Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-07 / 261. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 7., SZOMBAT FELÜTÉS Fiatalodás Szinte mindenhol beszámoltak a világon Justin Trudeau, Kanada miniszterelnökének válaszáról, hogy miért ülnek új kormányának 30 miniszteri széke közül 15-ben nők. Ennyit felelt: mert 2015 van. EZEK alapján mi legalább bátran letagadhatunk pár évszázadot. Sz. T. HÍREK Tesztelhették az új termékeket KAPOSVÁR Nikon bemutatót rendeztek pénteken a Fotóstop kaposvári üzletében. Az érdeklődők tesztel(het)ték a legújabb termékeket, a Nikon szerviztechnikusa pedig díjmentesen tisztította a behozott fényképezőgépeket. F. G. Húszezer lakos életminősége javul NAGYATÁD Környezetvédelmi és gazdasági szempontból is fontos beruházás zárult pénteken a nagyatádi Turisztikai Központban. Megújult a nagyatádi szennyvíztisztító telep, valamint kilenc somogyi települést összekötő csatornarendszer épült ki, amivel mintegy 20 ezer ember életminősége javult. A több mint ötmilliárd forintos fejlesztés során háromezernél is több házi bekötést alakítottak ki. Nagyatád kivételével az érintett településeken korábban nem volt közműves szennyvízelvezetés. J. G. Minden hetedik lakatlan ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - A valamivel több mint húszezer nem lakott ingatlan egy részét befektetésnek szánták tulajdonosaik, a másik véglet pedig a már teljesen rom épületek - mondta Fábián Éva megyei főépítész. - Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található. A megyei főépítész felmérése alapján a megyében öt faluban - Őrtiloson, Nagyszakácsiban, Se- gesden, Vízváron és Csokonyavi- sontán - száznál több üres ingatlan található, s a barcsi és a csurgói járás több települései közül több olyan is akad, ahol a házak harmadában nincs lakó.- Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne - jegyezte meg Fábián Éva, aki szerint átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdés mellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alátámasztják a megyei főépítész állítását. A nem lakott somogyi házak-lakások háromnegyede ugyanis téglaépület, s csak 18 százalékuk vályog, utóbbiak jellemzően 194ó előtt épültek, a lakatlan ingatlanállomány hatvan százaléka viszont 1960 utáni. Több mint harmaduk összkomfortos, 43 százalékuk komfortos, s csak hatoduk komfort nélküli. A lakatlan épületek 98 százalékába van bevezetve a villany, tízből kilenc vezetékes vízzel, nyolc meleg vízzel rendelkezik, 83 százalékában van vízöblítéses vécé, s közel kétharmaduk csatornázott. Az ingatlanok 42 százaléka két-, 30 százaléka háromszobás, a leggyakrabban 60-80, illetve 80-100 négyzetméteresek.- Az üresen álló ingatlanok számának alakulása jól mutatja egy falu jövőképét - tette hozzá Fábián Éva. - A lakatlanná váló házak növekedésével ugyanis együtt jár a népességfogyás, s az elmúlt negyven év tendenciáit figyelembe véve 116 somogyi település veszélyeztetett, hogy fél évszázadon belül teljesen elnéptelenedik. Ha egyenes arányúnak vesszük a lakosságvesztést, Somogyacsából 11, Gadácsról húsz év múlva eltűnik az utolsó lakó. Az aprófalvak nagy részéből az elkövetkező 25 évben kihalnak az őslakos 65 év felettiek, a fiatalok pedig elhagyják a településeket, vagy mar el is költöztek. Az üresen, maradt házakat pedig előbb szétlopják, majd szép lassan bekebelezi őket a természet. Ahogyan például Kakpusztát, mely a hatvanas évektől kezdett hanyatlani, s ma már csak néhány házrom és az elvadult temető emlékeztet rá az erdő mélyén.