Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-22 / 248. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK Sem Orbán, sem Áder nem lesz itthon T Orbán Viktor kormány­fő madridi és brüsszeli tárgyalá­sai miatt nem vesz részt az ’56- os ünnepi eseményeken (az Eu­rópai Néppárt kongresszusán is részt vesz). Áder János köztár­sasági elnök pedig bajorországi magyar szervezetek és intézmé­nyek kezdeményezésére Bajor­országba látogat. MW Péntektől olcsóbb az üzemanyag Csökkenti bruttó 4 a 95-ös benzin és 2 forinttal a dí­zel árát pénteken a Mól. Ezzel a 95-ös ára 326-327, a gázolajé 336-337 forint lesz. MW Boltzár: az MSZP panaszt tesz Alkotmányjogi panaszt nyújt be az AB-nek az MSZP-s Lukács Zoltán a vasárnapi bolt­zár eltörléséről szóló népszava­zási kezdeményezésük ügyében hozott elutasító kúriai döntés miatt. MTI Megölték a BBC volt riporterét? A repülőtér vécéjében orosz turisták felakasztva talál­ták a BBC volt riporterét, Jacky Suttont. A nő az Institute fór War and Peace Reporting iraki intéze­tetet vezette. Nem tudni a halála okát. Az áldozat zsebében több mint kétezer euró volt. MW Novemberben bértárgyalások üdJM November elején kez­dődik a béralku a Versenyszfé­ra és a Kormány Állandó Konzul­tációs Fórumán. Gaskó István, a Liga elnöke úgy látja, a mun­káltatói oldal is nyitott az inflá­ció mértékével történő minimál­bér emelésére. De a következő években fel kell oldani azt az el­lentmondást, hogy a minimálbér nettó értéke és a létminimum között 20 százalékos eltérés van, a minimálbér rovására. MW Gaskó: van itt egy ellentmondás Tízezrek vacognak, tüzet is raktak Valahol Szlovéniában... Még a jéghideg Szutla folyón is sokan átkeltek, hogy célba érjenek. Brezicán, jj a befogadó állomáson több sátrat is felgyújtottak,j hogy átvészeljék a 2-3 fokos éjszakát. I Rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze vasárnap a migrációs válság miatt. A magyar határ- szakaszokon nyugalom van, a horvát-szlovén, illetve a szerb- horvát határokon azonban mig- ránsok ezrei torlódnak fel a hi­deg időben, és már a jéghideg folyókon is átkelnek. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BRÜSSZEL Rendkívüli uniós csú­csot hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Euró­pai Bizottság elnöke, amelyre a nyugat-balkáni migrációban érintett országok vezetőit, köz­tük Orbán Viktort is meghívta. A magyar kormányfő jelezte részvételét, a találkozón meg­állapodást terveznek azonnal megvalósítható „operatív követ­keztetésekről”. A megbeszélés­re Ausztria, Bulgária, Horvátor­szág, Macedónia, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke is hivatalos. Orbán az Európai Néppárt madridi kongresszu­sán tegnap azt mondta: Európa lakossága túlnyomórészt támo­gatja a magyar kormány intéz­kedéseit. A schengeni övezeten belül pedig semmilyen, a mene­külteknek szánt folyosó megnyi­tását nem támogatják. MAGYARORSZÁG „Teljes nyuga­lom van Magyarország Szlové­niával, Horvátországgal és Szer­biával közös határszakaszain” - mondta a miniszterelnök belbiz­tonsági főtanácsadója a köztévé­ben. Bakondi György szerint a napi átlagos 25*30 tiltott határ- átlépés szinte „békeidőszaki” adat. A migránsnyomás miatt valamivel több mint egy hóna­pos zárva tartás után ma újra megnyitják a régi, 5-ös úton fek­vő Röszke 2 határátkelőhelyet Magyarország és Szerbia között. „Magyarország nem támogat olyan javaslatot, amely arra irá­nyul, hogy a lezárt határszaka­szain keresztül szállítsanak mig- ránsokat” - közölte Kovács Zol­tán kormányszóvivő. A magyar, a horvát, az osztrák és a szlovén rendőri vezetők Bécsben egyet­értettek abban, hogy a migrációs A Szíriái Aleppő elleni orosz légi csapások újabb menekülthullá­mot válthatnak ki Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint, aki aggodalmát fejezte ki telefonon Putyinnak. „Megállapodásra van szükség a transzatlanti közösség és Moszkva között, ez kell a szíriai háború lezárásához és a beván­dorlási válság megoldásához" ­áradat jelentette feladatot a tö­rök-görög határ megerősítésével, nemzetközi határőrizeti erők fel­állításával lehet megoldani. HORVÁTORSZÁG/SZLOVÉNIJVSZERBIA A migránsok szakadatlanul ér­keztek tegnap is Horvátország­ba, a kelet-szlavóniai sátortábor­ba, ahonnan a hatóságok vonat­tal és buszokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra. Szeptember közepe, a magyar­szerb zöldhatár lezárása óta 208 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt, csak hét­fő éjféltől kedd estig 7000-en ér­keztek. A horvátok lassítani próbál­ják az áradatot, ezért feltorlód­tak a horvát-szerb határ szerb oldalán. Kedd nulla órától szer­da reggelig 11 ezren lépték át a szlovén-horvát határt, egy ré­szük a zöldhatáron keresztül ér­hangoztatta Moszkvában Szijjár- tó Péter. A külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tár­gyalt, Szijjártó szerint minél las­sabban rendezik a szíriai konflik­tust, annál nagyobb lesz a beván­dorlási nyomás. Közben az ameri­kaiak és az oroszok megegyeztek, hogy elkerülik az incidenseket a szíriai légtérben. kezett az országba, Ausztria felé 4500-an távoztak. Az osztrákok tegnap 150 menekültet vissza­fordítottak a szlovén határnál, egyesek hamis útlevéllel próbál­tak bejutni az országba. A hideg idő ellenére sokan, nők és gyerekek is a néhány fokos Szutla folyón átkelve érkeztek Szlovéniába. A szlovéniai, brezi- cai befogadó állomáson tűz ütött ki, a migránsok állítólag maguk gyújtották fel a sátrakat, egyiket a másik után, hogy a lángok mel­lett felmelegedjenek. A szerb- horvát határ melletti Berkasovó- ban takarókkal, ruhákkal, ágak­kal és minden, a közelükben ta­lálható éghető dologgal táplálták a tüzeket, hogy átvészeljék a hi­deg, 2-3 Celsius-fokos éjszakát. A szlovén parlament tegnap hajnalban engedélyezte a kato­naság kivezénylését a szlovén- horvát határra. FRONTEX Tizenkilenc euró­pai ország 291 határőrt küld a Frontexnek, hogy azonnal Gö­rögországba és Olaszországba vezényeljék őket. A hot spotok- nál, a közös, uniós üzemelteté­sű menedékkérő-regisztrációs központoknál fognak dolgozni, hogy segítsenek a szabálytala­nul érkező migránsok azono­sításában és regisztrálásában. Az EU területére idén eddig 710 ezer migráns lépett illegálisan. Újabb menekülthullámot gerjeszthet HÍREK HIRDETÉS BIOGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSSAL! 2016. január 1.-én újra indul az ökológiai gazdálkodás területalapú támogatása. Ez jelentős összegeket biztosit a biogazdáknak és az újonnan indulóknak. A pályázat határideje: 2015. december 7. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. a Magyar Biokulíúra Szövetséggel együtt előadás sorozatot tart az alábbi helyszíneken’ és időpon­tokban, 9-14 óra között az ökológiai gazdálkodásról és annak támoga­tásáról: 2015.10.26. Kecskemét 2015.10.28. Budapest 2015.10.30. Székesfehérvár 2015.11.03. Nyíregyháza A részvételhez regisztráció szükséges! Ezt megtehetik honlapunkon ( www.biokontroll.hu ), e-mailben ( info@biokontroll.hu ) vagy telefonon (06 (1) 336-1122, illetve 336-1123, vagy +36 30 393 9090). * A helyszínek pontos címéről tájékozódjon honlapunkon. Kanada új miniszterelnöke, Trudeau tartja magát választási ígéretéhez Nem bombázza az Iszlám Államot OTTAWA A 43 éves Justin Trudeau megválasztott kanadai liberális miniszterelnök (pártja az eddigi 34 helyett 184 parlamenti helyet szerzett a 338-ból, míg a máso­dik konzervatívok 90-et) közölte Barack Obama amerikai elnök­kel, hogy a kanadai harci repü­lőgépek befejezik az Iszlám Ál­lam elleni légi csapásokat Irak­ban és Szíriában. Hangsúlyoz­ta: Kanada továbbra is tagja ma­rad az Iszlám Állam elleni koalí­ciónak, és kiveszi részét az ira­ki erők kiképzéséből, a térség­beli humanitárius erőfeszíté­sekből. Stephen Harper leköszö­nő konzervatív kormányfő hat CF-18-as vadászbombázót ve­zényelt az Iszlám Államot Irak­ban és Szíriában támadó koalí­ció kötelékébe. Trudeau kijelen­tette, Obama megértőén fogadta, hogy betartja választási ígéretét, és véget vet Kanada harci külde­tésének. A leendő kanadai miniszter- elnök mindamellett elkötelez­te magát a két észak-amerikai ország kapcsolatainak javítása mellett. Készséget mutatott a klí­maváltozással kapcsolatos ame­rikai álláspont támogatására, s Kanadának a környezetvédelmi ügyekben való fokozottabb sze­repvállalására. MW Aszad elnök a Kremlben köszönte meg Putyinnak Moszkvában köszönte meg az orosz katonai segítséget a szír el­nök, akinek ez volt az első külföl­di útja a polgárháború kirobba­nása óta. „Ha Oroszország nem tette volna meg ezeket a lépése­ket, a terrorizmus még több te­rületen és államban lenne jelen”- mondta Bassár el-Aszad. Pu- tyin elnök közölte: „Szíria baráti ország, és minden szükséges to­vábbi katonai erőfeszítést meg­teszünk a terrorizmus elleni harc­ban, együtt olyan országokkal is, amelyek a békés megoldás meg­teremtésében érdekeltek.” Közben két török kormánytiszt­viselő a Reutersnak azt mondta: Már folyamatban van az Aszad kiiktatását célzó terv kidolgozá­sa; ezek szerint még fél évig ha­talmon maradhatna, „és mi ezt elfogadjuk, mivel ez garantálja majd a végérvényes távozását”. Lesz pénz vagy nem lesz? - AB előtt a Quaestor-ügy BUDAPEST Várhatóan november­ben dönthet az Alkotmánybí­róság (AB) a Quaestor-törvényt érintő magánszemélyek és pénzügyi szolgáltatók által be­nyújtott indítványokról. Mind­két csoport több ponton is sé­relmezi a jogszabályt. Ha az AB helyt ad a Quaestor-törvénnyel szemben fellépő csoportoknak, akkor a törvény hatályon kívül helyezésével a Quaestor-kötvé­nyesek nem kapják meg a 6 mil­liótól 30 millió forintig terjedő kártalanítási összeget - írja a Portfolio.hu. Ha viszont a bíró­ság úgy ítéli meg, a törvény nem sérti az alaptörvényt és más tör­vényt sem, a Quaestor Károsul­tak Kárrendezési Alapjának (Quaestor Alap) teljesítenie kell a fennmaradó kártalanítási ösz- szeg kifizetését, ami további ter­heket ró a Beva-tagokra. Az alkotmánybírósági döntés­nek azért van jelentősége, mert a Quaestor Alap eddig arra hi­vatkozva nem teljesítette a kár­talanítás rá eső részét, hogy jo­gi bizonytalanságok miatt sem a Nemzeti Banktól, sem a piaci pénzügyi szereplőktől nem ju­tott forrásokhoz. Az MSZP-s Szakács László köz­ben azt mondja, a Quaestor-káro­sultak 98 százaléka kapott ugyan valamennyi pénzt, de csak azok, akik fiktív kötvényt vásárol­tak, és azt a Quaestor Értékpapír Zrt.-től vették meg. MW Cáfol a külügy A külügy (KKM) tegnap közöl­te, sem ők, sem az általuk fel­ügyelt vállalatok nem fektettek be 72 milliárd forintot a Quaes­tornál, náluk az Eximbank tő­keemeléséhez kapcsolódó ér­tékpapírok számlája volt. (Ezen forgalomképtelen részvények alapján gyakorolja a KKM a tu­lajdonosi jogokat a bank felett.) A pénz, a 72 milliárd forint az Eximbankban volt. A KKM-nél hangsúlyozták: a Magyar Nem­zeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. a tőkéjét állampapírban helyez­te el a Quaestornál, ennek 3,8 milliárd forintos értéke vissza­került az MNKH-hoz. Hozzátet­ték: az államháztartási törvény nem tiltja az állami vállalatok­nak, hogy az államkincstáron kívül helyezzenek el állampa­pírokat. Korrupció: újabb zsaruk előzetesben ZÁHONY Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi vesztegetési ügynek, közülük 21 embert vettek őri­zetbe. A bíróság 6 rendőr előze­tes letartóztatását már elrendel­te, az ügyészség tegnap űjabb 14 rendőr előzetes letartóztatását rendelte el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat az ügyben régebb óta folytatott titkos nyomozást, mert tudta, hogy a záhonyi határátke­lőn szolgálatot teljesítő rendőrök között van, aki üzletszerűen hivatali vesztegetést fogad el. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Rendőr-főkapitányság teg­nap közölte, megvan a záhonyi határátkelőhely rendeltetéssze­rű üzemeltetéséhez szükséges rendőri erő. mw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents