Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-12 / 239. szám

2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Kiváló balatoni pontyot fogott a dunai halászlébe Lengyel Róbert siófoki polgármester Harcsafej és sebészkés ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Sűrűn járt horgászni az elmúlt napokban Lengyel Ró­bert polgármester, aminek kö­szönhetően echte balatoni pontyból készíthetett dunai ha­lászlét a harmadik siófoki Hal- fesztivál szombati, estig még esőmentes napján. Civil szerve­zetek főztek ezúttal csak a ha­lászlé és az együttlét öröméért, versengés nélkül, és a városve­zető a Siófok Városért Egyesület csapatában vállalta a főszakács szerepét. A Polgári Körök sátra alatt pedig a siófoki Fidesz-frak- ció halászléje rotyogott, ők any- nyi előnnyel indultak, hogy a halszeletek sebészi pontosság­gal és gyorsasággal készültek, hiába, egy éve Sáfár Ahmed se­bész is a frakciót erősíti. Miközben arról faggatóz- tunk, hogy a Fidesz halászléje is balatoni halból készül-e (bi­zonytalan válaszokat kaptunk), a doktor kitűnő otelló borral kí- nálgatta az érdeklődőket, és közben elárulta: legújabb célja a sóstói strand ingyenessé tétele, de nem tett le arról sem, hogy az aranyparti fövenystrandnál sé­tálóutca legyen.- Nincs semmi titok, az ará­nyokon múlik minden - ezt már a polgármester felelte, aki pak­si kommandósévei alatt tanul­ta el a halászlékészítést. - Egy kiló halhúshoz öklömnyi vörös­hagyma, egy zöldpaprika és pa­radicsom, a többi a sózás dolga. Az alapié elkészülte után új­ból tett bele paradicsomot és hagymát, ami már benne is maradt - szúrta ki egy hozzá­értő a polgármesteri halász­lé egyik különlegességét. A ki­egyensúlyozottság érdekében a Fidesz-frakciótól is megkér­deztük hogy mi a titkuk, mire azt felelték: az alapos előkészí­tés, például a harcsafej passzí- rozása. Bár a civilek bőven főztek és sütöttek, hosszú sor állt a Ba­latoni Halgazdálkodási Non- profit Zrt. halászléjéért is, va­lamint sült keszegért és busá­ért, mindegyiknek hétszáz fo­rintért adták adagját. Arrébb a szigligetiek sütötték a halat, ki­írták, hogy Sanyi bácsi, a Bala­ton szülötte ötven éve műveli e tudományt. Nemcsak vaddisz­nótepertő meg hétnapos ko­vászból készült kenyér kellet­te magát, hanem az elmaradha­tatlan műanyag puska és lufi is, sőt, egy nyelviskola is kuncsaf­tot toborzott, hiába, ahol tömeg, ott a kapásra is jobb az esély. A kulturális központ udvarán kissé vagy tán nagyon eldugva régi halászati eszközöket, há­lókat, tutajokat lehetett megte­kinteni, sőt, Matula bácsi nád­kunyhója is feltűnt azoknak a gyerekeknek az örömére, akik­nek a szülei kiszúrták. Este Ganxsta Zolee készülő­dött színpadra - akkor zendí- tett rá az eső. Fónai Imre Kapitális halak a turizmusért SOMOGY A horgászturizmus éven­te milliós bevételt adhat az egye­sületeknek, de kevés, ha csak horgászhelyet kínálnak: verseny­re, kulturált körülményekre vágy­nak a gyakran családdal érkező pecások.- Ha egy baráti csapat eljön a Ba­latonra vagy a Desedára, ők nem­csak horgászjegyet váltanak, ha­nem ételre, italra, horgászholmi­ra, etetőanyagra és olykor szállás­helyre is költenek - mondta Fülöp József, a horgászegyesületek me­gyei szövetségének elnöke. - Egy horgászattal eltöltött hétvégére személyenként 15-20 ezer forint is elmehet. Nem mindegy, hogy ezt a pénzt Somogybán vagy az or­szág más részein költik el. A szövetség központjában tavaly mintegy 1.8 millió forintért ad­tak el balatoni engedélyt és na­pijegyet, szeptember végéig már közel kétmillió forint volt a forgal­muk. A Drávára szóló napijegy­ből is közel 30 százalékkal több fogyott októberig, a dél-somogyi horgászparadicsomok híre a hatá­rokon túlra is eljutott. Vendégcsa­logató programokra van szükség, no, és a pecázáshoz ideális körül­ményekre. Fülöp József azt mond­ta: az Ó-Dráván 30 stéget újítot­tak fel, három nagy közösségi hor­gászhely épült, ahol a családdal érkezők is elférhetnek. A közel há­rommillió forintos fejlesztést jövő­re folytatják, a csónakos horgá­szat felé nyitnak. Erre ideális te­rep lehet a Dráva és térsége. Var­ga Endre, a zákányi egyesület el­nöke fantáziát lát a helyi lehetősé­gekre alapozott horgászturizmus­ra, ám nem minden terület alkal­mas erre.- Évente több mint tízmillió forint bevételt hoz a horgászturizmus - közölte Tormási István, a kisgyalá- ni Tógazda Horgászegyesület titká­ra. - Tervünk, hogy ezt p követke­ző években jelentősen növeljük. Jól halasított tavuk széles körben ismert, a hétvégén egy hattagú dunaújvárosi csapat próbált sze­rencsét. A siker nem maradt el, több mint 30 kilós harcsát akasz­tottak. Az egyesület versenyekkel és egyéb szórakozási, kikapcso­lódási lehetőségekkel népszerű­síti Kisgyalánt. A horgászturizmus fejlődésének nagy lökést adhat, hogy Kaposvár környékén újabb, csaknem 10 hektáros horgász­tó nyitását tervezik, ahol jó esély- lyel kapitális méretű békés hala­kat - ponty, amur - foghatnak a sporttársak.- Fejlődik a hazai horgászturiz­mus. nagyon tetszik a Deseda - mondta a gyulai Gebei Béla, aki csapattársaival az I. Deseda ku­pán indult. - Fontos, hogy a tótulaj­donosok kellő pénzt fektessenek az üzletbe, és ne csak ki akarják venni, legyen hosszú távú céljuk. A gyönyörű táj, a halállomány eleve jó reklám, ám akárhogy is nézzük, szükség van beruházásokra. A de- sedai verseny csütörtökön kezdő­dött és vasárnap délig tartott. A 72 órás bojlis megméretésre az or­szág minden részéből 14 csapat jelentkezett, s csak a négy kiló fe­letti pontyokat és amurokat érté­kelték. A versenyt Pető István és Csordás József Bóvli team nyerte. Harsányi M. POSTABONTÁS VÉRADÁS Észrevettük É letképek idegenekkel. 1969 őszén Drezdából Budapestre utaztam. A CsehNDK határig egyedül ül­tem a vasútifülkében, mikor egy 2 csomaggal érkező fiú helyet kért velem szemben. Felrakta a cuccát acsomagtartóba, majd jelezte, még van lent holmija, de majd jön. Azonban mire vissza­ért nem volthová, mert egy cseh férfiakból álló zajos csoport nem törődve a tiltakozásommal elfoglalta az összes helyet. Kis idő múltán a folyosóra kiszorí­tott fiú a csomagjából gyógysze­reket vett ki és szedett be. Szem­mel láthatóan az ájulás kerül­gette, olyan rosszul volt. Átad­tam neki a helyemet. Erre a cse­hek némi tanakodást követően visszaadták a fiúnak a helyét, egymást váltva mentek ki a fo­lyosóra egészen Prágáig. (Hosz- szú út!) Később a fiú steril textil szalvétával megterített és zsem­lékből gusztusos vajassajtos szendvicseket kezdett készíte­ni (nálunk akkoriban a gyárilag szeletelt sajt még nem volt di­vatban). Megvendégelt, és köz­ben kézzellábbal magyarázta, hogy sokfelé járt, de most haza­utazik Szíriába. Nekem meg azt kellett kézzellábbal mutogat­ni, hogy nem tarthatja a dugig tömött tárcáját a farzsebében, mert Európában nem jár kézle­vágás a zsebtolvajnak. Elképzel­hetetlennek tartotta, hogy meg­lophatják!. Az évtizedekkel korábban ál­talam megtapasztalt erkölcsi, vallási parancsok mint a ven­dégszeretet, a magántulajdon tisztelete, stb. ma is hatnak. A bevándorlók kiszolgáltatottsá­guk ellenére is összetartanak, segítik egymást. Nem a „mig- ráns” csapja be, használja ki, rabolja ki a másik „migránst’’ hanem jó pár hazánkfia (akik lehet, hogy kereszténynek vall­ják magukat) szégyenít meg bennünket. Nem ők azok, akik a rászorultaknak készített étel­be beleköptek, hanem magyar iskolások! Talán azért rend­szeresítették a közbeszédben a „migráns”szóhasználatot, mert ha menekültekről szólná­nak az felébresztené a még al­vókban az együttérzést? Mi ma­gyarok hajlamosak vagyunk kí­vülállóként szemlélni ezt az em­bertömeget, mintha mi védettek lennénk a történelem viharai­tól, ám ez önámítás! Akit ellen­ségnek tekintünk, azt mi ma­gunk tesszük ellenségünké. Az első körben érkezettek többsége fiatal férfi volt. Laikusként adó­dik a kérdés: miért nem vették fel a harcot hazájukban, hazá­jukért? Talán mert nem kaptak katonai kiképzést, fegyverük sem volt, mert békeszeretők, ta­lán az ő vallásukban is ott van a „ne ölj” parancs, vagy egy­szerűen féltik az életüket mint azok a magyar fiatalok akik a Délszláv háború idején és a mostani, Ukrajnában zajló há­ború idején Magyarországon ke­restek és keresnek menedéket. (A világháborúk idején a mene­kült ifjak a befogadó országok­ban lettek felkészítve a hazáju­kért való küzdelemre.) Kritikával illetik a menekül­teket, bevándorlókat a hátraha­gyott sok szemét miatt. Abból a minimális mennyiségű cso­magból, amit magukkal hoztak, (soknak semmije sem maradt), abból nem sok mindent lehet el­dobni. Viszont a vándorúton tönkrement, vagy a segítők­től kapott, de használatra al­kalmatlan dolgokat nem cipel­hetik az ismeretlenbe. Mekko­ra a mi takarításból adódó több­let terhűnk az ő lelki terhükhöz képest? A királyi ívben nagy hangsúlyt kap, hogy a migrán- sok tolakodva szállnak fel a jár­művekre. Míg a menekültek­nek a járműre feljutás sorskér­dés, addig honi fiataljainknál a nevelési hiányosságok kérdése. Nálunk sem számít az érkezési sorrend, sem egymás tisztelete. Évekkel ezelőtti utolsó tömeg- közlekedési kísérletem során volt „szerencsém” megélni Ka­posváron, miként lökik félre a gyengébbet, a mozgássérültet a diákok. A „ne ítélj, hogy ne ítél­tess” jegyében ideje lenne össz­népi önvizsgálatot tartani.! J., Somogyvámos OKTÓBER 12. Zamárdiban 15.00 18.00 Mű­velődési Ház, Honvéd u. 6. Somogysámsonban 13.00- 15.00 Faluház, Fő utca 116. Sávolyon 10.00-12.00 Kultúr- ház, Kossuth u. 2. A szerelemtől megszállott ember egész lénye a szerelmére koncentrál, semmi más nem érdekli, elhanya­golja a munkáját, családját, baráta­it, tengerimalacát. Ez a felfokozott figyelem teszi olyan kitüntetett fon­tosságúvá szerelmesünk gesztusait, mozdulatait, a jelentéktelen aprósá­gokat, melyekre évtizedek múltán is emlékezni fogunk. Szendi Gábor írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár, Kont- rássy u.2/a). és az SMS-eket (telefonszámunk: 20/9689- 444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azokat közöljük. Minden hét közepén közzé tesszük a következő idő­szak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események in­gyen bekerülhetnek a lap­ba. ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépőjegyes rendezvényeket hirdetésben lehet reklámozni. Hasznos üzenet HAPOSVÁ : Nem lehet nem észre­venni a kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnázium mellékhelyisé­geire kiragasztott, amúgy meg­szívlelendő felhívást. Tegyük a szívünkre a kezünket: rohanó vi­lágunkban mi magunk is időn­ként hajlamosak vagyunk meg­feledkezni róla, hát még a diák­ság, akinek az órák közti szü­net minden egyes perce drá­ga kincs. Vagyis az illemhely egy olyan helyiség az iskolában, aho­vá (előbb-utóbb) mindenkinek be kell térnie, s kisebb vagy éppen­séggel nagyobb dolga végezté­vel sietve távozik. Mindettől füg­getlenül a plakátok jó irányba te- rel(het)ik a tanuló ifjúságot, arról nem is beszélve, még mindig jobb későn, mint soha... _______• ______________________________________________________________________________HIRDETÉS f....... “ ' “ “N Ma i napon ünnepli Balatonlellén 60. születésnapját FEKETE GYUiij „A nap ma olyan fényesen ragyog, ^ Ma mindenki azt suttogja: Boldog Szümésnapttt. És azok, akik nagyon szeretnek, Sok ilyen szép napot kívánnak Neked. ” \ Sok szeretettel köszönti családja \___________________——.................................................................-________________/ Fotó: Baranyai Gerda

Next

/
Thumbnails
Contents