- Elsőként mindig a külterületek néptelenednek el - magyahasznosításának egyik jó példája két heves megyei település, Tarnabod és Erk. A két településre 2004-ben, illetve 2008-ban érkeztek budapesti hajléktalan csaladok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott Befogadó falu program keretében -eredetileg száz. hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki -, s a famíliák többségének sikerült gyökeret vernie új lakóhelyén. Az ingatlanok mellett a kerti gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, állatokat, növényeket kaptak, s a helyiek is jól jártak érkezesükkel, hiszen a településeken komfortnövelő beruházásokat hajtottak végre, sót. Tarnabodra egy üzem is települt. mely ótven embernek ad munkát. Vélhetően ilyen feltételekkel sok somogyi kistelepülés fogadna betelepülőket... rázta a megyei főépítész -, aztán a kisfalusi belterület. A folyamat persze nem új keletű: a megyei önkormányzat épületében hatalmas márványtáblákon olvashatóak az eltűnt somogyi települések nevei... Fábián Éva külön fájlalja, hogy minden egyes romba dőlő házzal egy-egy hajdani család rengeteg pénze és energiája lesz az enyészeté.- Az a baj, hogy lakatlan ingatlanok nagy része magánkézben van, alig két százalék az ön- kormányzati tulajdon - mondta a megyei főépítész. - Ha állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ráadásul a rendbetételük rengeteg munkalehetőséget adna a környékbelieknek. Csak az a baj, hogy például a fővárosban, ahol rengetegen küzdenek lakásproblémákkal, nem preferálják a vidéki életet. Pedig az ottani ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz például a somogyi falvakban. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az állam is befektethetett volna a lakatlan ingatlanokba, mondjuk a hitelválságba került családoknak épített ócsai lakópark helyett: a Pest megyei településen 2,4 milliárd forintból építettek nyolcvan házat - ennyi pénzből Somogybán akár tucatnyi falut is meg lehetett volna vásárolni... Vas A. Befogadó falu lehet a megoldás Az üresen álló falusi házak A munkáltatók szerint irreális a jelentős minimálbér-emelés Nem engednek a kilencből Film készül a gólyatábori erőszakról ► Folytatás az 1. oldalról FONYÓDUGET-BUDAPEST A fiatal rendező elmondása szerint a Kárpáti Pál, valamint Zsigó Anna dramaturg által színpadra állított előadás (Nem - de hogy nem?) - melyben a kaposvári színészhallgatók játszottak - any- nyira erősen hatóit rá, hogy elhatározta, a gólyatábori erőszak témájában fog kisfilmet forgatni. - Úgy gondoltam erre, mint egy rövid novellára, néhány jelenetre, amellyel egy mai, égető és részben kibeszéletlenül maradt problémáról beszélhetünk - idézte a már a nemzetközi film- fesztiválokon is ismert alkotót az Üvegplafon Blog. Kárpárti György Mór elmondta, nem akartak ugyan konkrét történeteket és helyszíneket felhasználni, de rengeteg háttérinformációt gyűjtöttek a munka során, s az alkotás foglalkozik a erőszakos események után a HŐK (Hallgatói Önkormányzat) vezetőinek esetleges felelősségével. - A HŐK eljárásai a magyar politikai élet olyan megnyilvánulásaira emlékeztetnek, amelyek szerintem súlyos gondot jelentenek. Sok esetben a hallgatói önkormányzatokban nevelődnek ki a leendő politikusok - nyilatkozta erről a rendező ugyancsak a blognak. Mint ismert, júniusban hét és fél év börtönre ítélte a fonyódi bíróság K. Szilárd Sándort, aki tavaly egy fonyódligeti gólyatáborban megerőszakolt egy diáklányt. A férfi fotósként, a HŐK megbízásából dolgozott a táborban. A bíró kimondta, a 38 éves férfi legkorábban büntetése letöltésének kétharmada után helyezhető feltételesen szabadlábra. Az erőszakos esemény felderítése után több hasonló nemi erőszakos esetről számoltak be névtelenül áldozatok gólyatáborokból. Az ügy további következménye lett, hogy több intézmény, az oktatási biztos is vizsgálatokat folytatott saját hatáskörükben, szigorodtak a szabályok, s ennek szellemében a Felsőoktatási Törvény, ahová belevették, hogy a hallgatók kötelesek betartani az egyetemek, főiskolák szabályait, s bekerült egy passzus az emberi méltóságról is. Szűcs T. ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Svajda szerint a fizetéseket tekintve Somogybán még rosszabb a helyzet, ugyanis az országoshoz képest közel egy- harmaddal alacsonyabbak az átlagfizetések, ráadásul a dolgozók jelentős része minimálbér körül keres. A szakszervezeti szövetség álláspontja: szükség van a középtávú felzárkóztató program végrehajtására. Az elnök azt mondta: bér-ügyben fordulópont következett be.- Korábban számos munkahelyen gyakran lehetett hallani, hogy akinek nem tetszik a fizetés, el lehet húzni, mivel a megüresedő helyre százak várnak felvételre - hangsúlyozta. - Nos, akik tehették, elmentek külföldre vagy olyan fejlettebb térségekbe, ahol jobban fizetnek, mint Somogybán. Fenyegető munkaerő-hiány van, erre egyre sűrűbben panaszkodnak a munkáltatók. A targoncástól a szakmunkásokon át a diplomásokig kevés a tapasztalt szakember. Szükség van arra, hogy a mostaninál lényegesen jobA bérek is nőhetnének bán becsüljék meg anyagilag a dolgozókat. Bödő Imre, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének somogyi elnöke szerint az infláció plusz egy százalékos növelésnek van realitása. Az érdekvédők kilenc százalékos emelését nem tudná kitermelni a helyi vállalkozások zöme. Ha mégis ezt a verziót foHúzós emelést javasolnak A jövő évi minimálbér 8, a szakmai bérminimum 13 százalékos emelését javasolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A távirati iroda beszámolója szerint ezzel a minimálbér 113 500 forint lenne, ami nettóban tíz százalékos emelést jelent, a szakmai bérminimum pedig 138 ezer forint, ami nettóban 15 százalékos emelésnek felelne meg. Kovács János, a munkástanácsok megyei elnöke szerint határozottan kell emelni a dolgozók bérét, különben még többen távoznak az országból. gadnák el a tárgyalásokon, akkor egészen bizonyosan egy csomó vállalkozás becsukna, és sokan elveszíthetnék az állásukat. Létezhet egy másik megoldás: magasabb minimálbér-emelésnél a cégeket érintő adóterheket kellene csökkenteni.- Három-négy százalékos minimálbér-emelés még elfogadható - közölte Teveli László, a lengyeltóti Coop Zrt. elnöke. - Ennél több akkor tudnék elképzelni, ha az adó- és járulék befizetésekből ezt kompenzálnák. A tíz településen 12 boltot üzemeltető, s 45 dolgozónak munkát biztosító cégnél az alkalmazottak csaknem 60 százaléka minimálbér körül keres, ám ennek előteremtése sem könnyű. Ojtó Lajos, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kiemelte: minden béremelés megterheli a vállalkozásokat. A cégvezetők nagy része legfeljebb az infláció*és 1-2 százalékos minimálbér-növekedésre tud rábólintani. Gerber András, a Kaposváron és Marcaliban mintegy 1400 dolgozót alkalmazó közel 25 milliárd forint forgalmú Videoton igazgatója osztja a szakszervezeti álláspontját, miszerint egyre nehezebb munkaerőt találni, sokan Nyu- gat-Európában keresik a boldogulást. A mostani körülmények között azonban irreálisnak nevezte a kilenc százalékos javaslatot, 4-5 százalékot megvalósíthatnak tart. Harsányi Miklós
