Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-12 / 239. szám

2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ A gyógyítás és az informatikai fejlődéséhez járulhat hozzá a kutatás, amivel Krausz Ferenc foglalkozik „Magyar Nobel-díj? Lehetséges!” Fizikai Nobel-díjat jósoltak idén Krausz Ferencnek, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgató­jának, aki bár nem kapta meg az elismerést, hatalmas motiváció­nak érzi ezt. Azt mondja, figyeli mi történik Magyarországon, és örül, hogy a szegedi kutatóköz­pont pár éven belül a kísérleti fizika világcentrumává válhat. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- A Thomson Reuters eddigi előre­jelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom év­gal a Thomson Reuters és szűri ki a hivatkozási számok alapján azo­kat a munkákat, amelyek az adott tudományterület fejlődésére a leg­nagyobb hatással vannak. Termé­szetesen a módszer nem tökéletes, de minden hibája ellenére a legob- jektívebb és évről évre egyre na­gyobb figyelem övezi a lista bőví­tését. Nagy örömmel töltött el, és komoly motiváció is, hogy Paul Corkum kanadai kollégámmal együtt az attoszekundumos fizika megalapozásában betöltött szere­pemért felvettek erre a „Thomson Reuters Citation Laureates”-nak nevezett listára. Névjegy: KRAUSZFERENC 1962-ben született. Budapesten, a BME-n és az EL- TE-n folytatott egyetemi tanulmá­nyai befejezését követően két évig volt a Budapesti Műszaki Egye­tem Fizikai Intézetének kutatója, mielőtt 1987-ben Bécs­ben kiosztott 52 tudományos No- bel-díjból 21-et eltalált. Mire gon­dolt, amikor megtudta, az ön kuta­tását is esélyesnek tartják a díjra?- Egy héttel szeptember 24-i sajtótájékoztatója előtt értesített a szervezet, hogy felvettek a listára, amelyen a Nobel-díjra - szerintük - legesélyesebbeket tartják nyil­ván. A kutatók tudományos fel­fedezései jelentőségének egyik fokmérője, hogy folyóiratokban megjelenő eredményeikre kollé­gáik saját dolgozataikban milyen gyakorisággal hivatkoznak. Ezt tartja számon nagy pontosság­- A laikus kérdés: a hétköznapi életünk szempontjából van haszna annak a tudományterületnek és munkának amivel foglalkoznak?- Az attoszekundumos fizika a természetben az atommagon kí­vül előforduló leggyorsabb moz­gásokat, az elektronok mozgá­sát tanulmányozza. Ezek a pará­nyi részecskék kötik egymáshoz az atomokat, hogy molekulákat tudjanak formálni, amelyek az élőlények legkisebb funkcioná­lis alkotóelemei. Amennyiben az elektronok valamilyen külső be­hatás (napsugárzás, vegyi anya­gok) következtében a molekulák­ban mozgásba lendülnek, meg­változhat azok formája, összeté­tele. Ilyen elváltozások funkcio­nális zavarokhoz, ezek folyomá­| Az idei 1 Nobel-díjasok-t FIZIKAI Kadzsita Takaaki, és ArthurB. McDonald, a neutrínó- oszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínó­nak van tömege. Í KÉMIAI Tomas Lindahl. Paul Modrich és Aziz Sancar, 1 a DNS-javítás mechanizmusá­éi nak tanulmányozásáért. ORVOSTUDOMÁNYI William C. Campbell, Omura Szatosi és Juju Tu a fer- ( tőzó betegségek kutatása terén elért eredményekért. I IRODALMI Szvetlána Alekszijevics a többszólamú Írásaiért, ame­lyekben a jelenkor szenvedése­inek és a bátorságnak állított | emlékművet. < BÉKEDÍJ k Nemzeti Párbeszéd Kvartett, i Tunézia demokratizálásáért. lwiIBBL Krausz Ferenc professzor: meggyőződésem, a szegedi szuperlézernek köszönhetően előbb-utóbb a kísérleti fizikatudomány világcentruma leszünk nyaként súlyos betegségek, mint például a rák kialakulásához ve­zethetnek. A betekintés az elekt­ronok mozgásába hozzásegíthet a betegségek kialakulásának molekuláris szinten való meg­értéséhez és ennek köszönhe­tően hosszú távon hatékonyabb gyógymódok kifejlesztéséhez. Életünk alapvető folyamatain túl az elektronoknak kulcssze­ben a Műegyetemen kapott mun­kát. 17 évet kutatott ott, majd 2004-ben a Müncheni Tudomány- egyetem Kísérleti Fizika-Lézerfi- zika-Tanszékére és a Max Planck Kvantumoptikai Intézetbe hívták, ahol igazgatóként dolgozik. Több nemzetközi tudományos elis­merés kitüntetettje. rep jut az információ-technoló­giában is: minél gyorsabban tud­juk az elektromos áramot - ame­lyet elektronok szállítanak pa­rányi áramkörökben ki- és be­kapcsolni, annál nagyobb meny- nyiségű információt tudunk má­sodpercenként feldolgozni, an­nál nagyobb teljesítményű szá­mítógépeket lehetünk képesek a legkülönbözőbb feladatok elvég­zésére kifejleszteni. Ez a két pél­da érzékelteti, hogy az elektro­nok mozgásának jobb megértése és felhasználása - amely az új tu­dományág, az attoszekundumos fizika fő célja - az orvostudo­mánytól a modern elektroniká­ig számos területen viheti előre a tudomány és technika fejlődé­sét. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a szakterület a felfede­ző illetve alapkutatás kategóriá­jába tartozik, a mindennapi élet­ben csak hosszabb távon várha­tunk hasznot belőle.- Mit szólt az idei döntéshez, a dí­jazottakhoz?- Nagyszerű döntésnek tar­tom. A csaknem fénysebesség­gel a világűr minden irányából Földünkre irányuló parányi ré­szecskék, a neutrínók, amelyek­ről sokáig azt hittük, hogy a fény részecskéihez hasonlóan nincs tömegük, véges tömegének fel­fedezése fontos mérföldkő a vi­lágmindenség történetének jobb megértéséhez, jövőbeni fejlődé­sének pontosabb előrejelzéséhez.- Németországban egy kutatóköz­pontot vezet. Mit gondol, Magyar- országról is él lehet-e jutni odá- ig, hogy egy kutató neve felmerül esélyesként a Nobel-díjra?- Lehetséges. Kemény munká­val, a járatlan utakhoz való kellő bá­torsággal, töretlen hittel és kitartás­sal, valamint a valamennyire min­dig szükséges szerencsével, igen. Kísérleti területen ezekhez még társul az a sokszor nem egyszerűen kielégíthető feltétel, hogy a szüksé­ges eszközök, berendezések megfe­lelő, lehetőleg világszínvonalon áll­janak rendelkezésre. Ez utóbbi fel­tétel az én kutatási területemen saj­nos a legutóbbi időkig nem telje­sült. Ezen változtathat gyökeresen a szegedi „szuperlézer” amely né­hány éven belül a világ legmoder­nebb attoszekundumos infrastruk­túrájává és ennek köszönhetően tu­dományterületünk világcentrumá­vá válhat. Nagy örömmel és büsz­keséggel tölt el, hogy kis országunk hamarosan ilyen fontos szerepet tölthet be a lézerfizika területén és a mikroszkopikus folyamatok fel­kutatásában. Felnek a szabadkereskedelmi övezettől Oriástüntetés Berlinben BERLIN A szervezők szerint mint­egy 250 ezer, a rendőrség sze­rint 100-150 ezer ember vonult fel Berlinben, hogy tiltakozzék az USA és az EU között tárgya­lási szakaszban lévő Transzat­lanti Kereskedelmi és Beruházá­si Partnerség (TPP-Transatlan- tic Pacific Partnership), és a Ka- nada-EU közötti szabadkereske­delmi egyezmény (CETA) ellen. A TPP ellenzői főleg azzal ér­velnek, hogy ez a szerződés túl­ságosan nagy hatalmat biztosít majd a multicégeknek a fogyasz­tók és az alkalmazottak rovására: gyengítheti az európai normákat, ronthatja az ökoló­giai és szociális szabványokat. „A TPP rabszolgákká változtat minket” - állt a tüntetők egyik transzparensén. A tervezett szabadkereskedel­mi megállapodással létrejönne a világ legnagyobb szabadkereske­delmi övezete. Martonyi: Európa kezdte, nem Amerika SZEGED Nem Amerika erőlteti rá az EU-ra a transzatlanti szabad­kereskedelmi egyezményt, ha­nem azt Európa kezdte nyolc-tíz éve, mondja Martonyi János volt külügyminiszter. Korábban a világkereskedelem