Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-02 / 231. szám

* * 2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. OKTÓBER 2., PÉNTEK felütés Végvári határvédők Senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni, de most erre van szükség, hogy meg- védjük határainkat, mondta a magyar miniszterelnök. 24.hu A TÖRŐK HÓDOLTSÁG korából származik a mondás: se pénz, se posztó! Ezért nem szerettek szolgálni a végvárakban azok a vitézek. K. G. HÍREK Megújult a Nagyváthy Csütörtökön adták át Csurgón a megújult Nagy­váthy János Szakképző Isko­lát. A mintegy 150 millió fo­rintos projekt keretében mo­dern napkollektorokat szerel­tek fel, teljes nyílászárócserét hajtottak végre, s a mai kor követelményeinek megfele­lő környezetbarát külső hőszi­geteléssel látták el az intéz­mény falait. F. G. Katonákat jutalmaztak , DSVÁft Október elseje, az idősek világnapja alkalmá­ból a Honvédelmi Minisztéri­um központi ünnepségén Si- micskó István honvédelmi mi­niszter több somogyi nyugállo­mányú katonát részesített el­ismerésben. Juhász György ny. őrnagy az Aranykor kitüntető cím arany fokozatát kapta, Ka- rancz János ny. alezredes és Alcsics János ny. őrnagy pedig a cím bronz fokozatát vehette át Budapesten. H. M. Vonatpótló autóbuszok A székesfehérvári ál­lomás átépítési munkálatai mi­att október 2-től 25-ig a Buda­pest, Székesfehérvár, Nagykani­zsa vasútvonalon a vonatok mó­dosított menetrend szerint köz­lekednek. Október 5-től október 21-ig Lepsény és Siófok, továb­bá október 12-től 17-ig Balaton- szentgyörgy és Zalakomár kö­zött vonatpótló autóbuszok szál­lítják majd az utasokat. H. NI: Középpontban a német piac Irány Németország: ezzel a címmel tartottak csü­törtökön szakmai tanácsko­zást a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarában. Az MKIK magyar-német tagozatának bemutatásán kívül a német piac sajátosságairól, illetve az adózási és könyvviteli szabá­lyokról is szó esett. H. M. Elkezdődött a távfűtés * Eddig tizenkét lépcső­házban és kilenc intézményben indította el a távfűtést Kapos­váron a közszolgáltató. A be­kapcsolt hőközpontok területén a fűtési megbízottak és a kö­zös képviselők is elindíthatják a blokkokat. A városban össze­sen 6816 lakást és 285 intéz­ményt, üzletet lát el távhővel a Vagyonkezelő Zrt. Az idén eddig egy újabb intézményt kapcsolt be a hálózatba a szolgáltató cég: a református iskola csatla­kozása (az egykori MÁV interná- tus épülete) 3,5 százalékos tel­jesítménynövelést jelent. ► Folytatás az 1. oldalról BALATON - Van horgász köztetek? - kérdezte az iskolásoktól Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálko­dási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője. Jó néhány kéz nyúlt a magasba. - És mit szok­tatok fogni? - Pontyot - jött a fe­lelet a gyerekektől. - És vajon honnan van a ponty a Balaton­ban? Most engedtük bele! Három és fél tonna, vagyis egy autónyi háromnyaras, az­az már horgászható pontyot jut­tattak a tóba a zrt. munkatársai csütörtökön a földvári Nyugati strandon. - Egy évben három­száz tonnát telepítünk - tájé­koztatta a főleg iskolás korú ér­deklődőhadat Nagy Gábor. - Er­re elsősorban a horgászok igé­nyei miatt van szükség. Jogos le­het a kérdés, hogy miért kell te­lepíteni, nincs szaporulat a Ba­latonban? Nos, van az is, de aho­gyan egyre jobban tisztul a Ba­laton vize, a kis ivadékok egy­re kevésbé találják meg benne a táplálékot. S mivel nincs mit en­niük; ezt pótoljuk a tógazdasá­Három és fél tonna, vagyis egy autónyi háromnyaras, azaz már horgászható pontyot juttattak a tóba csütörtökön gainkban. Ott töltik a halak azt az időt, amikor már elérik azt a méretet (a nyolcvandekás súlyt), hogy már a Balatonban is hoz­zá tudnak jutni első számú táp­lálékukhoz, a vándorkagylóhoz. Két- és háromnyaras pon­tyot telepítenek, előbbiek egy év alatt nőnek horgászhatóra, utóbbiak, mint a csütörtökön te­lepített halak is, azonnal kifog­hatok. Nagy Gábor arról is be­szélt: a déli vasút megépülése előtt a berkek nádas, mocsaras területein ívtak a Balaton halai, majd utána visszaúsztak. A vas­út azonban elvágta az ívóterü­leteket, és voltaképen ezt pótol­ják mesterségesen a négy tó­val, Siófok-Törekiben, Balaton- földváron, Balatonlelle-Irma- pusztán és Buzsákon. Számos halfajt telepítenek, idén először az amúgy őshonos menyhallal is megpróbálkoztak (évente új­ráznának, mostanra sikerült ugyanis megoldani a mestersé­ges szaporítását), keszeget azon­ban nem, mert abból van elég és a balatoni halászat leállítása óta növekszik a száma. Fónai Imre Nyitott Balaton: csábító horgászturizmus- A horgászturizmus az egyik fontos eleme lehet az őszi Ba­latonra csábításnak - indokol­ta Fekete Tamás, a balatoni re­gionális turizmusszövetség al- elnöke, hogy most először mi­ért vették bele a haltelepítést a Nyitott Balaton akció program­jába. Fekete szerint az időjárás eddig nem fogadta kegyeibe a Balaton őszt szezonját bemu­tató programsorozatot (csütör­töktől lett oívan idő, amilyenben végig reménykedtek a vendég­várók), mégis sikeresek példá­ul a gasztronómiai programok, a borkóstolások - Az is nagyon fontos, hogy a jövő generáció­ja a tapasztalás utján tanuljon, most például a Balaton ökológi­ájába kapott betekintést - tette hozzá a TDM-szovetség alelnö- ke. - Talán ez ahhoz is hozzájá­rul, hogy itt akarjanak majd élni és dolgozni, a holy;ek és az ide­látogatók örömére „Ami konfliktusokkal jár, az önkormányzatoknál marad” Az anyakönywezetőket is államosítanák ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - A jegyzőknél az ál­lamigazgatás átalakításának e tervezete szerint már csak az adóügyek maradnak, meg a szo­ciális segély, vagyis csak a te­lepülésüzemeltetéssel kapcso­latos teendők - tette hozzá a körzetközponti hivatalt veze­tő szakember. - A jegyző ezzel kivonul az állami közigazgatás­ból, ami egy évszádos hagyo­mány fölrúgása. Kétségtelen, akad példa más országban erre is, arra is.- Az államigazgatásban egy biztos, a változás - reagált la­punk érdeklődésére Schmidt Jenő tahi polgármester, a Tele­pülési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének (TÖOSZ) el­nöke. - A jelek szerint végle­gesen átkerülnek az állam- igazgatási feladatok és hatás­körök a kormányhivatalokhoz. Az anyakönyvezésről júniusig születhet döntés, egyelőre még csak tervezetek léteznek. A szü­letés, halálozás, hagyaték, eske- tés olyan feladat, amit szerin­tem meg kellene hagyni a tele­püléseknél. Az önkormányzatoknak ebbe sok beleszólása nincsen, mert a hatósági ügyekről az állam dön­ti el, hogyan kívánja ellátni. Az önkormányzati rendszer szem­Kiüresítik az önkormányzatisá­got? Erre a kérdésre Kiss Pál címzetes balatonföldvári főjegy­ző azt felelte minapi, lapunknak adott interjújában: „ Ugyanaz a feladatuk az önkormányzatok­nak mint korábban, legfeljebb a finanszírozás változik. Az önkor­mányzati hivatalt viszont üresí- tik, viszik az állami hatásköröket a jegyzőtől a járásokhoz. Új fel­adatokat kell találni, ezek pedig a társulásban, együttműködés­ben rejlenek”. Gémesi György, a másik önkor­mányzati érdekvédelmi szövet­ség (MOSZ) elnöke ellenben azt mondta nemrég, hogy „erősíte­ni kell a polgármestereket”. Lam- perth Mónika egykori belügymi­niszter pedig arról írt a szerdai Népszabadságban, hogy „az ön- kormányzatok jó gazdái voltak a helyi közszolgáltatásoknak, ha kellett, érvényesítették a tele­pülések érdekeit a kormánnyal szemben is. Ma már nincs így. Jó­val erősebb az állam és sokkal gyengébbek az önkormányzatok. Kár értük”. pontjából ennél kedvezőtlenebb volna, ha a közművekről (víz, szennyvíz, hulladék, kémény- seprés, temetkezés) nem ne­künk kellene gondoskodni. Ez is hamarosan elválik. Schmidt Jenő azt mondta la­punknak: nem érzi úgy, hogy kiüresítené az állam az önkor­mányzatiságot.- Az azonban feltűnő, hogy ami konfliktusokkal járhat az állampolgárral, azok a feladat­körök mind nálunk maradnak - tette hozzá a TÖOSZ-elnök. - A nagy szociális átrendezésnek sem vagyok híve, annak, hogy az a település, amelyik megte­heti, az adóbevételéből fizesse ezeket az ellátásokat. Vagy ott van a gyerekek ingyenes étkez­tetése, egyelőre ennek sem lát­juk az ellentételezését. Fónai Imre Az anyakönyvvezetést is viheti a járás, zajlik az átalakulás Még akciósán sem akarnak csatornázni ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A megyeszékhely bel­területén már 2008-ban befeje­ződött a szennyvízcsatorna-há­lózat kiépítése, ám az ingatla­nok tényleges rácsatlakozása korántsem teljeskörű a város­ban. lúnius 20-án, az akció meg­hirdetése előtt 750 beépített és 385 beépítetlen, összesen ezer- egyszázharmincöt ingatlan tu­lajdonosa nem végeztette el a rá­kötést annak ellenére, hogy ko­rábban többféle módon is ösz­tönözték erre az érintetteket. Többször hirdetett a város rákö­tési akciót, melynek keretében a közmű-érdekeltségi hozzájáru­lás összegét mérsékelték. 2012 februárjától pedig a csatornahá­lózatra rá nem kötött ingatlantu­lajdonosok által kötelezően fize­tendő talajterhelési díjat köbmé­terenként 180-ról tízszeresére, ezernyolcszáz forintra emelték mondván, ilyen talajterhelési díj mellett anyagilag is érdeke a víz- fogyasztónak a csatornaszolgál­tatás igénybevétele. Az idei akció értelmében jú­lius 13. és október 16. között a 158 ezer 750 forintos közmű-ér­dekeltségi hozzájárulás összegét a felére csökkentik, így a tulaj­donosoknak 79 ezer 375 forin­tot kell fizetniük. Katona József, a Kapós Holding kommunikáci­ós és marketing igazgatója azt mondta: aki október 16-ig kez­deményezi a rákötést, az a ha­táridő lejárta után is megkapja a kedvezményt. Márkus Kata Erősíteni kellene a polgármestereket?

Next

/
Thumbnails
Contents