Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-15 / 242. szám

2015. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g Természetimádók gyűltek össze a Levy Galériában Schiffer: szociális Lepesmilliomosok siófoki találkozása Még Gyenes Károly is megle­pődött, amikor Farkas Sán­dor nyugalmazott sebész főor­vos közölte vele: ő már három és fél millió lépésen, két és fél ezer kilométeren is túl van, azaz teljesítette a Kékkört, körbegyalogolva az országot. Fónai Imre imreionai@mediaworks.hu " I0F0K Természetimádók gyűltek össze Bihari Puhl Levente festő­művész siófoki lakásában, szeb­ben mondva a Levy Gelériában, a siófoki a belvároson túl, az iparte­lepen innen. De volta­képpen ott mindig azok gyűlnek össze, hiszen Levy sok ké­pe a természe­tet idézi meg, balatoni naple­mentéiket és hajnalaikat újabban farmernad­rágra festik lányával, Yndával, mondván: vászon az is. És hogy mire jó a varrás a farmernadrá­gon? Az a horizont a képen... Gyenes Károly a kultikus Más­fél millió lépés Magyarországon (1979) és folytatásai szerkesztő­je volt, Rockenbauer Pállal járták az országot kilométerszámlálós biciklikormányukat maguk előtt tolva és majdnem az egész ország nézte a sorozatukat, persze akko­riban csak egy tévéadó volt. Far­kas Sándor találkozott még túrá­ja során a filmek egykori szerep­lőivel - nagyon megörvendeztet­te ezzel a hírrel Gyenes Károlyt, : aki megjegyezte: igaz, hogy a , természetbarátok szövetsé­gét ma már természetjáró- nak hívják, mert az előző el- ** nevezést „kommunista csö- ^ / kevénynek” minősítették, de az is az igazsághoz tartozik, wBf hogy amióta Garancsi István ■ einökli (az „Orbán-közeli”, Vi- deoton-fociklubtulajdonos vál­lalkozó - a szerző), hatalmas pén­zekből újultak meg a turistahá­zak és a turistajelzések. S a tele­víziós szerkesztő elárulta: egy ter­vet még dédelget, a Duna-Sió-Ba- laton-Zala-Rába-Duna vízi túráét. Faragó Sándor se hagyta ki, hogy hozzászóljon. A Siófokon élő térké­pész (nemrég írtuk meg, hogy el­mélete szerint sosem létezett Ga- lerius császár siófoki zsilipje) is bejárta azokat a vidékeket, ami­ket anno a tévéstáb. Gyenes Ká­roly szerint nagyon sokan éppen az ő nyomukban kezdtek termé­szetjárásba, vagy felfedezni Ma­gyarország értékeit, Bayer Zsolt hasonló című tévés országjárásá­ról pedig azt mondta, hogy „bár semmi köze Rockenbauer Pál szellemiségéhez, de senkinek se lehet megtiltani, hogy ő is fölkere­kedjék, sőt...”. Vagyis lassan való­ban bejáratott kulturális rendez­vényhelyszín lesz a Levy Galé­ria, ahogyan Bihari Puhl Levente mondta első lakáskiállítása al­kalmával: nem kilincsel kiál­lítóterem után, helybe hívja az érdeklődőket. Csak az előszobá- | ja lesz meglehet, legközelebb már kicsi, most is alig fértünk be. Versek a képekhez Kasza Bélát megihlették Levy képei, verseket írt hozzájuk. Ezt és a Festői kirándulás a Kárpát-medencében című Le- vy albumot is most mutatta be Vasvári Zoltán művelődés- történész. A siófoki festőmű­vész Vasvárival és Baranyi Fe­renc Kossuth- és József Atti- la-díjas költővel felhívást tett közzé néhány hónapja: bará­tai, tisztelői kötettel emlékez­zenek a tavaly elhunyt Matyi­ké Sebestyén József egyko­ri siófoki múzeumigazgatóra. Nem sokan csatlakoztak még eddig, a kevesek so­rában a bala­tonfüredi polgár- mester ajánlott fel anya­gi segít­séget. szövetkezeteknek adják a földeket! KAPOSVÁR Ahelyett, hogy az állam elherdálná a nemzeti vagyont, hogy a földrablás áldozata len­ne 380 ezer hektár föld, szociális szövetkezeteknek kellene adni. Ezt mondta szerdán a Kossuth té­ren Schiffer András, az LMP társ­elnöke, aki idei országjárásának második felvonását kedden So­mogybán kezdte. Bábonymegye- ren meglátogatta azokat a gazdá­kat, akik szerintük a Meszes föld­rablás áldozatai lettek. - Most pe­dig a kormány egy alaptörvényel­lenes kormányhatározattal, suty- tyomban 380 ezer hektárnyi álla­mi földet akar kiosztani haverok­nak, csókosoknak - utalt a novem­berben kezdődő földárverésekre Schiffer András. - Ha ezt a 380 ezer hektár állami földet átadnák szociális szövetkezeteknek, ezzel alsó hangon 150 ezer értékterem­tő új, munkahelyet lehetne a ma­gyar vidéken létesíteni. Ráadásul ezt a 380 ezer hektárt ökológiai művelésbe is lehetne vonni. Öt év alatt a Fidesz 1000 hektárnyi föl­det adott át a szociális szövetkeze­teknek, s a 3200 hazai település­ből alig több, mint száz vett részt tavaly szociális földprogramban. Felder Frigyes önkormány­zati képviselő (LMP) a pártja ál­tal szervezett egy héttel ezelőt­ti országos útlezárási akcióra, de­monstrációra utalva azt mondta: a gazdák küzdelme egyszer révbe ér, s jönnének többen is, ha nem lennének megfélemlítve. M. K. Foglalkoztatási csúcs Somogybán SOMOGY Közel kerültünk ahhoz a történelmi lehetőséghez, hogy megvalósítsuk a teljes foglalkoz­tatást, de ezért még sokat kell tenni - mondta Gelencsér Atti­la Meszes országgyűlési képvi­selő kaposvári sajtótájékoztató­ján. 23 éves csúcson van a foglal­koztatás, félmillióval többen dol­goznak az országban, mint négy éve. A munkanélküliségi ráta tíz éves mélyponton van 6,7 száza­lékkal, a foglalkoztatási ráta viszont 64,5 százalékkal re­kordot dönt. A növekmény­ből 320 ezren dolgoznak a f|| versenyszférában, és 150- f 160 ezren vannak az új köz­foglalkoztatottak, valamint 50-60 ezer munkavállaló távo- 1 zott külföldre. A javulás az 55 éven felüliek és a 24 év alattiak, valamint a kisgyermeket nevelő nők körében érződik leginkább, ezt a réteget munkavédelmi ak­ciótervvel támogatta a kormány. Gelencsér Attila a saját terü­letének, vagyis a somogyi egyes választókerület adatait is felsorol­ta. Itt tavaly augusztusban a nyil­vántartott álláskeresők száma még 3565 volt, de ez egy év alatt 2970 főre olvadt, vagyis 16 száza­lékos a javulás. A nyilvántartott álláskeresők aránya 5,4 százalék­ra süllyedt. A mandátumához tar­tozó mind a 26 településen érez­hető a javulás, pedig hátrányos helyzetű kis falvakról van szó, ahol nehéz a munkahelyterem­tés a szakképzettség és az erőfor­rások hiánya miatt, tette hozzá a politikus, aki szerint a kormány Kaposvárt érintő 122 milliárdos fejlesztési csomagja is segíti majd a foglalkoztatást. Nem a közfoglalkoztatás ja­vítja az adatokat, erről számolt be Lengyel Gábor, szilvásszent- mártoni polgármester. A köz­munkát ugyan szükséges rossz­nak tartja, de arról beszélt, hogy náluk már nem tudják tartani a közmunkások induló létszámát, mert a környékbeli vállalkozók­hoz áramlanak a dolgozók. Mun­kahelyet a közmunkán kívül is tudnak teremteni: szociális bolt­jukban egy-két fő dolgozik, hogy az emberek a településen költsék el a magánszférában megkere­sett pénzt. K. G. SMS POLGÁRMESTEREK SZABADSÁGA: A polgármesterekre vajon nem vonatkozik a munka törvénykönyve? Az egyszerű dolgozóknak meg van hatá­rozva, hogy az adott évben a ki nem vett szabadságu­kat meddig kell kivenniük a következő évben. Olyat még nem hallottam, hogy a szalag mellett kifizették volna a ki nem vett napokat. Ha felveszi az a baj, ha meg nem veszi fel, az még nagyobb! Ha nem dolgozik, akkor nagy a baj, ha meg dolgozik, az még ennél is nagyobb? Döntsék már el végre, hogy mit tegyenek szegény városvezetőink! KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM: Ahogy a devizahiteleseket megmentették, csak ez lehe­tett a vége! Ezek a kisembe­rek, a nagyemberek játsz­máinak a szenvedői. A cél mindenkit adósrabszolgává tenni, mert az fölött a pénz hatalmával uralkodni lehet. Kalandos út az esővíznek ERESZ. Mint a képen is látható, határtalan az alkotói fantázia széles e hazában, ha a pénztárcát kímélő megoldások kiötlésére van szükség. Esetünkben is adva volt a probléma, azaz a csapadék elvezetése, és a szempont, miszerint a lehető legkevesebb költséggel történjen meg mindez. A járda alatt elvezetni drá­ga mulatság, a járdán pedig mégsem mehet a csatorna, hiszen minden arra járó belebotlana, nem beszél­ve a babakocsikról, kerekes székesekről... A megoldás az utcabeli fasor képében érkezett, az öles ágak kö­zött békésen zuboghat az úttestre az esővíz. Csupán a szépérzékünk tiltakozik, de legalább nem esünk has­ra benne. POSTABONTÁS Nem a gyerek a hibás, nem bi­zony. Mi felnőttek vagyunk felelő­sek az utánunk következő nemze­dékért. Miért írok erről? Október 6. nemzeti gyásznap. Megemlé­kezés Nagyatádon idén is a város Múzeum kertjében volt. A megje­lentek- intézmények vezetői, dol­gozói, civil szervezetek tagjai - ün­neplőbe öltöztek, nemzetőr, kato­na, és társasági öltözetben voltak jelen. Az elém bevonuló gyerekek viszont klottgatyába, tornacipő­be, nyűtt melegítőbe - legyünk kí­méletesek - utcai ruhába öltözve. Átnézve a másik oldalra, a mű­sort adó diákokon és nem szer­vezetten érkező gyerekeken: fe­héring, blúz, sötét nadrág, szok­nya volt. A himnusz alatt beszél­getés, lökdösődés az egyik csapat­nál, a fegyelmezett és kifogásta­lan magyarsággal előadott műsor közben. Mondom: nem a gyerek a hibás! Bácsainé tanárnő gyerekei most is kitettek magukért és még egy ilyen öreg katonának is, mint amilyen én vagyok, könnyet csal­tak a szemébe. Őszinte sajnála­tot éreztem a másik csapat iránt, mert nem tudják, mit elmulasztot­tak aznap. A nyár végén Nagyatád szlová­kiai testvérvárosában, Tardosked- den járt kis küldöttségünk. Ennek a magyar városnak lakói a Szent István hét megnyitójára hívtak bennünket. Az itt lévő diákok több­sége kifogástalan cserkészruhá­ban volt: kalapban, zubbonyban, nyakkendőben. Fegyelmezetten hallgatták végiga kétnyelvű szó­noklatokat, és minden koszorútok vittek Szent István szobrához. Ezen az ünnepségen részt vett egy első világháborús tiszti egyen­ruhába öltözött- állítása szerint katona - ember. A rendezvény vé­gét himnusz zárta. Először a szlo­vák, aztán a magyar. Ez a „ha­gyományőrző” a szlovák himnusz alatt nem tisztelgett, kísérője nem döntötte mega magyar zászlót csak a magyar himnusz alatt. Kér­désemre, miért kompromittálja vendéglátóinkat, azt mondta: „ez nem a mi himnuszunk.”Mondtam ugye: nem a gyerek a hibás! Hortobágyi Ferenc Nagyatád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents