Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. NOVEMBER 8., VASARNAP Nem gondolnánk, mi mindent eszük meg a bolti élelmiszerekkel. Néha pedig az egészségesnek kikiáltott étkek körüli nimbusz csak marketingfogás. Van veszélyesebb a vörös húsnál hon, annál nagyobb az esélye, hogy egészséges lesz a belőle készült étel. Mindenből mértékkel Ám ha a túlzott húsfogyasztás veszélyes is, nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. Legyen bármi a női magazinokban, vagy az internetes oldalakon, sem a szénhidrát, sem a liszt nem méreg, és a hús sem veszélyes. A táplálkozás tudománnyal foglalkozó szakemberek szerint a szervezetnek a kiegyensúlyozott táplálkozás kedvez leginkább. Szükség van húsokra is. Az ideális eset az, ha arányaiban egy nap szénhidrátokból kerül legtöbb a tányérra, ami nem cukrot, hanem teljes kiőrlésű gabonákat, barnarizst, gyümölcsöket jelent. Ezt követik a vitaminok, nyomelemek, legjobb forrásai a zöldségek, gyüFüstölt árút nem árt csak alkalmanként fogyasztani mölcsök. Ezután jön a minőségi fehérjéket tartalmazó, tejtermékek és hús, majd a hozzáadott zsírok és olajok. Tóth Éva, táplálkozási szakértő azt mondta: régóta mondjuk, hogy a túlzott húsfogyasztás, főleg a vörös, feldolgozott termékek esetében nem egészséges. Sokkal nagyobb figyelemmel kell eljárni az elkészítésnél, füstölt árút csak alkalmanként és nem rendszeresen fogyasztani és aki teheti változatosan fogyassza a húst. Válasszon inkább sokkal több halat, nyúl húst, baromfit, vörös húsból keresse a minőséget, felvágottak helyett inkább húst vegyen és készítse el otthon, kíméletes hőkezelési eljárásokkal. Nem félni kell a vörös húsoktól, hanem ezután tu datosabban dönteni. Ez ugyanis rengeteget számít, ahogy az aktív életmód is, ha a rák kockázatairól van szó. Nincs ok pánikra, nem eszünk sokat Az élelmiszerbe sok adalék kerül, amelyek néha veszélyesebbek, mint a rákkeltőnek kikiáltott vörös hús Átlagosan nem eszünk sok húst, de nem árt odafigyelni a mértékre A vörös húsok fogyasztásával növekvő rákkockázat sokakat megdöbbentett. Persze a WHO jelentését figyelmeztetésként jó szem előtt tartani, de az ételek más összetevői gyakran veszélyesebbek lehetnek. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Óriási felháborodást keltett, az ENSZ Egészség- ügyi Világszervezetének (WHO) jelentése, miszerint a feldolgozott húskészítmények - kolbász, szalámi, stb. - rákkeltőek, a vörös húsok - marha, sertés, birka - fogyasztása pedig emeli a rák kialakulásának kockázatát Való igaz, nagyon oda kell figyelnünk, mit eszünk, viszont a kutatásokkal is csínján kell bánni. Nem tudományos, csak úgy tűnik Andrássyné Dr. Baka Gabriella, a Kaposvári Egyetem docense szerint az egészséges táplálkozással kapcsolatosan rengeteg tudományosnak tűnő információ lát napvilágot, azonban ezek az információk sokszor nem hiteles forrásokból származnak, ezért mindig érdemes utánanézni az állítások valóságtartalmának. A WHO jelentés esetében egyébként egy rákkutató központ értékelése alapján született .meg, az állásfogla- láSj, amit 10 ország 22 szakértője készített el, 800, a témára vonatkozó kutatási eredmény alapján, vagyis érdemes odafigyelni rá. Ez azonban nem arról szól, hogy a vörös húsok olyan károsak lennének, mint a dohányzás, mindössze arról, hogy akárcsak a dohányzás, úgy a mértéktelen húsfogyasztás is rizikófaktor. A Vörös húsok, de főként a belőlük készült feldolgozott termékek fogyasztása a WHO tanulmánya szerint egyes daganatos betegségek kialakulásának esélyét növeli. Nem mindig rossz, ami mesterséges Az adalékanyagok közül a tartósítószerek a legveszélyesebbek, de ezeket nemcsak húsokban és nemcsak a vörös húsokkal fogyasztjuk. Levesporokban, sütőipari termékekA legvadabb álmainkban sem gondolnánk, hogy bizonyos esetekben milyen kiegészítők kerülnek az ételeinkbe. De számos tévhit is terjed az egyes egészségesebb alapanyagokként számon tartott cikkekről. Alább néhány közszájon forgó hiedelemről lebbentjük fel a fátylat. A SURIMI EGY RÁKFAJTA NEM KiAi Amit a boltokban rákhús, panírozott garnélafarok és más hangzatos néven árusítanak, de a dobozon azt olvassuk, hogy „suri- mi”, jó ha tudjuk, hogy az nem rák. Az elnevezés egy olyan terméket jelöl, amely apritott halipari melléktermékekből (halfarok, csont stb.), étolajból, keményítőből és mindenféle stabilizátorokból áll, az illúzió kedvéért pedig ételfestékkel és rákaromával teszik vonzóbbá. ben, konzervekben éppúgy benne van, mint a húskészítményekben, de ezek esetében is sok a legenda. „Adalékanyagokkal kapcsolatosan is sok a félreértés - mondta Andrássyné Dr. Baka Gabriella. - Felháborodást okozott, hogy egy tetű fajta páncéljából nyert anyaggal festik meg a tejkészítményeket, holott egy természetes anyagról van szó, ami sokkal jobb, mint a mesterséges ételfestékek. Nagy volt a felháborodás az élelmiszerekbe került szennyezett guargumi miatt is. A fogyasztó már a neve hallatán is megrémül, holott valójában a guarbabból állítják elő, amely természetes anyag és kedvező élettani hatásai vannak azon túl, hogy állományjavító. Persze van ellenpélda is: a karamell például - hiába tűnik ártatlannak - olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek károsabbak lehetnek, mint egy mesterséges festék. A szakember szerint éppen ezért érdemes tájékozódni ahelyett, hogy az első rémhírnek hiszünk. Az élelmiszer-iparág hatalmas üzlet, rengeteg ér* dek mozgatja és nagyon sokszor csak marketing célból is elterjed néhány tudományosnak tűnő állítás. Emlékezzünk csak a jótékony margarinokról vagy a veszélyes tojásról szóló, azóta cáfolt állításokra. Egy biztos, minél kevésbé feldolgozott terméket használunk ottA DOBOZOS HÚS MINDIG FRISS A dobozba csomagolt, lefóliázott húsok tényleg szépek és a prémium minőséget hirdetik, ám a friss külső megtévesztő. A trükk az, hogy a légmentesen zárt dobozokba magas, körülbelül 70-80 százalékos oxigént töltenek, ami a hús külső rétegét hosszabb ideig frissnek mutatja, így sokáig eladható marad. Elkészítve azonban már gyakran érezhető, hogy mennyire nem friss. A csomagolt húsok szépek, de nem biztos, hogy frissek is A magyar átlagos húsfogyasztás évi 52 kg, s ha ebből indulunk ki, úgy a WHO figyelmeztetése nem is elsősorban nekünk szól. Igaz, hogy van tradíciója a magyar konyhában a vörös húsoknak, főleg a füstölt termékeknek, és érdemes is odafigyelni a jelentésre. Amerikában csak marhahúsból megesznek annyit, mint amennyi nálunk az összes éves húsfogyasztás. Hazánkban az éves szarvasA SAJTBAN NÖVÉNY ÉS FŰRÉSZPOR IS VAN Sok sajtnak látszó termék található a boltokban, amelynek nem tej az alapanyaga, hanem növényi zsírból és kukoricakeményítőből készültek. Ezek az információk olvashatók a csomagoláson, de ránézésre annyira sajtszerűek, hogy gyakran el sem olvassuk a feliratot. (Ugyanígy a tejszínhabspray-k és dobozos kávétejszínek között is több a növényi zsírból készült termék, mint a tejből előállított.) A csomagolt reszelt sajtokban pedig valóban található „fűrészpor”, egészen pontosan finomított cellulóz, ami a sajtdarabok összetapadását akadályozza meg, és mivel természetes anyag, gyakran fel sem tüntetik a zacskón. marha- és sertéshús fogyasztás megközelítőleg 25-26 kg/fő/ év. Ez 365 napra elosztva, 6 dekát jelent naponta, ami éppen WHO által ajánlott értéken belül van, ugyanis 5-7 deka az a meny- nyiség, ami egészségkárosodás nélkül fogyasztható - mondta Andrássyné Dr. Baka Gabriella. 1987-ben egyébként még 81,3 kilogramm húst ettünk, ebből 40 kiló sertés-10 kiló pedig marhahús volt. A barna cukor a fehérnél egyáltalán nem egészségesebb A BARNA CUKOR ÉS A NÁDCUKOR EGÉSZSÉGESEBB, MINT A FEHÉR CUKOR A nádcukor és a répacukor kémiailag ugyanaz: szacharóz. Akárcsak a barna cukor, ami attól barna, hogy a cukorgyártás során, a technológia végén már nem lehet teljesen megtisztítani a melasztól. Mivel egyre népszerűbb a barna cukor, manapság sok esetben a fehér cukrot utólag színezik melasszal. Tetű a joghurtban, fűrészpor a sajtban - megdöbbentő tények és tévhitek az élelmiszerekről BOLHA VAN A JOGHURTBAN IGAZ! Csak nem bolha, hanem tetű. A vörös, piros és rózsaszín színű élelmiszer- ipari termékeket gyakran kármin- kivonattal színezik. Ez pedig nem más, mint a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porrá őrölt színanyaga. Hivatalos nevén E-120 ételfesték. a nyírfacukor ugyanolyan cukor, MINT A FEHÉR, DE EGÉSZSÉGESEBB ÉS NEM IS HIZLAL NE*' A nyírfacukor először is nem cukor, hanem egy cukoralkohol, szaknyelven xillitol (xillit). Kezdetben valóban a nyírfa kérgéből állították elő enzimes bontással, de annyi nyírfa nincs a világon, amennyire ma szükség lenne belőle, ezért manapság már leginkább kukoricaszárból készül. A glikémiás indexe - ami az egyes élelmiszerek vércu- korszint-emelő képességét mutatja - jobb, mint a kristálycukornak, de nem is cukor, hanem egy teljesen más anyag. A GUMICUKOR MARHAAGYVELÖBÖL KÉSZÜL A gumicukrot - sok más összetevő mellett - zselatin alkotja, ez a kötőanyag. A zselatin pedig valóban állati eredetű, általában vágóhídi melléktermékekből (csont, kötőszövetek, ín stb.) állítják elő, az ezekben található kollagén nevű fehérje hidrolízisével. »