gyorsabban fejlődött, mint a világgazdaság, de mára a trend megfordult - je­lentette ki egy szegedi előadásá­ban. Úgy fogalmazott: a globali­záció már tetőzött, és az utóbbi egy-két évben részben csökkent is. Ázsiában százmilliók lábol- tak ki a mélyszegénységből, és váltak fogyasztóvá. Ezért már nem éri meg annyira oda kiszer­vezni a nyugati termelést, mint ahogyan Ázsia sem szorulnak rá annyira az exportra, hiszen van náluk is fizetőképes kereslet. Most nagy térségek között szü­letnek kétoldalú kereskedelmi megállapodások. Befejeződtek a Csendes-óceáni Partnerség tár­gyalásai. Az USA-nak az a térség már sokkal fontosabb, mint Euró­pa, exportjának 40 százaléka oda irányul. Martonyi szerint nem kell at­tól tartani, hogy hamar aláírják a TPP-t, és hátrányos lesz Euró­pának. A tárgyalások legalább 2018-ig eltartanak, a gazdasá­gi hatások pedig csak a 2020- as évek közepén jelentkeznek. A tárgyalások titkosságát fesze­gető egyik kérdésre azt válaszol­ta: ezt az Egyesült Államok kérte. A Csendes-óceáni paktum szöve­ge sem nyilvános még. MTI/MW Varga Mihály lett az év régiós pénzügyminisztere Rangos elismerés Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert választotta az idén az év pénzügyminiszterének a kelet-közép európai régióban a Euromoney című szaklap Emerging Markets kiadványa. LIMA A Euromoney közgazdá­szok, elemzők, bankárok vé­leményét összesítve dönt a vi­lág legjobb pénzügyminisztere­iről és jegybankelnökeiről. A dí­jat öt régió - a felzárkózó euró­pai országok, Kelet-Közép Euró­pa; Közel-Kelet és Észak-Afrika; Szub-Szaharai Afrika; az ameri­kai kontinens, és Ázsia - pénz­ügyi vezetői kaphatják meg. A díj odaítélésének indokai kö­zül a lap online kiadása kieme­li a magyar kormány tökéletes időzítését a jelzálogalapú devi­zahitelek piaci árfolyamon va­ló forintosításakor, különösen a svájci jegybank januári döntésé­vel összefüggésben, amikor hir­telen megugrott a frank árfolya­ma. Varga érdemének is tartják, hogy Magyarországnak sikerült 2013-ban a határidő előtt visz- szafizetni adósságát az IMF-nek. Ezen kívül sikerült csökkente­ni a magyar gazdaság külső se­Varga: Az ország elismerése... bezhetőségét, csökkenőben van az államadósság bruttó hazai ter­mékhez (GDP) viszonyított ará­nya, miközben a hiány 3 száza­lék alatti. Elismeréssel szóltak ar­ról is, hogy a külföldiek által bir­tokolt állampapír-állomány há­rom év alatt 40-ről 30 százalék­ra csökkent, amely hozzájárult az ország kitettségének mérsék­léséhez. Az IMF, a tavalyi 3,6 százalé­kos GDP-növekedés után, a vár­ható lassulás ellenére is 2 száza­lék körüli bővülést vár jövőre Ma­gyarországon. Mindez éles ellen­tétben van az ország 2008 utáni helyzetével. A lap kiemeli az on­line pénztárgépek jelentős, és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) áfa-be­vétel növelő hatását. Az adóelke­rülés és a feketegazdaság tovább­ra is probléma Magyarországon, de a fenti lépések eredményesnek bizonyultak. Varga a díj átvétele után azt mondta: a szaklap az egész ország eredményét értékelte, és az EU-s viszonylatban magasnak számí­tó növekedést, a befektetések és a fogyasztás emelkedését, a ha­tékonyabb adóbeszedést, a külső sérülékenység csökkentését és a hatékony adósságkezelést díjaz­ta. „Ezúttal a londoni elemzők el­ismerték azt a teljesítményt, amit a magyar gazdaság az elmúlt öt évben fel tudott mutatni” - nyi­latkozta a miniszter, aki Limá­ban, az IMF és a Világbank éves találkozóján vett részt. MTI Mértékadó fórum Az Emerging Markets, a londo­ni székhelyű Euromoney Ins- titutional Investor kiadványa, a pénzügyi döntéshozók egyik legfontosabb szaklapja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents