Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-27 / 278. szám
2015. NOVEMBER 27., PENTEK KITEKINTŐ .15 Törőcsik Mari üzenete: Szeretet nélkül nem lehet élni... Nyolcvanéves a színészlegenda Törőcsik Mari, a nemzet színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő hétfőn ünnepelte 80. születésnapját. Pélyen köszöntötték a híres színésznőt, akivel szülőfalujához való kötődéséről és az élet nagy dolgairól is beszélgettünk. Illés Anita illesanital980@gmail.com- A pélyi civil szervezetek születés- napi ünnepséget szerveztek önnek a római katolikus templomban. Mit jelent önnek a templom és Isten?- A római katolikus templomban kereszteltek meg, később első áldoztam és bérmálkoztam is ott. Misékre nem szerettem járni, de templomba igen. Annyi, de annyi mindent kértem az Istentől a pélyi templomban. Imádkoztam például gyógyulásért, jó bizonyítványért, és kértem, hogy édesapám jöjjön haza a háborúból. Az ember idővel rájön, hogy Isten nélkül nem megy.- Zenei pályára készült, de adminisztratív hiba miatt lemaradt a felvételiről. Nem akart egy évet sem kihagyni az iskolából, ezért közgazdasági gimnáziumba jelentkezett, ahol érettségizett. A sors - nem véletlenül - mégis a színművészet felé sodorta.- Fiatalon, amikor a határban sétáltam, gyakran ábrándoztam arról, hogy jön egy színész, aki majd felfedez. Emlékszem, hogy Karádi Katalinnak a faluban volt egy százholdas tanyája. Egyik vasárnap mesélték, hogy a. színésznő majd dél körül megy haza. Kíváncsi voltam rá és megkértem édesanyámat, hogy engedje, hadd nézzem meg. Vártam Karádi Katalint és integettem, de ő elfordította a fejét. Vidéki lányként távolinak tűnt a színészi pálya. El sem tudtam képzelni, hogyan lesz valakiből színész. Hevesvezekényen, a vonaton találkoztam Kácsor Béla barátommal, aki vegyészhallgató volt, és ő mutatta be nekem Búzás Palit. Megkérdeztem tőle, hogy ő is vegyészmérnöknek tanul? Azt felelte, hogy nem, ő dramaturgnak készül a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Csodálkozva kérdeztem, miért, olyan van? Megtudtam, hogy létezik, és színésznek is lehet ott tanulni. Jelentkeztem a főiskolára, és így lettem színész.- Nemcsak színészként vált legendává, hanem gyógyulását követően orvosi csodaként is. 2008-ban visszajött a klinikai halálból, talpra állt, és egy évre rá színpadra lépett. Hihetetlen életerő van önben.- Azt mondtam, amikor elment a férjem, Gyula, hogy soha többé nem beszélek róla. Most mégis. Ő mondta, amikor az intenzív osztályon feküdtem, hogy vissza kell jönnöm, mert kivételes emberi erő és tehetség van bennem és ezt az erőt használnom kell. A klinikai halálból való visz- szatérés utáni első fellépésem Kaposvárott volt. Észrevettem, hogy egy húsz év körüli lány már-már zavaróan nézett. Odalépett hozzám és elmondta, hogy hat éve nem lépett ki a lakásból, súlyos depresszióban szenved. Eljött a színházba. Megköszönte, hogy a belőlem sugárzó életerőtől meggyógyult, elhatározta, nem adja fel. Az élet csodás, ; örülnünk kell, hogy Isten életet adott nekünk.- Hogy van mostanában? Mit üzen a világnak?- Köszönöm szépen, jól vagyok, élek és virulok, mint a bazsarózsa. Törőcsik Mari cáfolja a róla | megjelent negatív híreket, köszöni szépen, jól van, „él és virul, mint a bazsarózsa” NÉVJEGY Törőcsik Mari 1935. november 23-án született Pélyen. Ott kezdte tanulmányait, az egri Angolkisasszonyoknál folytatta. Budapesten érettségizett. 1954 ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Balázs Béla-díjas, kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964,1969) és Kossuth-dij- jal (1973,1999), 1971-ben Érdemes Művész, 1977-ben Kiváló Művész címet kapott. 1976- ban a legjobb női alakítás diját kapta a Cannes i filmfesztiválon. 2000-ben a nemzet színésze lett. A Prima díjat 2003- ban. a Prima Primissima Jubile umi dijat 2007-ben kapta meg. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el. Férje, Maár Gyula filmrendező 2013-ban hunyt el. Lányuk, Terézia, örökbe fogadott fiuk, Són 2005-ben Pély díszpolgára lett, Nagytályán Törőcsik Mariról nevezték el a faluházat 2011-ben. 2013-ban Egerben márvány emléktáblát kapott. A pélyi emlékházban életútjá- ról nyílt fotókiállítás. Szelíd jószág, de irtani kell Régebben úgy mondták, hogy amelyik róka lakott területen csatangol, az csak veszett lehet. Ma már mindennapos jelenség, hogy az erdők közelében lévő településeken felbukkannak, és nem veszettek, bár mindegyiket annak kell tekinteni. A vírus az emberre is életveszélyes. Nemrég egy falugyűlésen komoly hangsúllyal vetődött fel, hogy a település a gazdáik által megunt és kidobott ebek „lerakóhelyévé” vált, de az is, hogy az elszaporodott rókák az erdőből bejárnak már a házak közé is. Az erdőnek vannak tulajdonosai, akiknek elvileg valamilyen formában kezelni kellene a problémát, ugyanis az ő kötelességük a törvény szerint a vadgazdálkodás, benne - ha szükséges - a dú- vadak