Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-14 / 267. szám

2015. NOVEMBER 14., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD J Balkáni államoknak alapot hoztak létre a V4-ek PRÁGA Nyugat-balkáni Alapot hoz­tak létre a visegrádi csoport (V4) országai, hogy elősegítsék a nyu­gat-balkáni régió országainak együttműködését. A négy viseg­rádi ország (Csehország, Lengyel- ország, Magyarország, Szlová­kia), továbbá Szlovénia és Horvát­ország, valamint hat nyugat-bal­káni ország (Albánia, Bosz­nia-Hercegovina, Koszovó, Mace­dónia, Montenegró, Szerbia) kül­ügyi vezetői a tanácskozáson nyi­latkozatokat fogadtak el az Euró­pai Unió bővítéséről és a migrá­ciós válság kezeléséről. Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter elmondta, hogy a V4-ek megte­remtették a Nyugat-balkáni Alap bázisát, és részt vesznek több be­ruházás megvalósításábanis. Azt, hogy a visegrádiak mennyi pénzt fektettek be az alapba, nem közölték. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke sze­rint nagyon fontos a térség integ­rációja az Európai Unióba is. Az alap központja Tiranában lesz, elsőként egy albán diploma­ta fogja vezetni. „Nem is jöhetett volna jobb időben a megállapodás aláírása, hiszen éppen most dol­gozunk Albánia uniós csatlako­zásán” - mondta Ditmir Bushati albán külügyminiszter. A V4-ek megállapodtak, szor­galmazni fogják, hogy az EU gyorsítsa fel a nyugat-balkáni or­szágok uniós integrációját, tekin­tettel arra is, hogy a bevándorlá­si hullám rendkívül súlyos hatá­sokkal van a nyugat-balkáni tér­ségre. Felkérik Görögországot, hogy ne használja a vétójogát, és ne akadályozza a csatlakozá­si tárgyalások megkezdését Ma­cedóniával. MW/MTI Hitelkeret Koszovónak Véglegesítette a magyar-koszo­vói gazdasági együttműködésről szóló megállapodást tegnap Szij- jártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter, valamint Hashim Thaci koszovói külügyminiszter. Az Eximbank 61,5 millió eurós hi­telkeretet nyitott, így lehetőség nyílik a vállalatok közötti együtt­működés növelésére is. Szijjár- tó közölte, Magyarország elköte­lezetten támogatja Koszovó euró­pai integrációs folyamatát, amely kritikus fontosságú a regionális stabilitás szempontjából. A TEL SEM ÁLLÍTJA MEG A MIGRÁCIÓT A nyugat-szerbiai Berkasovőnál fagyoskodik a horvát határ közelében egy migráns. Hiába közeleg a tél, nem fog csökkenni a migrációs nyomás. A tél közeledtével sem fog csökkenni a migrációs nyomás - derül ki egy ENSZ-jelentés- ből. Idén már több mint 800 ez­ren jöttek át Európába, csak­nem 3500-an meghaltak az út közben. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu EURÓPA Több mint 800 ezer mig­ráns és menekült érkezett Euró­pába idén a Földközi-tengeren át, közülük 3460-an meghal­tak vagy eltűntek - közölte teg­nap az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága (UNHCR). Túlnyomó többségük Görögországba és az égei-tengeri szigetekre érkezett, 62 százalékuk szír, 23 százalé­kuk afgán és 7 százalékuk ira­ki. A jelentés szerint a féli rossz időjárás sem fogja csökkenteni a migráció mértékét. Év végére 1-1,2 millióra emelkedhet azok száma, akik csónakkal kelnek át a tengeren. Az UNHCR szóvi­vője, Adrián Edwards azt mond­ta, hogy a tél közeledtével a be­fogadási feltételek és a görög ka­pacitások igen szűkösek és nem elegendők. Csak októberben a rossz időjárás ellenére 210 ezer ember érkezett Görögországba, többségében Leszbosz szigetére, tavaly összesen csaknem eny- nyien érkeztek egész évben Eu­rópába, akkor 800-an vesztek a vízbe. A menekültáradat nem csökken, novemberben napon­ta átlagosan 3300-an érkeztek Leszboszra csónakon, ahol 2800 hely van a befogadóállomáso­kon, ugyanakkor ló ezer mene­kült és bevándorló tartózkodik a szigeten. Sokan, köztük nők és csecsemők kénytelenek a sza­badban éjszakázni, tüzet gyújta­ni, hogy megmelegedjenek, ami biztonsági problémákat okoz, és feszültségforrás a helyi lakos­sággal. Leszbosznál idén mint­egy 500-an vesztek vízbe a me­Ausztria egy 4 kilométeres kerí­tést épít Spielfeldnél, 25 kilométe­res szögesdrót kerítést még nem - közölte tegnap Johanna Mikl- Leitner osztrák belügyminiszter. A drótkerítést egyelőre Szlovénia kérése miatt nem építik meg, de azonnali előkészületeket tesznek annak érdekében, hogy szükség esetén akár 48 órán belül felállít­Naivak azok a horvát elképzelé­sek, amelyek szerint Szlovéniának le kellene bontania az általa léte­sített határkentés egy részét, mi­vel a két ország között néhány sza­kaszon nincs teljes pontossággal meghatározva a határvonal - kö­zölte tegnap Kari Etjavec szlovén külügyminiszter. Kiemelte, Szlo­vénia saját területén helyezte el a nekültek közül, a temetők már megteltek a holttestekkel. Máltán, a csütörtöki csúcsta­lálkozón az EU a büdzséjéből 1,8 milliárd eurót (mintegy 560 mil­liárd forintot) ajánlott fel egy alap létrehozására a leginkább insta­bil és a migráció által leginkább érintett afrikai országoknak. Többek között munkahelyte­remtéssel, konfliktusmegelőzés­sel, az irreguláris migráció visz- szatartásával és megelőzésével, sanak egy ilyen kerítést. Ez akkor történik meg. ha a menekültek át­engedésével kapcsolatos szlovén biztonsági intézkedések nem ha­tékonyak. A menekültek szabá­lyozott áthaladása érdekében Spielfeldnél felállítandó 2 méter magas és 3,7 kilométer hosszú kerítés állítólag drótháló lesz, a költsége 1,2-2 millió euró lesz. műszaki akadályt, Horvátország pedig érdekeinek megfelelően magyarázza, hogy hol húzódik a határvonal. A két ország közöt­ti határvita még mindig nincs le­zárva. Horvátország azzal vádolja Szlovéniát: azért épít kerítést, hogy kivédje a belpolitikai támadáso­kat, így azt a vádat, hogy nem tesz eleget határainak védelmében. hatékony visszafogadással csök­kentenék az alap segítségével az EU-ba érkezők számát. Egy ha­sonló nagyságú összeget tervez­tek összehozni a tagállamok fel­ajánlásaiból, de összesen csak 81,3 millió eurót hoztak össze. A 28 tagállamból Magyarország (Szlovákiához hasonlóan) félmil­lió eurót ígért, ami a 17. legna­gyobb felajánlás. Ciprus, Görög­ország és Horvátország egyetlen eurót sem ajánlott fel. „Ez már a sokadik olyan meg­beszélés, amikor úgy érzem, hogy nem kerültünk közelebb a megoldáshoz, sőt veszélyes vi­zekre eveztünk, mert csak arról döntöttek, hogy Törökországgal erősítik meg az együttműködést” - mondta a csúcs után a magyar kormányfő. Orbán Viktor sze­rint alapjában véve ezzel nincs is gond, de azzal igen, hogy „biz­tonságot koldulunk” tőlük, mert előbb tartható védelmi vonal kel­lene. A megbeszélésen egymil­lió menekült áttelepítése is kör­vonalazódni kezdett. Ankarától azt várnák el, hogy tartsa vissza a szíriai menekülteket, és fogad­ja őket vissza, ha elindulnának az unió felé, cserébe 3 milliárd eurót, az uniós csatlakozási tár­gyalások felgyorsítását és vízum­mentességet ígérhetnek. Kosa Lajos, a Fidesz frakció- vezetője tegnap közölte, hat nap alatt negyedmillió aláírást gyűj­töttek a kötelező betelepítési kvó­ta ellen. Dróthálót épít Ausztria a határon Szlovénia nem bont kerítést HÍREK Földárverések: az MSZP cáfol BUDAPEST Az MSZP tegnap cáfol­ta, hogy Brüsszelhez fordultak volna az állami földek értékesíté­sét szabályozó kormányrendelet­tel kapcsolatban. Közölték, Lá­zár János, a Miniszterelnökség vezetője és Kovács Zoltán kor­mányszóvivő bizonyítékokkal iga­zolja állítását, különben büntető- eljárást kezdeményeznek. A Fi- desz-frakció szerint „mindegy, mit tagadnak a szocialisták”, az MSZP és a Jobbik „összezárt a külföldi spekulánsok érdeké­ben, együtt támadták mega ma­gyar gazdákat” az EU-nál és az Alkotmánybíróságon. A kormány­párt szerint a két párt lehetetlen­né tette, hogy a kormány pótló­lagos védelmi vonalat is kiépít­sen azért, hogy nem magyar ál­lampolgár biztosan ne vehessen magyarföldet. MW Már 54 halottja van a tűzvésznek BUKAREST Két héttel a bukares­ti Colectiv klubban történt tűz után immár 54-re nőtt az áldoza­tok száma. Péntek reggeli ada­tok szerint 94-en vannak kórház­ban. A román fővárosban 62-en gyógyulnak (közülük 14-nek kri­tikus vagy nagyon súlyos az ál­lapota), a többi sérültet külföl­di kórházakban kezelik. Közfel­háborodást váltott ki, hogy alig négynapnyi előzetes letartózta­tás után tegnap szabadlábra he­lyezték (szívbetegsége miatt) a negyedik kerület lemondott pol­gármesterét, Cristian Popescu Piedonét. Az általa vezetett hiva­tal adta ki a szórakozóhely mű­ködési engedélyét és mulasztot­ta el az ellenőrzéseket. MW Felmérés rendőri bántalmazásokról BUDAPEST A Magyar Helsinki Bi­zottság szerint a rendőri bántal­mazások többsége következ­mények nélkül marad, a rendőri brutalitás elharapódzására pe­dig döntő hatással vannak a po­litikai elvárások. 2007 és 2013 között hivatalos eljárásban elkö­vetett bántalmazás miatt éven­te 700-1100 feljelentés érke­zett Magyarországon, ezeknek átlagosan mintegy 4 százaléká­ban emeltek vádat. Ugyanak­kor a hivatalos személy elleni - azaz főként rendőrök sérelmé­re elkövetett - erőszak miatt in­dult nyomozások esetében ez az arány csaknem 70 száza­lék volt. MW/MTI IRAK/SZÍRIA A kurd önvédelmi erők (pesmergák) átvették az ellenőrzést az észak-iraki Szin- dzsár központja felett, és elűz­ték onnan az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet harcosait. A dzsihádisták által tavaly au­gusztusban elfoglalt 200 ezres város felszabadítására a kurd harcosok csütörtökön indítottak szárazföldi offenzívát, amelyet a Washington vezette nemzet­közi katonai szövetség légi csa­pásokkal támogat. A harcokban a pesmergák 7500 harcosa és a jázidi keresztény kisebbség tag­jai is részt vesznek. Utóbbi kö­zösség ősi lakhelyének számí­tott Szindzsár, ahonnan az őket eretnekeknek tartó dzsihádis­ült a támadás alatt. A túszok ki­végzéséről készült videókon kö­tött maszkban látható, késsel fenyegetőző Dzsihád Johnt Mo- hammed Emwazi kuvaiti szüle­tésű brit állampolgárként azo­nosították nyugati titkosszol­gálatok. A férfit volt túszok vér­szomjas pszichopataként írták le. Dávid Cameron brit minisz­terelnök szerint önvédelmi ak­ció volt az Iszlám Állam dzsihá­dista terrorszervezet egyik leg- brutálisabb kivégzője elleni tá­madás. A libánoni Bejrútban kettős bombatámadás volt csütörtök éjszaka, az IÁ által vállalt me­rényletnek 43 halottja és 239 sebesültje van. MW ták elűzték őket. A kurdok sze­rint a dzsihádisták menekülnek a városból, amelynek elfoglalása révén elvághatják az Iszlám Ál­lam iraki és szíriai területei köz­ti északi út­vonalat, így az iraki Mo- szul utánpótlá­sát, valamint a Szí­ria felé irányuló illegá­lis olaj- és műkincskeres­kedelmet. Időközben délen az iraki hadsereg megkezdte a tavaly feladott 450 ezres Ramá-^ di ostromát. Egy amerikai harci drón lé gi csapást intézett az IÁ lefe- jezős propagandavideóiból ismert Dzsihád John ellen Szíriában - közölte a Pen­tagon. Az tegnap még nem volt világos, hogy a terror­szervet „fővárosában”, az észak-szíriai Rakkában, illet­ve annak környékén végrehaj­tott légi csapás elérte-e a célját. A terrorista egy gépkocsiban Jelezték a veszélyt Egyiptomnak Egy héttel az orosz gép tragédiája előtt az ameri­kai és a brit tit­kosszolgálat fi­gyelmeztette az egyiptomi járato­kat fenntartó légi- társaságok pilótáit, ne repüljenek hosszasan 7620 méternél mé­lyebben, Sarm es-Sejk felé tartó útjukon a Sínai-félsziget felett, mert az Iszlám Állam ilyen magasságban már veszélyt jelent­het a gépekre - közölte a német Focus magazin. A Fox News infor­mációja szerint időzítő is volt a gé­pen, ez derül ki a terroristák le­hallgatott beszélgetéseiből. Egyip­tomban bejelentették, hogy kül­földön vizsgálják meg a pilótafül­ke hangrögzítő berendezésének anyagait. A kurd állam amerikai légierő által támogatott nagy erejű támadása kettévágta az Iszlám Államot Dróntámadást indítottak Dzsihád John ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents