Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-05 / 208. szám
0 GAZDASÁG 2015. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Windisch: le kell vonni a brókerbotrány tanulságait MISKOLC A pénzügyi felügyeletnek, a jogalkotónak, a piaci szereplőknek, a könyvvizsgálóknak, a sajtónak, a bűnüldöző szerveknek és az ügyfeleknek egyaránt le kell vonniuk a brókerbotrányok tanulságait - mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken, Miskolcon. Windisch László kiemelte, a felügyeletnek új módszertant kell alkalmaznia, amelyet már részben a Buda-Cash brókerháznál is felhasznált. „Bizalom helyett gyanakvás kell" - fogalmazott -, sokkal erősebb ellenőrzés szükséges a felügyelt szektorokkal szemben. Kiemelte, hogy jövő januártól lehetőség lesz arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank honlapján mindenki lekérdezhesse a befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlájának egyenlegét. Új ellenőrzési eszköznek nevezte a helyszíni felügyelők kiküldésének leJanuártól mindenki lekérdezheti a befektetési szolgáltatónál a számlája egyenlegét. hetőségét, akik a szokásos vizsgálaton kívül kockázatelemzési céllal bármikor megvizsgálhatják az adott vállalkozás könyveit. Windisch László szerint a jogalkotó három területen léphetne előre: a pénzügyi kultúra „gyors és erőteljes” fejlesztése, a befektetési vállalkozások online, közvetlen felügyelete és az értékpapírok tulajdon-nyilvántartásának megváltoztatása terén. Az alelnök szerint már visszatért a brókercégek iránti {ázatom, de az éves profit több mint felét kell majd az alapokba (Beva, ÓBA) befizetniük a brókercégeknek. MW Windisch: szigorúbb felügyelet lesz Dinamikusan bővül a gazdaság és a beruházások is folyamatosan élénkülnek - a szakemberek mégis a szájukat húzzák. A kormány szerint Magyarország soha nem volt ilyen jó állapotban - a kritikusok szerint a tavalyi csúcsról lefelé vezet az út. A legfrissebb gazdasági számok utóbbi álláspontot látszanak igazolni. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST A gazdaság legfőbb mérőszáma, a bruttó hazai össztermék (GDP) Magyarországon dinamikusan emelkedik - tavaly dobogósok voltunk az unión belül (3,6 százalék), és a kormány reményei szerint ezt az adatot idén is megközelítjük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi adatai szerint a bruttó hazai össztermék az év második felében 2,7 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. A termelés motorjának számító beruházások is jól teljesítenek: „2015 második negyedévében a nemzet- gazdasági beruházások volumene 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva” - jelentette a KSH. A nemzet- gazdasági tárca sietett is azonnal győzelmi jelentésként tálalni az adatsort. „Nagyon jó eredmény, hogy a 2014-es rekordévhez képest az idei év első felében sikerült a beruházások területén növekedést elérni” - mondta Glatt- felder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár. A kézzel fogható kormányzati hurráoptimizmussal szemben a szakemberek legalábbis kétkedve fogadják a makromu- tatók jelezte bővülést. Bár úgy tűnhet, a tények makacs dolgok, a kritikusok számára elegendő, ha a kormányétól eltérő számokat vesznek elő. így - bár az idén várható, 3 százalék körüli GDP-bővülésre sem lehet panasz - a közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy szemmel láthatóan lassul a magyar gazdaság gyarapodása. A friss adatok is ezt igazolják vissza: a még mindig húzóágazatnak számító ipar (a külföldi autógyárak miatt) 1,2 százalékkal gyarapodott, miközben az év elején még ennek a duplája volt a növekedés. Ugyanígy lassul az uniós források fűtötte építőipar, amely 7 százalékos, év eleji szárnyalás után most csupán 0,2 százalékkal gyarapodott. Az állami szerepvállalás kizárólagosságát jelzi, hogy hosszú évek után az energetikai szektorban is emelkedett a beruházások szintje - mégpedig igen jelentősen, 36,5 százalékkal. Ez azonban az állami térnyeréssel magyarázható a „rezsiszektorban", cégvásárlással és új struktúrák kiépítésével, nem pedig érdemi fejlesztésekkel. Ezzel szemben a magángazdaságot legjobban inspiráló bankszektor továbbra is mélyrepüA közgazdászok e folyamatban - és a korábban említett beruházási mérőszámban is - korábbi jóslataik visszaigazolását látják: a tavalyi sikereket egyszeri hatásokkal érte el a kormány, nem a gazdaság egészséges fejlődéséből ered az ugrásszerű gyarapodás. Ha első ránézésre nem is, alaposabban szemügye véve például a kedvező beruházási adat is ezt az elméletet támasztja alá. Miközben a KSH 5,7 százalékos bővülésről ad hírt, az apróbb betűs részben rosszabb hírek is olvashatóak: „A beruházások egynegyedét adó feldolgozóipar beruházásai 7,1 százalékkal csökkentek. A'‘nemzetgazdasági ágon belül nagyobb mértékű visszaesés volt a gyógyszergyártásban, a gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek gyártásában és a járműgyártásban. Számottevően csökkentek a beruházások a mezőgazdaság (29 százalék), a pénzügyi, bizlésben van - a 22 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy még a tönkremenő berendezéseket sem pótolják, s még a bankfiókok épületeit sem renoválják. Szintén aggasztó az innováció (szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) területén tapasztalható, 21 százalékos visz- szaesés. Ez arra utal, hogy a nagy hozzáadott értéket képviselő kutatás-fejlesztéssel foglalkozó társaságok sem bíznak eléggé a jövőben. Szerkezeti problémák A közgazdászok általános ítélete nem kérdőjelezi meg a kormány optimizmusra joggal okot adó számait, az egyéb adatokból azonban arra következtet: a magyar gazdaságnak nem a lendületével, hanem a szerkezetével akadnak generális problémák. A túlzott állami jelenlétet az uniós támogatások fűtik, ám az eurómilliár- dokból nagyon kevés olyan beruházásjön létre, amely a jövőben, saját lábán megállva gazdagítja a magyar GDP-t. tosítási tevékenység (22 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (21 százalék) és a kereskedelem (7,2 százalék) nemzet- gazdasági ágakban is.” Ezeket a hatalmas zuhanásokat is képes volt ellensúlyozni az építőipar szárnyalása: „Az építési beruházások 10,1, a szállítás, raktározás 45 százalékkal emelkedett” - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal közleményében. Ezek a számok azt jelzik, hogy érdemi gyarapodás a gazdaságban kizárólag uniós és ahhoz kapcsolódó állami forrásból valósul meg - hiszen a fenti számokat a Brüsszel pénzelte infrastruktúrafejlesztés generálja. Amint ezek a projektek kifutnak, ezek a szektorok sem lesznek képesek a piacról finanszírozni önmagukat. Aggasztó a túlzott állami szerep Magyar tejtermelők is tüntetnek Brüsszelben BUDAPEST A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatja a szeptember 7-i brüsszeli tüntetésre készülő magyar tejtermelőket, mert a kamara szerint az EU-nak gyors válaszokat kell találnia a tejpiac feszültségeire. Az uniós agrárminiszterek hétfőn tartják rendkívüli tanácskozásukat Brüsszelben. Az európai mezőgazdasági termelők és az Európai Tejtanács ekkorra szervezi a tüntetést, amelyen több ezer gazdálkodó vesz részt. Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint az EU-s tejkvóta eltörlése és az orosz embargó miatt kialakult túlkínálat komoly kihívás elé állítja a tejágazatot, a drasztikusan alacsony felvásárlási árakat a magasabb támogatás mesz- sze nem tudja ellensúlyozni. Kis Miklós Zsolt államtitkár szerint Brüsszelnek komoly felelőssége van a helyzet kialakulásában. Csütörtökön a gall gazdák már bemelegítettek: a termelők 1300 traktorral állták el Párizs főbb közútjait, így bénítva meg a közlekedést, mert keveslik a kormány eddigi támogató intézkedéseit - számolt be a BBC. MTI Szabad a pálya a Főgáz előtt BUDAPEST Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. adásvételi szerződést írt alá a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. megvásárlásáról a GDF International S.A.-val - közölte tegnap az ENKSZ. A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően előreláthatólag még az őszszel lezárulhat. Laczó Sándor, a Főgáz Zrt. vezérigazgatója közölte: a Főgáz felkészült története legnagyobb akvizíciójára, a tulajdonosváltás a társaság napi üzletmenetét nem befolyásolja. így a fogyasztók a szolgáltatás minőségében semmiféle változást nem érzékelnek majd. A társaság megvásárlásával a Főgáz olyan szakmai tudás és technológiai infrastruktúra birtokába kerül, amely jelentősen megkönnyíti a további, mintegy 1,8 millió egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztó átvételét. A tranzakció ügyfél-közreműködést nem igényel. MTI Az OTP-vezér szerint 8 ezer milliárd forintot lehetne kihelyezni, de alacsony a hitelkereslet Csányi: a bankok szinte vadásszák az ügyféleket MISKOLC A bankszektorban mintegy 10 ezer milliárd forint szabad likviditás van, ebből 8 ezer milliárd azonnal kihelyezhető lenne, a hitelkereslet azonban alacsony - jelentette ki Csányi Sándor az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen. Az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, csak maga az OTP szeretne 1000 milliárdnyi forrást hitelként kihelyezni, vagyis a hitelkínálat oldaláról „nincs probléma”. Szerinte a bankok „üldözik az ügyfelet”, tehát szinte vadásszák őket, pedig a kedvező, átlagosan 2,5 százalékon nyújtott hiteldíjak egyes esetekben 2 százalék alá is mehetnek. Hitelkereslet azonban nincs. Ennek oka a Magyarországon működő vállalatok európai átlag feletti, a GDP 87 százalékát kitevő eladósodottsága. 2015-ig csökkent a vállalati hitelállomány, amely várhatóan 2016-ban éri el a mélypontját. Majd 5,3 százalékkal bővülhet, és 2020 körül érheti el az elfogadható, a GDP-hez mért 2 százalékos szintet - hangoztatta Csányi. Úgy vélte, a magyar hitelintézetektől felvett hitel a GDP-nek csak a 21 százaléka, ami azt mutatja, a vállalati piacról jelentős mértékben kiszorult a magyar bankszektor. A lakossági hitelpiacon a bankszektor mintegy 800 milliárdnyi hitelkövetelést engedett el a forintosítással, és még 100 milliárd forint volt az az összeg, amit az ügyfelek közvetlenül megkaptak. Ez kevés tőkével rendelkező bankok hitelezési lehetőségét. „A szektort az elmúlt időszakban számos adó sújtotta, ehhez hozzájönnek még a végtörlesztési és elszámolási törvény miatti veszteségek is, amelyek összesen 3 ezer milliárdos kiesést okoztak” - hangoztatta Csányi. Emellett sok tönkrement takarékszövetkezet, bank és brókercég terheit a bankok által finanszírozott OBA-ra és a „bankszektor ártatlan szereplőire” hárították át. „Ez a kis kaland, amit a takarékszövetkezetekkel és brókercégekkel a magyar gazdaság átélt, körülbelül 500 mil- liárdjába került a magyar bankszektornak” - hangsúlyozta az OTP vezére. MTl/MW jelentős összeg, ami a csökkenő törlesztőrészletekkel együtt hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez. Csányi szerint a lakossági hitelpiacon fordulat várható, 2016 és 2020 között eléri a 7 százalékot a növekedés üteme. Emelkedésre elsősorban a fogyasztási hitel, ezen belül az autóhitelezésben számít. Visz- szatartó tényezőnek a szabályozást és a népesség elöregedését nevezte meg. Közölte: a 20-35 éves korcsoport népessége a jelenlegi 1,9 millióról 2020-ra várhatóan 1,7 millióra csökken, a pénzügyi kríziseket általában „hihetetlen szigorú” szabályozások követik. A válság előtti szinthez képest több mint négyszeresére nőtt a bankok tőke- szükséglete. Ez drágítja a hitelezést és csökkenti a
