Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-26 / 277. szám
2015. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ .11 „Néhány év múlva elkezdődik a klímamigráció, a vízért való futás” Jelenleg nincs egyseges Európa Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő aki teltházas előadását követően záporoztak a kérdések, hallgatósága elsősorban hazánk terrorfenyegetettsége felől érdeklődött. Vajda Piroska piroska.vajda@mediaworks.hu Nógrádi György biztonság politikai szakértő a világ hatalmi helyzetről, a migráns- kérdésről és a párizsi merényletekről szóló előadását rezzenéstelen csendben hallgatta a közönség. A migrán- sokkal kapcsolatban egyebek mellett elmondta: két helyről, Fekete-Afrikából és Ázsiából, elsősorban Szíriából jönnek Európába. Mint mondta, a húsz-hu- szonkét millió szír állampolgárból eddig több mint kétszázötvenezren haltak meg a háborúban, belső emigrációba hat-tíz millió ember kényszerül, és mintegy hét millió ember hagyta el az országot. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy tavaly hetven millió migráns indult meg a világon, ebből eddig egymillió érte el Európát.- A helyzet katasztrofális - hangsúlyozta a szakértő, akitől azt is megtudhattuk, hogy a migránsoknak négy célterületük volt. Az egyik Ausztrália, amit azonban körbevett a haditengerészet, senkit nem engednek be. A mig- ránsok második célterülete a szupergazdag arab országok, akik szintén senkit nem engednek be. A harmadik célterület az USA, amit két óceán is véd, Mexikónál pedig kétszáz kilométernyi kerítés húzódik és tűzparancs van életben. A negyedik célterület pedig Európa, ahol jelenleg képtelenek megállítani a migránsokat. Ám, ha ez most nem sikerül, akkor tavasz- szal sokkal többen, és sokkal szegényebbek jönnek, ami újabb prc lémákat vet fel Mint mondta, úgy szára o 1 n a k , hogy Afga- nisztánból hét millió ember, Egyiptomból öt millió, Szíriából, Etiópiából, Szórná liából szintén milliók in dúlnak meg, és ez az em bértömeg nem tud más felé jönni csak ba, mert az összes többi irány zárva van. Ez azt is jelenti, hogy Európában lenyomják a minimálbért, ami kőkeményen érinti a Nyu- gat-Európában dolgozó kelet- és közép-európaiakat, így a magyarokat is. Nógrádi György: Magyarországon jelenleg nincs terror fenyegetettség A huszonnegyedik óra utolsó percében Végül az egyik haltgató azt kérte, összegezze a szakértő, miben látná a helyzet megoldását. Nógrádi György erre a következőket válaszolta: - Rendkívül egyszerű: a határok lezárása. a gazdasági migránsok visszaküldése, a politikai migránsok egyenkénti ellenőrzése, egy közös európai védelem létrehozása, és megfelelően képviselni Európa érdekeit a világban. Mert csak közös politikai akarattal lehet megoldani a migránsok ügyét. Ha képes Európa a huszonnegyedik óra utolsó percében egységesülni, akkor leküzdheti a migránskérdést. ám ha Európa nem tudja megoldani a migránsok ügyét, akkor az előbb-utóbb hazánkba is begyűrűzik - mondta zárszavában Nógrádi György. Nógrádi György biztonság politikai szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány esztendő múlva elkezdődik a klímamigráció, a vízért való futás, ami teljesen új világhelyzethez vezet. A párizsi merényletek kapcsán elmondta: ma már egyltalán nem az a kérdés, hogy lesz-e terrorcselekmény Németországban, hanem csak az, hogy mikor. Amíg ugyanis naponta tízezer ember jön be Németországba, lehetetlen őket ellenőrizni, és nem lehet tudni, hogy vannak-e köztük terroristák. Hallgatói kérdésre válaszolva elmondta azt is, mivel Európa országai teljesen más koncepcióval közelítenek a világpolitika kérdéseihez, jelenleg nincs egységes Európa és európai haderő sem létezik, (‘/ért még'egy helyi bármilyen fontos is - konfliktust sem tud megoldani az USA nélkül. Egy másik hallgatói kérdésre válaszolva Nógrádi György elmondta, hogy nem kell hazánkban besorozásra számítani és terrorfenyegetettség sincs.- Hazánkban most mintegy harminc-harmincötezer muzulmán él, döntő részük itt végezte az egyetemet, magyar lányt vett el feleségül, a felső közép osztályba tartozik - magyarázta. - Jelenleg nincs terrorfenyegetettség. Ugyanakkor hazánk mindent megtesz, hogy ne legyen terror, de száz százalékos garancia nincs, jelenleg egyetlen titkosszolgálatnak sincs olyan információja, hogy Magyarországot bármilyen külső vagy belső erő veszélyeztetné - hangsúlyozta a Corvi- nus 'Egyetem tanára. A Debreceni Egyetem kutatásában megkérdezett diákok húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább heti gyakorisággal tapasztal bántalmazó tanári viselkedést vagy durva, megalázó pedagógusi szó- használatot az általános iskolákban. A tapasztalatok azt mutatják, nem véletlenül ha- rapósabbak a tanárok egyes esetekben. Kovács Berta ujneplap@ujneplap.hu 5- Sajnos, az én ötödikes lányunokámmal is gyakran viselkedik gorombán ok nélkül a tanára - panaszolta egy szolnoki nagymama. - A pedagógus rendszeresen üvöltözik vele is, miután pár renitens fiú fel- idegeli. De milyen eljárás már az, hogy ordít azzal is, aki nem csinált semmit? Egy másik településen is a tanári indulatokat rótta fel egy apuka, aki elismerte, hogy az ő gyereke sem szent, fecseg a szomszédjával, ha unatkozik, de úgy véli, lehetne kulturáltan is figyelmeztetni vagy pluszfeladattal lekötni az átlagnál gyorsabb diákokat, nem pedig kiabálni velük.- Az megesik, hogy a pedagógus megemeli a hangját, ha nem figyelnek rá, de ez még nem minősül agressziónak - vélekedett egy igazgatónő. - A miénk kis iskola, az irodám ajtaja nyitva, így mindig meghallom az ilyet. Tavaly jött egy új kolléga, az ő hangát sokszor lehetett hallani. Otthon a gyerekek panaszkodtak is, hogy kiabál velük. Leültem a tanárnővel elbeszélgetni, bár az is igaz, hogy összevont napköziben pedagógiailag is nehéz kézben tartani a helyzetet. Idén már megszűnt ez a probléma, a pedagógus is változtatott a hozzáállásán. Az iskolák sem tagadják - bár sokan félnek állást foglalni e témában -, hogy a pedagógus sem mindig a legjobb módon kezel egy-egy ilyen helyzetet.- Tavaly panaszkodott egy anyuka, hogy gyermeke üzenőfüzetében aránytalanul sok a beírás, örökké panasz van a gyerekre - idézte fel a történetet egy vidéki település iskolá- jának igazgatója. - Tényleg sokszor dacoskodott ez a diák, nem akart olyat csinálni, amihez nem volt kedve, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kisfiú autista. A pedagógussal leültem megbeszélni, hiszen azt a kollégának is tudomásul kell vennie, hogy speciális igényű gyerekről van szó.- Alsós kislányom nem szívesen jár iskolába, mert társai állandóan csúfolják - mondta egy kétgyermekes anyuka. - Most kapott egy használt télikabátot, mert nem volt újra pénzem, és társai a szünetben olyan durA gyerekek sem nyuszik... Minden esetre a jóval tapasztaltabb, tanult pedagógusé a nagyobb felelősség PRÓ ÉS KONTRA 1 A SOKSZOR TÚLTERHELT pedagógusok nagyon sok esetben tehetetlennek érzik magukat egy-egy renitens diákkal szemben. Nem segíti a megoldás megtalálását az sem, hogy bizony néha a szülők sem éppen partnerek abban, hogy segítsenek gyermekük fegyelmezésében. Sokszor hiába hívják például őket be az iskolába a tanárok... UGYANAKKOR A GYERMEKEKET bántalmazni, szidni semmilyen körülmények között sem szabad - természetesen ezt tanítják már a hallgatóknak is a tanárképzés keretében a főiskolákon, egyetemeken is. Nem beszélve arról, hogy az agresszíven viselkedő tanárok magatartása további agressziót szülhet a tanulók körében is. ván játszottak, hogy elszakadt. Sírva mutatta, mikor érte mentem. A tanító nénijét is kértem, segítsen, hogy ilyen ne forduljon elő, de nem sok megértő támogatást kaptam tőle... Az éremnek persze mindig két oldala van - a tanárok, tanítók sokszor önhibájukon kívül tehetetlenek a gyerekekkel.- Már több mint egy évtizede vagyok a tanári pályán, sok sikert, kudarcot átéltem már. A mostani tanévben olyan osztályban is tanítok, ahol egy túlkoros fiúval sok gondom van. Órán, amikor a táblánál magyarázok, bekiabál. Amikor figyelmeztetem, hogy iskolában van, a válasza, kit érdekel. Legutóbb a telefonján zenét hallgatott, amikor el akartam venni tőle, felugrott a székről, és mivel jóval magasabb nálam, fenyegetően, lenézően közölte, azt próbáld meg, megtudod, mi lesz - mesélte élményeit egy pedagógus.- Az egyik legsúlyosabb szakmai ártalom a pedagógusok körében is a kiégés - mutatott rá Szarvák Tibor szociológus. - Az oktatás folyamatában szakmai, etikai, szociális kihívásoknak kell megfelelni, közben haladni is kell a rengeteg tananyaggal. Ez egy stresszhelyzet. A kiégési szindrómával küzdve e kívánalmaknak megfelelni nagyon nehéz, a diákok sem mindig úgy reagálnak, ahogy kellene és a tanár úgy érzi, tehetetlen. Ilyenkor jön az agresszív viselkedés, ami nyilván elsősorban nem fizikai agressziót jelent. Vannak olyan települések, ahol a tanulók nagy százaléka roma származású, más szociokultúrából jön, itt egészen más kompetenciákkal kell rendelkeznie a pedagógusnak. Fontos tudatosítani, hogy a diákokat partnerként kell kezelni. Ha ez megy, a kiégés is kevésbé fenyeget, ezáltal jelentősen csökkenthető a bántalmazó magatartás is - összegezte a szociológus. A gyerekek szerint sok az agresszív pedagógus, derül ki egy felmérésből idDffl ^IldtleilÜl ODMgfefe