gyérítése. Kérhet egyébként a település vezetője belterületre dúvadkilövé- si engedélyt, de ezzel az eszközzel nem szeretnek élni, hiszen veszélyes. Ezért is részesítik előnyben az élőcsapdás befogást. A szakértő elmondta: a rókák veszettség elleni immunizálása (fertőző betegségekkel szembeni védetté tétele) azzal a következménnyel jár, hogy ellenálló képességük, a létszámuk növekszik. De ha a vadgazdálkodók szakszerűen végzik a rókák gyérítésével kapcsolatos feladatukat, akkor a létszámnövekedés visz- szaszorítható. A vadászati hatóság kötelezi a vadászatra jogosultakat a területükre vonatkozóan a rókakotorék-térképek elkészítésére, továbbá a ragadozó - köztük a róka is - gyérítés eredményéről jelentési kötelezettséget is előír. Sike Sándor Egry József életmű-kiállítása Szivárvánnyal, Önarcképpel, Szent Kristóffal Kaposvárra érkezett a fény mestere KAPOSVÁR A magyar festészet egyik legelismertebb alakja, a Balaton festőjének titulált Egry József képeiből nyílik kiállítás pénteken a kaposvári múzeumban. A 42 alkotás végigkalauzolja a vendéget a fény mesterének életén. Ütős a kezdés, a bejárattal szemben az Önarckép fogadja a látogatót, a vászonról süt a magányosság - és a tehetség. És szinte látja az ember a beesett arcú festőt, ahogyan merően nézi a badacsonyi hegyoldalból a balatoni tájat, ösz- szefolyik előtte a világ, a fények az árnyékok és a színek, majd meglódul az ecset, s a festékkel óvatosan bánva egészen egyedi stílusban megelevenedik a nádas, az öböl, a tó, hegyek és a hullámok.- Negyvenkét képet és egy szobrot kaptunk - magyarázza Géger Melinda művészettörténész, a kaposvári Rippl-Rónai múzeum főmuzeológusa a pénteken megnyíló tárlatról, Egry József életmű-válogatásáról. - A Laczkó Dezső Múzeum a mi Rippl-Rónai anyagunkért cserébe költöztette Kaposvárra a kiállítást, s szenzációs műveket láthatnak az érdeklődők. Az első teremben a festő korai képeit, belgiumi alkotásokat az első világháború idejéből, melyek nem jöhettek volna létre Lyka Károly nélkül. A korabeli nagyközönséget a modern irányzatokkal megismertető művészettörténész-festő fedezte fel a teljesen elszegényedett családban felnövő, festeni autodidaktaként kezdő ifjút, s juttatta ki Párizsba, ahonnét már egyenes út vezetett a Képző- művészeti Főiskolára Ferenczy Károly szárnyai alá - más kérdés, Géger Melinda: A 42 alkotás végigkalauzolja a vendéget a fény mesterének életén hogy Menhely című műve miatt nem fejezhette be tanulmányait, eltanácsolták.- A világháborúban súlyosan megbetegedett, a katonai kórházban ismerte meg későbbi feleségét, akinek a majdani anyagi biztonságát is köszönhette - meséli Géger Melinda. - Az asszony révén került Badacsonyba is. Ekkortól lett a fény szerelmese, s került kapcsolatba a többek között Berény Róbert, Márffy Ödön, Pátzay Pál és Szőnyi István alkotta Gresham-körrel, melynek Ber- náth Aurél barátságát is köszönhette. Általa látogatott többször Somogyba, no és persze a fonyó- di cimbora, a költő Takáts Gyula kedvéért.- Bernáth-tal a közös, posztnagybányai szemléletmód kötötte össze - folytatja a művészettörténész. - Megmaradtak ugyan a tájábrázolásnál, de a konkrét részletek érdekelték őket, hanem látomássá fokozva kivetítettek egy képet. Takáts Gyula nyaralójában pedig rendszeres vendégnek számított, Badacsonyból járt át vásárolni. A hajóúton is rajzolgatott: a mellényzsebéből mindig kikandikált egy ceruza, de fejben akkor is festett, amikor valakivel beszélgetett, nézte a fényeket, az árnyékokat, a színeket a partnere arcán és a háttérben. És a látottakat-tapasztaltakat később meg is festette, méghozzá egyedi stílusban.- Noha visszatért a tájhoz, tovább élt nála az avantgárd - magyarázza Géger Melinda -, melynek jegyeit beiktatta műveibe, s nagy, leegyszerűsített tömbökbe rakta témáit. Síkokban dolgozott, a fény, a pára adta képei kereteit. Mint az a harmincas évektől készült alkotásaiból is süt: a Szent Kristóf a Balatonnál, az Öbölben, a Párás part mind-mind csodás játéka a színeknek, árnygazdagságuk jelentősen elüt a húszas évek eleji alkotásoktól. Ahogyan egyik leghíresebb műve, a legbelső teremben helyet kapott 1930- as Szivárvány is.- Nagyon lazúrosán dolgozott, láthatóan nincs teste a festéknek - jegyzi meg Géger Melinda. - Kortárs barátai folyamatosan cukkolták is: azért fest ilyen „soványan”, mert spórol az anyaggal... A képekből persze kiderült: akad, akinek a kevesebb is elég. A legnagyobbaknak... Vas András EgryJózsef 1883-ban született Zalaújlakon. 1905-ben kijutott Párizsba a Julián Akadémiára. 1909-ben állított ki először. 1915-ben behívták katonának, s súlyosan megbetegedett. 1928-ban telepedett le Badacsonytomajban. 1930-as években betegsége miatt többször járt Olaszországban. 1945-ben Állami Nagy Aranyéremmel tüntették ki. 1947- ben Szabadság Érdemérmet vehetett át. 1948- ban Kossuth-díjat kapott. 1951-ben halt meg Badacsonytomajban. Fotók: Láng Róbert