Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-13 / 266. szám
2015. NOVEMBER 13., PÉNTEK ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Vasútfejlesztés, zsilip- és Sió-meder-korszerűsítés, második komp - 300 milliárd forint jut a balatoni fejlesztésekre a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban. A friss kormány- döntés nyomán ezt csütörtökön jelentették be Balatonfüreden. - Amikor a miniszterelnök 2014 márciusában Siófokon találkozott a régió turisztikai vállalkozásaival, akkor már hasonló nagyságrendű „óhajt” pedzegettünk - emlékeztetett Witzmann Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP). - Eddig azonban ez a 300 milliárdos keret csak remény lehetett, mostantól azonban a Magyar Közlönyben is napvilágot látott valóság. Fontos látni Witzmann szerint, hogy mi a különbség az előző és a most indult uniós támogatási ciklus között a szemlélet tekintetében. A képviselő arról beszélt: egyrészt 2007 és 2013 között csak 230 milliárd forintot használhattak föl a régió ön- kormányzatai, vállalkozásai és civil szervezetei, másrészt akkor „szigetszerű” fejlesztések valósultak meg, mert nem egységes egészként tekintettek a Balatonra. Most azonban a köz- igazgatási határokon felülemelkedve döntöttek, döntenek a fejlesztésekről. Míg a dél-balatoni vasútfejlesztés első, 32 kilométeres, 30 milliárd forintba került szakaszának átadóját a tervek szerint a jövő héten tartják, 44 milliárd forintból folyatódhat a beruházás a 2014-20-as balatoni program keretében Balatonszent györgyig. Tizenkétmilliárd forintból megtörténik a siófoki hajózó- és a vízeresztő zsilip korszerűsítése, a Sió-csatorna mederrehabilitációjával együtt. A fideszes parlamenti képviselő lapunk- kérdésére elmondta: folyik a tervezés, az egyeztetés, egyelőre még három elképzelés él, de ő a harmadik variációt tartja a legmegfelelőbbnek. - Ez tenné ugyanis lehetővé, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. kiköltöztethesse műszaki telepét az úgynevezett hajózási szigetről, mely ezáltal felszabadulna, és a hasznosítása további óriási lehetőségeket teremtene a város turizmusa számára - így Witzmann Mihály. A tervek szerint egyébként maga a zsilip is kissé délebbre költözne. iut a 300 milliárdból kikötőfejlesztésekre, elektromos autóbuszpark beszerzésére (a három legnagyobb városban, Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen járhatnak majd ilyen buszok), szennyvízcsatornázásra (például Bálványoson, Pusztaszemesen és Kerekiben, ezen települések kiszorultak a most zajló dél-balatoni szennyvízprogramból), s települési összekötő utakra is, megvalósulhat tehát a Fonyód-Csiszta- puszta és a Somogyvár-Vitya- puszta-Kisbárapáti összeköttetés. A 300 milliárd részeként, de hazai forrásból szánnak 2-2 milliárd forintot a Bahart hajóparkfejlesztésére, valamint a Fonyód-Badacsony közötti második komp megvalósítására. Fónai Imre Szerződni kell 2017 júniusáig A 300 milliárd forint csak le hetóség. amivel élni is kell tudni - hangzott el Balatonfüreden. E források akkor jutnak teljes egészében valóban a balatoni régióra, ha az érintettek 2017. június 30-ig „lehivják" ezeket a pénzeket. Ez annyit jelent, hogy addigra szerződni kell minden projektcél megvalósítására. A pénz 2017 júniusa után sem vész el, de akkortól már meg kell küzdeni érte más térségek pályázóival, pályázataival is. Térkép a cukorbetegeknek: segít eligazodni betegségükben Elismerés: rászorulókért dolgoznak egész éven át KAPOSVÁR Elismerések a szociális munka napján: ünnepséget rendeztek csütörtök délután a városháza dísztermében.- Évről évre azért hívjuk ide önöket, hogy köszönetét mondjunk - hangsúlyozta Oláh La- josné alpolgármester. - Köszönetét a hivatástudatért, az áldozatkészségért, a szakmai alázatért. Azt a feladatot, amit önök is végeznek, csak olyan emberek képesek ellátni, akik szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, s akik szeretik embertársaikat. Szita Károly, Kaposvár polgármestere is méltatta a szociális területen dolgozók elhivatottságát, s elismerő okleveleket adott át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak. Lukács Árpádné, a Szigetvári utcai idősek klubjának munkatársa, Bogdánná Kalányos Katalin, a családsegítő központ dolgozója és Hidegné Csikós Lívia, a Liget idősek otthonának ápolási vezetője részesült elismerésben. Harsányi Miklós ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR November 14. a Diabétesz Világnapja: ehhez kapcsolódva avatták fel ünnepélyes keretek között az igényesen kialakított oktatótermet, amely a belgyógyászati tömb alagsorában található. A fejlesztés pályázati forrásból és az intézményi önerő felhasználásával valósult meg, s szemlátomást nagy érdeklődés övezte a programot: közel 70 beteg és egészségügyi dolgozó vett részt a rendezvényen.- Pontos számot nem lehet mondani, de a lakosság 4-6 százalékát érintheti a cukorbetegség - mondta Dezső Enikő osztályvezető főorvos. - Más becslések szerint ez akár a tíz százalékot is elérheti, de fontos tudni: nagyon sok a fel nem ismert cukorbetegség. A helytelen életmód következményeként nő a Il-es típusú cukorbetegek száma, ugyanakkor az I-es típusnál is hasonló tendencia figyelhető meg. Szakemberek azt mondják: az oktatóteremben tovább bővíthetik ismereteiket a cukorbetegek, mely biztonságérzetet nyújt számukra. S a segítségre szoruló páciensek tisztában lehetnek azzal is: problémájukkal van kihez fordulni, bármilyen kérdésükre választ kapnak.- Jó érzés, hogy üyen szép körülmények között zajlik a foglalkozás - mondta Prokopné Hegedűs Valéria, aki 12 éve cukorbeteg. - Nemcsak a középkorúakat vagy az idősebbeket érinti ez a betegség, hanem egyre több fiatalt is. Súlyos szövődményei lehet a betegségnek, a szemet, a vesét is megtámadhatja, s épp ezért rendkívül lényeges, hogy az érintettek tudják, mit kell tenniük, s müyen tanácsokat kell betartaniuk. Ferkáné Pellérdi Zsuzsanna, a Magyar Cukorbetegek Kaposvári Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a kórház új oktatóterme olyan fejlesztés, amely a betegek javát szolgálja, s ugyanakkor a megelőzésben, a problémák kezelésében is kiemelt szerepet tölt be. Harsányi Miklós Történelmi Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu A bejelentésből az, hogy „történelmi”, a kommunikáció része, ami szintén nagyon fontos, elvégre nem elég valamiről dönteni, azt el is kell adni, manapság meg, amikor „ügyes” kommunikációval gyakran a semmit is sikerül valaminek láttatni, becsüljük meg, amikor éppen nem lufikat ereget a propaganda. Előlegezzük meg a bizalmat, hogy a csütörtöki balatonfüredi bejelentés nem holmi lufieregetés: végre valóban megcímkézett fejlesztési pénzeket szánnak a balatoni régiónak, közel 300 milliárd forintot 2020-ig. Az ördög ugye a részletekben és végigböngészve a listát, találni néhány figyelemre méltó elképzelést. Mert fontos ugyan az elektromos hajó és busz is, akár csak az, hogy végre körbe lehet majd vonatozni a magyar tengert, merőben új iránya azonban a fejlesztési elképzeléseknek a „balatoni vállalkozások versenyképességének javítására” szánt 6,2 milliárd forint. Ezek szerint mégis csak elhallott az illetékesekig a balatoni vendégvárók szava, miszerint nekik az Adriával és más európai üdülőrégiókkal kelletne) állni a versenyt sok tekintetben. A balatoni foglalkoztatás javítására elkülönített 4,7 milliárdot is csak üdvözölni lehet. A gazdasággal kapcsolatos célokra 25 milliárdot szánnak a majd’ 300-ból, ennél csak valamivel több, 26,7 milliárdos a turisztikai fejlesztések kerete. Az arányokat viszonylag jól lőtték be, egyik a másik nélkül aligha létezhet. És lesz második komp is, ami többek szerint felesleges, mellette mégis több érv szól tán, főleg, ha a személyforgalmat is kiváltó gyorskompokat szerez be hozzá a hajózási társaság. S egyszer majd, valamelyik fejlesztési ciklusba csak-csak belefér majd az ehhez kapcsolódó Sopron-Balatonederics gyorsút kiépítése is, a nyugati határtól a Balaton partjáig. Új irány a balator ni vállalkozások versenyképességének javítására szánt 6,2 milliárd forint Kártérítés a tarra vágott erdőért NAGYATÁD A környezetvédelmi előirányzatnak kell megfizetnie 7,7 millió forint nem vagyoni kárt egy böhönyei férfinak, aki 2011 tavaszán több mint 1200 köbméter mézgás égert és akácfát vágott ki engedély nélkül egy iharosberényi erdőből. A férfit az idén januárban jogerősen négy és fél év börtönre ítélte a Pécsi ítélőtábla folytatólagos sikkasztásért és környezetkárosításért. A vádlott cége nevében kötött szerződést a sértettel vállalkozással mely alapján szakmai segítséget ígért vágási, telepítési üzemtervek készítésében, az erdőtisztításával kapcsolatos feladatok szervezésében, valamint közreműködést az erdészeti hatóság előtti eljárásokban. A böhönyei férfi 2008 és 2011 között a számára kezelésre átadott, ám a sértettnél haszonbérletben lévő iharosberényi erdőrészletekből 41,5 millió forintnyi fát termelt ki hatósági engedély nélkül, emellett még nem vágásértett akác és mézgás égerfát vágatott ki hatósági engedély nélkül tarvágással. A vádlott egy magán- személlyel is szerződött erdő- gazdálkodásra, s a sértett erdejéből 2010 őszén és telén nagyjából egymillió forintnyi akácot vágott ki és adott el. Miután a megyei főügyészség szerint az égeres és akácos tarvágásával az erdő, mint természeti érték is károsodott, ezért a közjogi szakág nem vagyoni kár iránti keresetet adott be a böhönyei férfi ellen a nagyatádi bíróságra. A grémium nem jogerős ítéletében 7,7 millió forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte az alperest. A. V. Van már Boglárnak alpolgármestere BALATONBOGLÁR Egy év után végre Balatonboglárnak is van alpolgármestere. Mészáros Miklós polgármester úgy tudja, hogy Somogybán már csak Bogláron nem sikerült alpolgármestert választani a 2014. októberi önkormányzati választások óta, erre a törvénytelen helyzetre a megyei kormányhivatal többször is felhívta a figyelmüket. A polgármester által korábban alpolgármesternek jelölt személy a szavazások során egy alkalommal sem kapta meg a többséget a képviselő-testületben. Most azonban egyhangúlag választottak meg egy másik jelöltet, Csere Andreát. - Érzékeltem magam is a patthelyzetet, kompromisszumra törekedve jelöltem Csere Andreát, aki negyedik ciklusát tölti képviselőként és a nemrég alakult szőlőskis- laki részönkormányzat vezetője - mondta lapunknak Mészáros Miklós balatonboglári polgármester (Fidesz-KDNP), aki egy üléssel korábban még megpróbálkozott egy sajátos formációval: két évre a saját, két évre a többségben lévő „ellenzék” emberét jelölte alpolgármesternek, de ez a variáció sem kapott többséget a voksolásnál. Mészáros szerint a végül elfogadott alpolgármester személye a kisla- ki településrész fontosságát is tovább erősítheti. F. I. EfQ%öXo]Bte Omm][jd 300 milliágpl^ a Balatonion íA (oMo&féeB Kórházi!' iter .