöttem el, hogy jelentkezem hangmester szakra, mert nem bírok olyan közegben dolgozni, ami megöli a kreativitást. Ez a munka különleges kreativitást igényel Jolié filmjét most mutatják be Angelina Jolié a tengernél HOLLYWOOD Egy válságba ju­tott házaspárról szól A tenger­nél című film, amelynek An­gelina Jolié az írója, rendező­je, producere (hazai bemutató november 12-én). A hetvenes évek Franciaországában ját­szódó filmdrámában Angelina Jolié és férje, Brad Pitt alakít- • ja a két főszerepet. A történet szerint Roland, az amerikai író és felesége, Vanessa egy ten­gerparti üdülőben nyaral, ahol kénytelenek szembenézni éle­tük megoldatlan problémáival. MW Díjat kapott a parlament BUDAPEST A magyar törvényho­zás ezer éve című állandó kiál­lításával rangos elismerésben részesült szerdán az Ország- gyűlési Múzeum. Az AVICOM Nemzetközi Múzeumi és Kul­turális Örökségi Audiovizuális Fesztiváljának (FIAMP) díját a kifejezetten fiataloknak szóló tárlat azért kapta, mert a mo­dern berendezések és korsze­rűség iránti igények figyelem- bevételével készült. Az elisme­rést az innovatív, újszerű tech­nológiák alkalmazásában élen járó múzeumoknak adomá­nyozzák évtizedek óta. MW Filmet vetítettek a halálos betegnek TEXAS Premier előtt láthat­ta az új Star Wars-filmet egy halálos beteg texasi rajongó. A 32 éves Dániel Fleetwood felesége a Facebookon tet­te közzé a hírt csütörtökön, hogy a Disney és a Lucasfilm teljesítették a beteg kíván­ságát. A Star Wars-epizód egy még nem végleges válto­zatát láthatta premier előtt a férfi. MW Nem kelt el Faludy Kossuth-díja BUDAPEST Nem kelt el Faludy György író, költő 1994-ben át­vett Kossuth-díja a csütörtök este tartott árverésen a buda­pesti Pintér Aukciósházban. A költő kiadatlan erotikus és más témájú verseit, leveleket, személyes tárgyakat, valamint köteteinek autográf javítások­kal ellátott szerzői példányait is kínálták. A Faludy-hagyatékból 113 té­tel került kalapács alá. Többsé­gük kikiáltási áron, vételi meg­bízással talált gazdára. Faludy György Kossuth-díját 1,5 mil­lió forintért kínálták de több ki­tüntetésével együtt eladatlan maradt. A költő bordó bögréjének ára ötezer forintról 12 ezerre emel­kedett, kedvenc sakk-készlete 70 ezer forintért ment el. Élénk ér­deklődés mellett ütötték le kana­dai bevándorlási azonosító kár­tyáját, amelynek kikiáltási ára 10 ezer forint volt, ám 42 ezer fo­rintért talált gazdára. A Fejek cí­mű sorozat egyik darabja, ame­lyet Kass János készített, kikiál­tási árának majdnem a duplájá­ért, 70 ezer forintért cserélt gaz­dát. Szamovárját 42 ezer forin­tért, kézzel készített nyakláncát 17 ezer forintért vásárolták meg. A költő özvegye, Faludy Fanni a hagyaték egyben tartására for­dítja az összeget. MW Több program kell a Velencei-tónál VELENCE Turisztikai vonzerő nél­kül nem lehet minőségi turiz­must létrehozni a Velencei-tónál, ehhez azonban egységes szemlé­let, közös gondolkodás kell a tó­parti településeken - mondta L. Simon László államtitkár az Örökség a tóparton címmel ren­dezett kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Velencén. Csak átgondolt stratégia men­tén lehet „minőségi turisztikai ugrást véghezvinni” a tó környé­kén magyarázta az államtitkár. A turisztikai kereslethez kell iga­zítani a kínálatot, vagyis vonzó kulturális programokat kell lét­rehozni, amelyek az ország kul­turális életében is számottevő­ek - tette hozzá. Az államtitkár fölvetette, hogy Gárdonynak, Ve­lencének és Kápolnásnyéknak egyesülnie kellene, közös önkor­mányzatot kellene létrehozni, hogy megvalósítható legyen az egységes fejlesztéspolitika, va­lamint így könnyebb lesz vonzó kulturális kínálatot alkotni. A minőségi turizmus megte­remtésében lehet szerepe a kul­túrának minőségi kiállítóhelyek­kel és nagyhatású rendezvények­kel, de önmagában akkor is csak kiegészítő elem marad - hangsú­lyozta L. Simon. A kulturális ér­tékek önmagukban nem hoznak új vendéget, ápolásuk, gondozá­suk azonban segítheti a látoga­tók még több élményhez juttatá­sát. MW

Next

/
Thumbnails
Contents