Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-01 / 230. szám

2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g [Mm© [MteK m ©OoofeMáeDDgite I© a \máíMkÉMm\£Ím 0©gs Róna Péter: jogi és erkölcsi feladatunk az idegenekhez HNWHvaló viszonyunk | .'jtngondolasa ______ Gazdasági és társadalmi ösz- szeomlás várhat a jövőben Ma­gyarországra, ha nem tud­ja megfelelően kezelni a be­vándorlás és a menekültvál­ság kérdését, mondta Róna Pé­ter Kaposváron. A világhírű köz­gazdász, az oxfordi egyetem ta­nára a Somogy Megyei TIT si­keres magyarokról szóló elő­adássorozatának vendége volt. Elnéptelenedés és migráció címmel tartott előadást. Kovács Gábor gabor.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR A migráció ma az egész magyar társadalmat foglalkoz­tatja, és a közvélemény-kutatá­sok szerint a többség elutasító a bevándorlókkal szemben. Nincs olyan általános kérdés, amely­ben ekkora nemzeti egyetértés lenne. Támogatják a miniszterel­nök politikai szlogenjét, hogy ide ne jöjjön senki. Ilyen értelemben a kormány azt teszi, amit a lakos­ság elvár, vagyis legitim módon cselekszik, de ez csak az érem egyik oldala.- Bonyolult és fontos probléma a bevándorlás, és a feleló'sségtudó magyar állampolgároknak több szempontot is figyelembe kéne venniük, amikor kialakítják a véleményüket - mondta Róna Pé­ter. Arra mutatott rá, hogy a de­mográfiai adatok szerint ma egy nap alatt 1319 csecsemő születik és 1831 ember hal meg hazánk­ban. Ennyi idő alatt 312 ember hagyja el az országot, és mind­össze 14 telepedik le nálunk. A statisztika mögött nagyon ked­vezőtlen dinamika rejlik, amely további romlást vetít előre. A 30 -35 éves magyar nők 40 száza­léka gyermektelen, és 60 száza­lékának nincs tartós párkapcso­lata. Az anyáknál 28,3 év az első szülés életkora. Ha így folytató­dik, 2050-re 7,7 millióra csökken hazánk lakossága, és az évszá­zad végére mindössze 4,5 millió­an részünk. 2005 és 2009 között 98 144 gyermek született évente, a születésszám azonban 2009 és 2014 között 89 770-re csökkent. Orbán Viktor kormánya ismeri ezeket a számokat, és programo­kat indított a népességfogyás el­len, de sikertelenül. Az öregedé­si arány romlik, a fiatalok tartják el az időseket, jelenleg egy mun­kavállaló tart el négy másikat. A fiataljaink azonban a kilátás- talanság elől külföldre mennek. Londonban 350 ezer magyar él, miközben 17 ezer szakmai kép­zettséget igénylő állás betöltet­len Magyarországon. A kudarc okainak feltárása mélyreható és aprólékos tudományos elemzést igényelne, de ez várat magára, és a közbeszédben sem hangzik el aggály, szögezte le a közgazdász.- A fogyás mértékét nem lehet emigráció nélkül leállítani, a be­vándorlókra azonban nincs fel­készülve az ország, a félelem és az elutasítás ösztönös. Nem tud­juk kezelni a kihívást. Jogi és er­kölcsi feladatunk az idegenekhez való viszonyunk újragondolása - mondta Róna Péter, és azt elemez­te, hogy Nyugat-Európa a máso­dik világháború után átesett ha­sonló helyzeten. Németország­ban is elöregszik a társadalom, és 200 ezerrel több ember hal meg évente, mint ahány születik. Ők azonban megoldották ezt a gon­dot: török, marokkói, dél-olasz és portu­gál bevándorlók- Vk kai feltöltötték a népességet. Az íjk. ~ asszimiláció a je- s lek szerint sikeres volt, bár Európában nem mindenütt ilyen a kép, Pranciaországban job­ban elszigetelődtek a muszlim és afrikai bevándorlók. Angli­ában inkább sikeresnek mond­ható az integráció, bár vannak problémák és kudarcok. A társa­dalmi és gazdasági fejlődésnek azonban ára van, mindig küzde­lemmel jár. Európa történelmének a lénye­ge a népvándorlás a Római Biro­dalom óta. A kereszténység világ­képének a vándor és a menekült emblematikus figurája, hiszen Jézus is emigrációban született. A mai válsághelyzetben Merkel küzd a keresztény lelkiismeret­tel, miközben Európa tanácsta­lannak tűnik. Az ő szempont­jukból a szögesdrótos kerítés ne­hezen emészthető, mert Európa legjobbjai nem hajlandók felad­ni a 2000 éves keresztény lelkiis­meretet. Markáns a határvonal a magyar állásponttal szemben, és azok a tömegek, akik helyeslik Orbán Viktor politikáját, inkább tűnnek Koppány, mint Szent Ist­ván népének, vélte Róha Péter, aki hozzátette: nem babra megy a játék, sok forog kockán, mert a mai bevándorlási helyzet komoly veszélyekkel terhelt. A magyar elutasításnak és bezárkózásnak jelentős ára lesz, miközben a né­met nagyipar örömmel fogadja a betelepülőket. Bezárkózás és a nyitottság hiánya Nem jönnek létre jelentős magyar gazdasági alkotások, és ennek a bezárkózás és a nyitottság hiá­nya az oka, állította Róna Péter. A lengyel tőzsdén 46 olyan vállalat van, amely 1989 előtt nem léte­zett, miközben a magyar tőzsdén mindössze kettő. Nyugat-Eurőpán azt tanítják az iskolában, hogy a sokféleség a fejlődés kulcsa. A ki­egyezéskor, amely korszak ha­zánk legdinamikusabban fejlődő szakasza volt, a főváros lakossá­gának 40 százaléka nem tudott magyarul. Ma az ország teljesítő- képessége elmarad Európától, a hazai ipar alultőkésített és szerény hatékonyságú, miközben egy-egy nagy multicég több jövedelmet ál­lít elő, mint az egész magyar GDP. Bevándorlók nélkül kudarc vár ránk SMS ANYANYELV: régi hűséges, elé­gedett olvasója és előfizetője vagyok a lapnak. A jobbító szándék vezet, amikor az igé­nyesebb nyelvi megformálásra szeretném felhívni a figyel­met. Bosszant ugyanis, hogy következetesen helytelenül írják az újságban a borfajták márkanevét. íme a legutóbbi példa a szeptember 10-i szám­ból (2. oldal), idézem: A “Ré­giós összefogással a borfeszti­válon" című cikkben: “Az Irsai Olivért már leszedték, a héten pedig a sauvignon blanc, a pinot noir és a Királylányka következik.” Az AKH (A ma­gyar helyesírás szabályai) 193. pontja eligazít, mikor írjuk nagy és mikor kis kezdőbetű­vel a termékek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját. Helyesen tehát Sauvignon Blanc, Pinot Noir. Viszont nagyon boldoggá tett a szeptember 11-i szám, mely részletesen foglalkozott az új helyesírási szótár módosított szabályaival - segítséget ad­ván anyanyelvűnk ápolásához, tisztaságának megőrzéséhez! PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉS: min­denki mindenkit figyeljen, az kinek jó? Miért jó,ha megfélem­lítik az embereket?Nem elég,- hogy ellehetetlenítik az emberek nagy részének az életét? Van még több kérdés és mindennap újabbak jönnek hozzá! ÉSZREVETTÜK Grafikák, szobrok, festmények MARCALI A bajai Nagy István Művészeti Egyesület alkotóinak csoportos kiállítása nyílt meg a Marcali Kulturá­lis Korzó Kortárs Galériájában. 12 alkotó különböző műfajokat vonultat fel. A festményeken túl grafikákat, szobrokat és textilek is megtekinthet a marcali közönség. A sokszínű anyag október 12-ig látható. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET, KÉSZENLÉT Októberi. 1 Balatonboglár, Három Királyok Szabadság u. 4. 85/353-922 18.00-20.00 Barcs. Dráva Köztársaság u. 2. 82/460-240 18.00-20,00 Csurgó, Medicina Csokonai u. 4. 82 471-017 18.30-20.00 Kaposvár. Szigethy-Gyula János Tallián u. 20-32. 82/511-345 20.00-07.00 Balatonföldvár, Isteni Gondviselés Petőfi u. 2. 84/540-904 16.30-20.00 Marcali, Hársfa Hársfa u. 25. 85/411-286 19.00-20.00 Nagyatád. Aranyszarvas Kossuth, u. 24. 82/351-684 18.00-20.00 Siófok, Kiüti Honvéd u. 25. 84/322-516 17.30-22.00 PROGRAMOK Október 2-án, pénteken Siófokon 17.30 kora városháza földszin­ti nagytermében: előadás magyar anyanyelvűnk csodáiról. Duba Ibo­lya, „Viddhíréta magyaroknak” alapítvány. Az előadás a novembe­ri kettőskereszt-állításhoz kapcso­lódó eseménysorozat első program­ja. Délután a Fő téren dal-, táncbe­mutató, táncház, a nagyteremben siófoki alkotók mutatkoznak be. E gy nagyon érdekes hely­zetre szeretném felhívni a figyelmüket, ami nagy­jából egy hónapja áll fenn kicsi városunk, egy még kisebb utcá­jában. Én a donneri városrész­ben élek a Kodály Zoltán utcá­ban. Naponta járok a város­ba, mivel a bevásárlást is busz- szal intéztem, illetve kisunoká- mat is busszal viszem az óvo­dába. Éveken, sőt évtizedeken át a Rudnay utcán mentem át, majd a Bartók Béla utca Tán­csics utca sarkán szálltam fel a buszra. Ahogy múlt az idő egyre rosszabb lett az úttest, aztán tavaly a város polgármesteri hivatala megcsináltatta végre, és ami még jobb, még a Bartók Béla utca ezen kicsi részén is elkészült a járda. így már nem kellett reggel az autók mellett, az úttest szélén gyalogolnia az unokámnak. Azonban sajnos ez az öröm nem tartott sokáig, mivel a Bartók Béla utca egyik lakója úgy döntött, hogy elege van abból, hogy előtte gyalo­gosok járnak, ezért kerítéssel lezárta az úttestet. Járt nála a Közterület Fel­ügyelet is, akinek azt mond­ta, hogy mivel lakószövetke­zeti területen áll a háza, ezért az utat lezárhatja maga előtt. Hozzátette még azt is, hogy ehhez hozzájárult a Lakószö­POSTABONTÁS vetkezet is, mindenki tud róla. Na, ez nem igaz. Szóval, ez az ember fogta magát, és egy nap alatt kerí­tést építtetett, 'majd azt lela­katolta, s eztán csak ő és a fe­lesége tudta az utat használ­ni. Az én házam, az én váram szindróma működik nála, ami­vel nem is lenne baji de az az út nem az ő tulajdona. A Köz­terület Felügyelet kétszer volt kint, de nem történt semmi. Bejelentettük a Műszaki Igaz­gatóságra is, de semmi nem történt, ami számomra látha­tó lenne. Lassan beköszönt az az idő, hogy reggel is kora délután is sötét lesz, esős idők jönnek, majd a tél is beköszönt. Mivel a járda csak egy részen van, újra eljön az az idő, hogy az úttesten kell baktatni, csoma­gokkal, időseknek, gyerekek­nek egyaránt. Az én időmben úgy volt, hogy az átjárást még a szán­tóföldön is biztosítani kellett azoknak, akiknek arra volt földjük, vagy éppen csak arra vitt az útjuk. Itt meg a város­ban fogja magát egy ember és lelakatolja az utca végét, mert Őt zavarja a forgalom. Nagyon elszomorít, és nem­csak engem, de több szomszé­domat is, akik szintén szok­tak arra járni, hogy ez megtör­ténhet. Név és cím a Szerkesztőség­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents