Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-22 / 248. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK FELÜTÉS Parlamenti győzelem Elsöprő győzelmet arattak a liberálisok a kanadai válasz­tásokon a még nem végleges eredmények fényében. Profit- line.hu a kanadaiak még nem hallottak az illiberalizmus elő­nyeiről. K. G. Töklámpások a városközpontban A Nagyatádért Egye­sület „Töklámpás készítő” pá­lyázatán 65 alkotással jelent­keztek. A Százszorszép óvoda „Madárszállás” kompozíciója, az Éltes Mátyás iskola alsó ta­gozata, és az Árpád iskola 5. B. osztálya, a Paulin-Vojkovics páros, Pintér Mirkó és család­ja és a Naplemente Idősek ott­hona nyert. A díjátadón közre­működött a Gyöngyvirág óvo­da dalos-táncos, és a Fürjecs- ke Néptánc Egyesület „Roko­lya” csoportja. Gy. J. Új ügyeleti autó, új műszerek BALATONFÖLGVÁR Tetőcsere, szigetelés, fűtés-korszerűsí­tés, megújuló energia haszno­sítása, műszerbeszerzés, új ügyeleti autó - újjászületett a balatonföldvári orvosi rendelő, a térség betegei a korábbinál lényegesen komfortosabb kö­rülményekkel találkozhatnak. Az informatikai rendszer is 21. századi lett, mindez közel 60 millió forintból, 51 milliós tá­mogatásból és kilencmillió fo­rintnyi önerőből. F. I. Felgyorsul a pálya építése- ; Ha az időjárás ke­gyes lesz, az új focipálya alépít­ménye napokon belül elkészül. A 800 négyzetméter alapte­rületű létesítmény beruházási költsége 32 millió forint, mely­hez tíz százalék önerőt biztosít az önkormányzat. H. M. Megvédik a termelői akácmézet Eldőlt: a fő­városban október 30-án tart­ják figyelemfelhívó akcióju­kat a méhészek. Csaknem 400 vállalkozót várnak, Somogyot negyvenen képviselik. Megírtuk: távol-keleti méz­hez magyar akácmézet akar­nak keverni, melyet belföldi for­galomba hoznának. Mészáros János, a Zselici méhész egyesü­let elnöke azt mondta: novem­berben Mézes reggeli néven in­gyenes kóstoltatást szerveznek Kaposváron is. H. M Kellemes, selymes balatoni iszap; Máriára a nyílt víz felől érkezett Kotorni kell, ha draga is ► Folytatás az 1. oldalról BALATOt A mederkotrás sürge­tésének különös aktualitást ad a balatonmáriai szabadstrand eliszaposodása, ott a horgászok combig az iszapba gázolva tud­ják csak kitolni csónakjaikat a nádasból. Csakhogy a kotrás költséges: egy hektárnyi terület harminc centi mélységű kotrása harmincmillió forint.- A Balaton hiába fiatal, húsz­ezer éves tó, mégis elöregedő fá­zisában van, s éppen az inten­zív iszapolódás miatt - hívta fel a figyelmet a NABE-fórumon Homonnay Zsombor. Az agrár­mérnök arról is beszélt: a bala­tonmáriai a nyílt víz felől érke­ző szürkeiszap, tehát nem az, amelyik a főcsatornán át áram­lik Mária közelében a Balaton­ba. A „meglepetésszerű’’ isza- posodás hátterében szerinte az állhat, hogy megváltozott vala­hol a domborzat a vízben, a Szig- liget, Keszthely felőli áramlá­si irány és a déli parti település között. Egyes vélekedésekkel el­lentétben azonban - magyaráz­ta a szakember - vízminőség­romlást eredményező vegyüle- tek nincsenek az üledékben.- A máriai iszaposodás a Natu- ra 2000-es természetvédelemnek is új megvilágítást adhat - így Ho­monnay Zsombor. - Hiszen a mári­ai élővilágban, nádasban jóval na­gyobb problémát okozhat a megje­lent iszap annál a néhány növény- és állatfaj védeleménél, ami miatt a Natura 2000-es védettséget ér­vénybe léptették. Gyakorlatilag a teljes Balaton és a partvonala vé­dett. S miközben az öregedés, az iszapolódás miatt mind kevesebb a vizes élőhely, az iszapot nem le­het csak úgy kitenni a partra. Ör­dögi kör. A balatoni iszap egyéb­ként kellemes, selymes, akár gyó­gyászati célokra is alkalmazható volna, de talajjavításra biztosan, hiszen nagyrészt kalcium, azaz mész (érdekes, hogy Keszthelynél nagyobb a kalciumtartalma, mint Siófoknál). Turizmus, hulladékgazdálko­dás, mezőgazdaság - ha e há­rom terület összefogna, az ön- kormányzatokkal, a Balaton Fej­lesztési Tanáccsal és a Balatoni Szövetséggel, s persze az állam­mal, tehát a kotortatok és az isza­pot továbbhasználók is beszáll- nának a költségekbe, máris nem tűnne olyan soknak a hektáron­kénti harmincmilliós kotrási költség. Ez az ábrahámhegyi für­dőegyesületi aktivista „modell­je”. Elsődleges érdek, hogy ven­dégvonzó strandok és megköze­líthető kikötők legyenek a Bala­tonnál, a kikotort iszapot pedig egyrészt a sorra betelő szemétle­rakók rekultivációjához lehetne fölhasználni (s nem pedig mesz- sziről földet szállítani erre a cél­ra), a mezőgazdaságban pedig a Balaton térségében oly jellemző savanyú talajok javítására. Húsz éve megvan az engedély az iszap mezőgazdasági haszno­sítására, mégsem történt sem­mi. Az agrármérnök figyelmez­tetett: az élelmiszertermelés szi­gorú előírásai miatt komoly ku­tatási programra is szükség vol­na a kotrással párhuzamosan, már csak ezért sem lenne sze­rencsés az iszapkotrást magán­kézbe adni. . Fónai Imre Egyetlen helyen említik a Balatont a jóváhagyott fejlesztési tervekben ■ .. A felszíni vizek állapota nem túl jó vagy gyenge kategóriába sorolha- rint az egyik legfontosabb projekt- latonért Egyesület elnöke megje­a Balaton vízgyűjtőjén - erről Sza- tó. Megemlítette azt is: nem éppen jük most a „Balaton 120” program, gyezte: a jóváhagyott, 2020-ig ér­bó Péter, a Közép-dunántúli Víz- ideális, hogy a vízgyűjtő közigazga- ami a mederben tartandó vízszint vényes országos fejlesztési elkép­ügyi Igazgatóság szakreferen- tásilag megosztott, három vízügyi maximumának a felemelését cé- zelések sorában mindössze egyet­se beszélt a szerdai zamárdi fóru igazgatóság illetékességébe tartó- lozza; több vízmérce adatainak a len helyütt említik konkrétan a Bá­nion. Kiváló minőségű egy sincsen, zik. Szakter Roland, a balatoni víz- felhasználásával hatástanulmány latont, a Sió-csatorna és a zsilip fei­a legtöbb víztest a mérsékelten jó, ügyi kirendeltség munkatársa sze- készül. Szauer Rózsa, a Nők a Ba- újításánál. Busabomba: ha pusztulni kezd, az „látványos” lesz ► Folytatás az 1. oldalról BALATON - Korábban egyértelmű­en úgy tudtuk, hogy a busa a Bala­tonban nem szaporodik, de mára kiderült, hogy bizonyos időközön­ként a Balaton is alkalmas lehet a busák szaporodására. Ikraszórás­ra utaló jelek megfigyelhetőek, de a szaporodás mellett közvetlen bi­zonyítékot eddig nem sikerült ta­lálni, és a genetikai vizsgálatok sem igazolják, hogy a balatoni bu­saállomány természetes szaporo­dási közösséget alkotna. Vitái Zoltán is úgy véli, hogy a busaállomány utánpótlásának je­lentős része a vízgyűjtőn lévő ha­lastavakból érkezhet, ahová még most is telepítenek busákat. A szakember szerint ha nem tiltják be az idegenhonos halfajok tartását a vízgyűjtő területén, illet­ve a szaporodást nem tudjuk meg­A balatoni óriás gátolni, akkor egyre több busa lesz a tóban. - A Balaton csak bizonyos mennyiségű halbiomasszát képes eltartani. Mivel a busának ugyan­az a tápláléka, mint az ivadék ha­laknak, a többi halfajok állomá­nyai kisebbek lehetnek, ha nem csökkentjük a busa mennyiségét. Tóth Viktor, a limnológiai inté­zet tudományos főmunkatársa ar­ra figyelmeztetett: egyelőre nem pusztul a busa, de ha bekövetke­zik, az igen „látványos” lesz... F. I. A gazdaság is az élő Balatonra támaszkodik StÓFOK A klímaváltozáshoz kap­csolható ökológiai kihívásokról tartott konferenciát Siófokon a Balaton Fejlesztési Tanács mun­kaszervezete. Alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás hatása­ihoz, ez a kulcsa a Balaton mint ökológiai rendszer és mint gaz­dasági potenciál megóvásának is - hangzott el a tanácskozáson. Ezt szem előtt tartva kell a tó öko­szisztémáját óvni, hiszen a társa­dalom, az infrastruktúra és a gaz­daság is a Balaton élő rendszerére támaszkodik. Az éghajlatváltozási stratégiá­ról és az inváziós, idegenhonos fa­jok elterjedéséről is szó esett. F. I. A kukorica felét még nem szedték le ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Szigeti Imre hatéi gaz­da szerint hiába készítették elő tisztességesen a szántót és szór­ták ki a műtrágyát, ha képtele­nek dolgozni. A kárenyhítési rendszer nem nyújt segítséget ilyen helyzetekre. Feleslegesen szórják a pénzt a gazdák a fe­neketlen kútba. Az agrárkama­rában erre úgy reagáltak: a gaz­da gondja nem jég-, vagy fagy­kár, a hozamveszteség sem érte el a 30 százalékot. A sok eső mi­att nem számíthat kártérítésre a termelő. Kalocsai Bálint, a böhönyei Szabadság Zrt. elnöke elmond­ta: összefolyások, nagyobb tó­csák borítják a szántót, néme­lyik fél méter mély, a többi 10-20 centis. Hatvan hektáron betaka­rították a kukoricát, ám elhú­zódhat a visszalévő 150 hektár aratása. Felkészültek, hogy gu­mihevederes - gyakran lánctal­pasként említett - kombájnt bé­relnek, ami számottevő többlet költség. Mácsai Ádám, az agrár­kamara somogyi igazgatója azt mondta: megyénkben draszti­kus belvíz nincs, de a vetésterü­letek öt-nyolc százalékán vízösz- szefolyások találhatóak, s a talaj száz százalékkal vízzel telített.- Gond, hogy a betakarítás és a vetés kellős közepén mini­mum két hetes kényszerszünet akasztja meg a munkát - mond­ta. - A legtöbb helyen napok tel­nek el, amíg ismét szántóra me­Mocsaras a szántó Kockázatos vetés A 71 ezer hektár kukorica 45 százalékát nem törték le, az 50 ezer hektárra tervezett búza fe­lét sem sikerült elvetni. Ideális körülmények esetén a munka kétharmadát befejezhették vol­na. Szakemberek szerint a no­vemberi vetés kétséges ered­ménnyel zárulhat. hetnek a gépek. Felmelegedés­re, esőmentes és szeles időjárás­ra van szükség. Harsányi Miklós Háromszáz fotó készült a somogyi temetőkről SOMOGY Harmincán közel három­száz képet küldtek be A somogyi temetők üzenete című pályázat­ra, amit a Somogy Temetkezési Kft., a Somogyi Hírlap, Kaposvár Megyei Jogú Város, valamint a Mementó Somogy Alapítvány írt ki. A zsűri elvégezte nem köny- nyű feladatát, és kiválasztotta, melyik hat fotó érdemli az 1-3. dí­jat, valamint a három különdíjat. A díjak átadására és a kiállítás megnyitó ünnepségére novem­ber 1-jén, vasárnap 16.30 óra­kor kerül sor a kaposvári Keleti temető ravatalozójában, melyre minden érdeklődőt várunk. Első alkalommal kaptunk drónnal készült fotót is. Siófok, Bábonymegyer, Kak- puszta, Fonó, Nemeskisfatud, Somogyjád, Csombárd, Bala­tongyörök, Balatonlelle, Szőke- dencs, Balatonszentgyörgy, Ka- posmérő, Galabárdpuszta, Nagy­atád, Vése, Kazsok, Gölle, Lakó- csa, Várda, Dombóvár, továbbá Kaposvár négy temetőjében ké­szültek a jobbnál jobb fotók. Az egyik alkotó hat temetőt bejárva készítette tíz képét. Az immár hagyományosan kiírt pályázat­ra idén első alkalommal nevez­tek olyan látvánnyal, amelyeket a magasból, drón segítségével rögzítettek.

Next

/
Thumbnails
Contents