Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-12 / 239. szám
2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Kiváló balatoni pontyot fogott a dunai halászlébe Lengyel Róbert siófoki polgármester Harcsafej és sebészkés ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Sűrűn járt horgászni az elmúlt napokban Lengyel Róbert polgármester, aminek köszönhetően echte balatoni pontyból készíthetett dunai halászlét a harmadik siófoki Hal- fesztivál szombati, estig még esőmentes napján. Civil szervezetek főztek ezúttal csak a halászlé és az együttlét öröméért, versengés nélkül, és a városvezető a Siófok Városért Egyesület csapatában vállalta a főszakács szerepét. A Polgári Körök sátra alatt pedig a siófoki Fidesz-frak- ció halászléje rotyogott, ők any- nyi előnnyel indultak, hogy a halszeletek sebészi pontossággal és gyorsasággal készültek, hiába, egy éve Sáfár Ahmed sebész is a frakciót erősíti. Miközben arról faggatóz- tunk, hogy a Fidesz halászléje is balatoni halból készül-e (bizonytalan válaszokat kaptunk), a doktor kitűnő otelló borral kí- nálgatta az érdeklődőket, és közben elárulta: legújabb célja a sóstói strand ingyenessé tétele, de nem tett le arról sem, hogy az aranyparti fövenystrandnál sétálóutca legyen.- Nincs semmi titok, az arányokon múlik minden - ezt már a polgármester felelte, aki paksi kommandósévei alatt tanulta el a halászlékészítést. - Egy kiló halhúshoz öklömnyi vöröshagyma, egy zöldpaprika és paradicsom, a többi a sózás dolga. Az alapié elkészülte után újból tett bele paradicsomot és hagymát, ami már benne is maradt - szúrta ki egy hozzáértő a polgármesteri halászlé egyik különlegességét. A kiegyensúlyozottság érdekében a Fidesz-frakciótól is megkérdeztük hogy mi a titkuk, mire azt felelték: az alapos előkészítés, például a harcsafej passzí- rozása. Bár a civilek bőven főztek és sütöttek, hosszú sor állt a Balatoni Halgazdálkodási Non- profit Zrt. halászléjéért is, valamint sült keszegért és busáért, mindegyiknek hétszáz forintért adták adagját. Arrébb a szigligetiek sütötték a halat, kiírták, hogy Sanyi bácsi, a Balaton szülötte ötven éve műveli e tudományt. Nemcsak vaddisznótepertő meg hétnapos kovászból készült kenyér kellette magát, hanem az elmaradhatatlan műanyag puska és lufi is, sőt, egy nyelviskola is kuncsaftot toborzott, hiába, ahol tömeg, ott a kapásra is jobb az esély. A kulturális központ udvarán kissé vagy tán nagyon eldugva régi halászati eszközöket, hálókat, tutajokat lehetett megtekinteni, sőt, Matula bácsi nádkunyhója is feltűnt azoknak a gyerekeknek az örömére, akiknek a szülei kiszúrták. Este Ganxsta Zolee készülődött színpadra - akkor zendí- tett rá az eső. Fónai Imre Kapitális halak a turizmusért SOMOGY A horgászturizmus évente milliós bevételt adhat az egyesületeknek, de kevés, ha csak horgászhelyet kínálnak: versenyre, kulturált körülményekre vágynak a gyakran családdal érkező pecások.- Ha egy baráti csapat eljön a Balatonra vagy a Desedára, ők nemcsak horgászjegyet váltanak, hanem ételre, italra, horgászholmira, etetőanyagra és olykor szálláshelyre is költenek - mondta Fülöp József, a horgászegyesületek megyei szövetségének elnöke. - Egy horgászattal eltöltött hétvégére személyenként 15-20 ezer forint is elmehet. Nem mindegy, hogy ezt a pénzt Somogybán vagy az ország más részein költik el. A szövetség központjában tavaly mintegy 1.8 millió forintért adtak el balatoni engedélyt és napijegyet, szeptember végéig már közel kétmillió forint volt a forgalmuk. A Drávára szóló napijegyből is közel 30 százalékkal több fogyott októberig, a dél-somogyi horgászparadicsomok híre a határokon túlra is eljutott. Vendégcsalogató programokra van szükség, no, és a pecázáshoz ideális körülményekre. Fülöp József azt mondta: az Ó-Dráván 30 stéget újítottak fel, három nagy közösségi horgászhely épült, ahol a családdal érkezők is elférhetnek. A közel hárommillió forintos fejlesztést jövőre folytatják, a csónakos horgászat felé nyitnak. Erre ideális terep lehet a Dráva és térsége. Varga Endre, a zákányi egyesület elnöke fantáziát lát a helyi lehetőségekre alapozott horgászturizmusra, ám nem minden terület alkalmas erre.- Évente több mint tízmillió forint bevételt hoz a horgászturizmus - közölte Tormási István, a kisgyalá- ni Tógazda Horgászegyesület titkára. - Tervünk, hogy ezt p következő években jelentősen növeljük. Jól halasított tavuk széles körben ismert, a hétvégén egy hattagú dunaújvárosi csapat próbált szerencsét. A siker nem maradt el, több mint 30 kilós harcsát akasztottak. Az egyesület versenyekkel és egyéb szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekkel népszerűsíti Kisgyalánt. A horgászturizmus fejlődésének nagy lökést adhat, hogy Kaposvár környékén újabb, csaknem 10 hektáros horgásztó nyitását tervezik, ahol jó esély- lyel kapitális méretű békés halakat - ponty, amur - foghatnak a sporttársak.- Fejlődik a hazai horgászturizmus. nagyon tetszik a Deseda - mondta a gyulai Gebei Béla, aki csapattársaival az I. Deseda kupán indult. - Fontos, hogy a tótulajdonosok kellő pénzt fektessenek az üzletbe, és ne csak ki akarják venni, legyen hosszú távú céljuk. A gyönyörű táj, a halállomány eleve jó reklám, ám akárhogy is nézzük, szükség van beruházásokra. A de- sedai verseny csütörtökön kezdődött és vasárnap délig tartott. A 72 órás bojlis megméretésre az ország minden részéből 14 csapat jelentkezett, s csak a négy kiló feletti pontyokat és amurokat értékelték. A versenyt Pető István és Csordás József Bóvli team nyerte. Harsányi M. POSTABONTÁS VÉRADÁS Észrevettük É letképek idegenekkel. 1969 őszén Drezdából Budapestre utaztam. A CsehNDK határig egyedül ültem a vasútifülkében, mikor egy 2 csomaggal érkező fiú helyet kért velem szemben. Felrakta a cuccát acsomagtartóba, majd jelezte, még van lent holmija, de majd jön. Azonban mire visszaért nem volthová, mert egy cseh férfiakból álló zajos csoport nem törődve a tiltakozásommal elfoglalta az összes helyet. Kis idő múltán a folyosóra kiszorított fiú a csomagjából gyógyszereket vett ki és szedett be. Szemmel láthatóan az ájulás kerülgette, olyan rosszul volt. Átadtam neki a helyemet. Erre a csehek némi tanakodást követően visszaadták a fiúnak a helyét, egymást váltva mentek ki a folyosóra egészen Prágáig. (Hosz- szú út!) Később a fiú steril textil szalvétával megterített és zsemlékből gusztusos vajassajtos szendvicseket kezdett készíteni (nálunk akkoriban a gyárilag szeletelt sajt még nem volt divatban). Megvendégelt, és közben kézzellábbal magyarázta, hogy sokfelé járt, de most hazautazik Szíriába. Nekem meg azt kellett kézzellábbal mutogatni, hogy nem tarthatja a dugig tömött tárcáját a farzsebében, mert Európában nem jár kézlevágás a zsebtolvajnak. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy meglophatják!. Az évtizedekkel korábban általam megtapasztalt erkölcsi, vallási parancsok mint a vendégszeretet, a magántulajdon tisztelete, stb. ma is hatnak. A bevándorlók kiszolgáltatottságuk ellenére is összetartanak, segítik egymást. Nem a „mig- ráns” csapja be, használja ki, rabolja ki a másik „migránst’’ hanem jó pár hazánkfia (akik lehet, hogy kereszténynek vallják magukat) szégyenít meg bennünket. Nem ők azok, akik a rászorultaknak készített ételbe beleköptek, hanem magyar iskolások! Talán azért rendszeresítették a közbeszédben a „migráns”szóhasználatot, mert ha menekültekről szólnának az felébresztené a még alvókban az együttérzést? Mi magyarok hajlamosak vagyunk kívülállóként szemlélni ezt az embertömeget, mintha mi védettek lennénk a történelem viharaitól, ám ez önámítás! Akit ellenségnek tekintünk, azt mi magunk tesszük ellenségünké. Az első körben érkezettek többsége fiatal férfi volt. Laikusként adódik a kérdés: miért nem vették fel a harcot hazájukban, hazájukért? Talán mert nem kaptak katonai kiképzést, fegyverük sem volt, mert békeszeretők, talán az ő vallásukban is ott van a „ne ölj” parancs, vagy egyszerűen féltik az életüket mint azok a magyar fiatalok akik a Délszláv háború idején és a mostani, Ukrajnában zajló háború idején Magyarországon kerestek és keresnek menedéket. (A világháborúk idején a menekült ifjak a befogadó országokban lettek felkészítve a hazájukért való küzdelemre.) Kritikával illetik a menekülteket, bevándorlókat a hátrahagyott sok szemét miatt. Abból a minimális mennyiségű csomagból, amit magukkal hoztak, (soknak semmije sem maradt), abból nem sok mindent lehet eldobni. Viszont a vándorúton tönkrement, vagy a segítőktől kapott, de használatra alkalmatlan dolgokat nem cipelhetik az ismeretlenbe. Mekkora a mi takarításból adódó többlet terhűnk az ő lelki terhükhöz képest? A királyi ívben nagy hangsúlyt kap, hogy a migrán- sok tolakodva szállnak fel a járművekre. Míg a menekülteknek a járműre feljutás sorskérdés, addig honi fiataljainknál a nevelési hiányosságok kérdése. Nálunk sem számít az érkezési sorrend, sem egymás tisztelete. Évekkel ezelőtti utolsó tömeg- közlekedési kísérletem során volt „szerencsém” megélni Kaposváron, miként lökik félre a gyengébbet, a mozgássérültet a diákok. A „ne ítélj, hogy ne ítéltess” jegyében ideje lenne össznépi önvizsgálatot tartani.! J., Somogyvámos OKTÓBER 12. Zamárdiban 15.00 18.00 Művelődési Ház, Honvéd u. 6. Somogysámsonban 13.00- 15.00 Faluház, Fő utca 116. Sávolyon 10.00-12.00 Kultúr- ház, Kossuth u. 2. A szerelemtől megszállott ember egész lénye a szerelmére koncentrál, semmi más nem érdekli, elhanyagolja a munkáját, családját, barátait, tengerimalacát. Ez a felfokozott figyelem teszi olyan kitüntetett fontosságúvá szerelmesünk gesztusait, mozdulatait, a jelentéktelen apróságokat, melyekre évtizedek múltán is emlékezni fogunk. Szendi Gábor írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (címünk: 7400 Kaposvár, Kont- rássy u.2/a). és az SMS-eket (telefonszámunk: 20/9689- 444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azokat közöljük. Minden hét közepén közzé tesszük a következő időszak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események ingyen bekerülhetnek a lapba. ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépőjegyes rendezvényeket hirdetésben lehet reklámozni. Hasznos üzenet HAPOSVÁ : Nem lehet nem észrevenni a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium mellékhelyiségeire kiragasztott, amúgy megszívlelendő felhívást. Tegyük a szívünkre a kezünket: rohanó világunkban mi magunk is időnként hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hát még a diákság, akinek az órák közti szünet minden egyes perce drága kincs. Vagyis az illemhely egy olyan helyiség az iskolában, ahová (előbb-utóbb) mindenkinek be kell térnie, s kisebb vagy éppenséggel nagyobb dolga végeztével sietve távozik. Mindettől függetlenül a plakátok jó irányba te- rel(het)ik a tanuló ifjúságot, arról nem is beszélve, még mindig jobb későn, mint soha... _______• ______________________________________________________________________________HIRDETÉS f....... “ ' “ “N Ma i napon ünnepli Balatonlellén 60. születésnapját FEKETE GYUiij „A nap ma olyan fényesen ragyog, ^ Ma mindenki azt suttogja: Boldog Szümésnapttt. És azok, akik nagyon szeretnek, Sok ilyen szép napot kívánnak Neked. ” \ Sok szeretettel köszönti családja \___________________——.................................................................-________________/ Fotó: Baranyai Gerda