Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-26 / 277. szám

2015. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - A hét végéig kitart a készlet, de ha nem egyezik meg a Philip Morris a dohányellátóval, baj lesz: néhány márka ugyanis eltűnik a polcaimról - mondta rezignáltan az egyik kaposvári belvárosi trafik tulajdonosa. A cégek korábban jellemzően hetente kétszer-háromszor szál­lítottak a trafikokba, vagyis a tu­lajdonosoknak nem kellett ko­moly készleteket felhalmozniuk. Nem úgy a hónap elején, ugyan­is a gyártók közül az Imperial To­bacco és a PM nem kötött szerző­dést az ODBE-vel, vagyis tudni le­hetett, a két cég termékeit egye­lőre nem forgalmazzák majd. Az Imperiallal végül sikerült meg­egyeznie a dohányellátónak, vagyis a Davidoff-, West- és Gau- loises-kedvelőknek nem kell már aggódniuk, a PM viszont kitart.- Szerencsére van helyiségem, s némi tartalékom is akadt, így előre betáraztam - állította egy másik kaposvári trafikos. - De nem mindenkinek volt kétmillió forintja, hogy feltöltse a raktárát. Akadnak boltok, ahol már most hiánycikk néhány áruféle. A cigarettájukat maguk töltők például már megtapasztalhatták, hogy egyes hüvelyekért és filtere­kért boltról boltra kell járkálni­uk. S hamarost egyes cigaretta- márkák miatt is kezdődhet a tra- fikkörút: aki ragaszkodik eddi­gi cigijéhez, így duplán füstölög­het... Nem véletlen, hogy sokan - a várható készlethiány miatt - el­kezdtek a korábbinál nagyobb té­teleket megvásárolni.- Aki eddig naponta egy-két do­bozzal vitt, viszont hetente három­szorjött, most egyszerre tíz paklit vesz - magyarázta egy belvárosi dohányboltos. - Nem ritka, hogy elvisznek két-három kartont is. Szavait igazolandó, a követke­ző vevő, Somosi Benedek is egy teljes csíkot kér az egyik legis­mertebb, cowboyos márkából. - Ez háromheti adagom - jegyez­te meg. - Nem örülök, hogy egy­ben tízezret költöttem el cigire, megnyugtatóbb volt a két-három napi ezres, de nincs más válasz­tásom. Amelyik traflkosnak nem volt lehetősége készlettel rákészülni az ínségesebb hetekre, kezdenek kifogyni a készletükből. Pótlásra pedig csak egyetlen lehetőségük van: megvenni egy másik boltos áruját. - Elküldik az ismerőseiket, s mindenkivel vetetnek két-három csíkot - mondta komoran az előb­bi trafikos -, s így összejön nekik egy kisebb készlet. így természe­tesen egy forint hasznuk sem lesz, viszont így is megéri, hiszen nem veszítik el a törzsvevőiket. A több­ség számára viszont minden vá­sárló elvesztése komoly űr, hiszen a trafikok nagyobb része éppen csak nyereséges, vagyis tíz-tizen­öt állandó vevő, akik visznek egy doboz cigit naponta, s máshová szoknak át, elvihetik a haszon ötö- dét-hatodát is akár. A. V. Pótszállítás extra Az általunk megkérdezett dohány­boltosok szerint áruhiány akkor is előfordulhat, ha a forgalom harma­dát adó, vagyis idehaza legnagyobb Philip Morris is leszerződik a dohány­ellátóval. Mivel utóbbi regionális de­pókból látja el a trafikokat - a so­mogyiakat jellemzően a pécsiből a korábbinál kevesebbszer szál­lít majd. Ami azt jelenti, hogy vagy az eddiginél nagyobb árukészlet­tel lesznek kénytelen dolgozni a bol­tosok, vagyis jóval nagyobb pénzük áll majd a készletben, vagy meg­áron kockáztatják, néhány napra kifogy egy-egy cigifajta. Utóbbi persze pó­tolható. csak éppen az ODBE meg­kéri az árát: úgy tudjuk, húszezer fo­rint külön szállítási dijat számol fel. Ami nagyjából két csík cigi ára, s mi­vel utánrendelésnél jellemzően nem nagyobb tételeket kérnek az árusok, előfordulhat, hogy sokezer forintot buknak: egy karton cigarettán most ezernéhányszáz forint a hasznuk, vagyis úgy másfél tucat megrende­lése és eladása hozza ki nullára az extra szállítási díjat... A teknősök Szemesre mennek, a krokodilokat el kellett adni Szemesre költözik a hüllőshow BALATONSZEMES-BALATONSZÁRSZÓ Megállapodott Balatonszemes képviselő-testülete Pécsi Ti­borral, miszerint oda költözteti hüllőit Balatonszárszóról. Leg­utóbb akkor írtunk Pécsiről, amikor úgy döntött, hogy elad­ja krokodiljait és szezonálissá teszi vállalkozását Szárszón. Racionális döntést kell hoz­nia, a hatalmas költségek mi­att fenntarthatatlan a kroko­dilfarm - nyilatkozta lapunk­nak idén augusztusban a nyil­vános terrárium tulajdonosa, aki korábban Kaposváron szá­molta fel vállalkozását. A ter- rarista elismerte, hogy négy éven át veszteségesen üzemel­tette balatonszárszói hüllőhá­zát. Hozzátette: a teknősöket, köztük az órásteknősöket sok­kal jobban kedvelik a látoga­tók. Takács József balatonsze- mesi polgármester azt mondta lapunknak: a nemrég az iskola mellett kialakított tavas, fás li­getben adnak helyet az immár „krokodilmentes” hüllőbemu­tatónak. - Pécsi Tibor keresett meg bennünket, és mi örülünk annak, ha új turisztikai attrak­cióval bővül a kínálatunk - így a faluvezető. - Abban marad­tunk, hogy már a következő nyári szezonra kialakít- ^ , ja mobil, egész éven át üzemelő terráriumát. Nagyon fontos, hogy a helyi 16 éven alu­liak ingyen látogathatják majd, valamint a Szemesen tanuló diákok. Tudjuk, hogy az épít­kezésnek, a költöztetésnek, a működtetésnek komoly költsé­gei vannak, ezért úgy döntöt­tünk, hogy négy évig adómen­tességet biztosítunk a vállalko­zásnak. A szemesi képvise­lő-testület ülésén az hang­zott el: 15 millió forin­tos nagyságrendű be­ruházásra készül a terrarista. Fónai Imre 22 Kúrtaxarekord várható Idén meglehet, rekordot dönt Balatonszemes a kúrtaxabe- vétel terén, elkerülték ugyanis már a 60 millió forintot - tud­tuk meg Takács Józseftől, a település első emberétől. A balatonszemesi polgármes­ter hozzátette azt is: zömmel önerőből, apró fejlesztésekkel igyekeznek javítani a vendég- fogadás feltételein, örültek, amikor erőfeszítéseiket leg­utóbb a Virágos Magyarorszá­gért verseny különdíjával is el­ismerték. r a*-- - -,-4 w r-­BSS?v ■ ^ Örökség Czene Attila attila.czene@mediaworks.hu A Balaton gyönyörű, nem is értem, hogy miért nem vált még a világörökség részévé. Pedig Tihany már 1993 óta ott van a várományosok listáján, 2003-ban pedig mellé kerültek a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Káli-medence, a Hévízi-tó, vala­mint Balatonfüred reformkori városrésze. A „győzelem” érdeké­ben a három tóparti megye önkormányzata és a Balaton Fejlesz­tési Tanács még akkoriban közös szándéknyilatkozatot írt alá, majd a parlament megváltoztatta a Balaton-törvényt. De mind­hiába az igyekezet, az UNESCO - az Egyesült Nemzetek Neve­lésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, mely tevékenysé­gének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és embe­rek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszéd­hez szükséges körülményeket, s tevékenységének fókuszában a fenntartható fejlődést előtérbe helyező jövőkép áll - egyelőre nem akceptálta ezt a vágyat. Mindemiatt újabb nekifu­tásra „készülünk”: egyesítve a korábbi kiszemelteket, most a Balaton-felvidéki kultúrtá- jat (melyen harminchárom te­lepülés terpeszkedik) szeretnénk a várományosok listájáról a vi­lágörökség tagjainak listájára áthelyeztetni. Ez csöppet sem cse­kély siker lenne, hiszen a nagy presztízs nagy reklámértékkel bír, s segíthetne megteremteni a minőségi turizmus fejlesztésé­nek alapját. Megjegyzem: a minőségi turizmus megléte vagy hiánya nem attól függ, hogy lesz vagy sem világörökségi terület a Balatonnál. Én úgy emlékszem, a minőségről azóta beszélnek az illetékesek, amióta (az 1990-es rendszerváltás táján) elfogyott a mennyiség, vagyis a keletnémet, cseh és lengyel turisták özöne. Tanácskozá­sok, értekezletek, naggyűlések, testületi ülések százain ültem, ahol a minőség volt a téma, s szerintem már bőven meg lehetett volna építeni a második kompátkelőt abból a pénzből, amit külön­féle tervezetekre, tanulmányokra fizettek ki. A kultúrtáj elnevezés nekem azt is jelenti, hogy a természetvé­dő civilek, az itt működő cégek, a közpénzekről döntő központi és helyi hatalom mellett a helybéli polgárok is szívügyüknek tekin­tik, hogy környezetükben rend legyen, s kisebb-nagyobb válasz­tásaikkor a fenntartható jövőre szavaznak. Ha így lesz, akkor a Balaton nem kerülheti el sorsát, a világörökség részévé válik. Ha pedig mégsem, utódaink mindenképp élhetőbb tájat örökölnek. A világörökség részévé válhat a Balaton és vi­déke. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERIPARI TI DÁS-PARk KIALAKÍTÁSA A KAPOSVÁRI EGYETEMEN HIRDETÉS TAMOP-4.2.1 ,C-14/1/KONV-2015-0008 Megvalósítás időszaka: 2015. február 16. - 2015. november 30. A Kaposvári Egyetem és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat közös projektének célja a regionális élelmiszeripar biológiai- és technológiai alapjainak javítá­sa az egyetemi portfolió hazai igényekhez való illesztése révén, valamint az élelmiszergazdaság stratégiai partnereinek hatékonyabb együttműködési rendszerének kidolgozása. A 363,02 millió forint költségvetésű projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társ­finanszírozásával valósul meg. A projekt keretében többek között kidolgozásra/definiálás- ra kerülnek a hosszú távú partnerségi együttműködések, a kapcsolódó stratégiák és módszertanok, a K+F+I szolgál­tatások rendszere, valamint konkrét K+F+I projektek. A projekt operatív céljai röviden • A Kaposvári Egyetem és külső partnerei együttműködé­seinek stratégiai megalapozása • A tudástranszfer szolgáltatások és K+F+I szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, bővítése, módszertani meg­alapozása • A térség gazdasági szempontjából kiemelt kutatási területei minőségi fejlesztésének előkészítése, monito­ring és értékelési rendszerének kialakítása • Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése Ristí^^K™ má ■ / SZÉCHENYI / jKÖ. I Európai Unió HBflB / 30 Európai Szoaális I / Hr I HBBH I Magyarország kormánya UdáailLauiJhEldUílui

Next

/
Thumbnails
Contents