Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-04 / 207. szám

2015. SZEPTEMBER 4., PENTEK KÖRKÉP .15 Harmincegy éven át készítette az Unokáink sem fogják látni... műsort Ráday Mihály Számtalan elismerést kapott Ráday Mihály 1942- dő műsorokat készített, szín­ben született Buda­pesten. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ma­gyar-művészettörténet, majd a Színház- és Filmművésze­ti Főiskola operatőr, később rendező szakán szerzett dip­lomát. 1979-től 2010-ig szer­kesztette az Unokáink sem fogják látni... című műsort. 1986-tól a Város- és Faluvé­dők Szövetségének alelnöke, a rendszerváltást követően el­nöke. Nemcsak településvé­te minden műfajban alkotott, képzőművészeti, ismeretter­jesztő és dokumentumfilmek, valamint sorozatok is fűződ­nek a nevéhez. Ő volt például a Keménykalap és krumpliorr, a Bánk bán, a Tudós nők vagy épp A denevér című operett televíziós változatának opera­tőre is. Több elismeréssel ju­talmazták a munkásságát, például Balázs Béla-díjjal, Kossuth-díjjal, Európa Nostra díjjal, Príma díjjal. múlt értékéit- Az első találkozókor még 1981-et írtunk, akkor még el­lenzéki dolognak számított, hogy a tanácsokon megszüle­tő döntéseket a civilek megkér­dőjelezik. A szövetség nem uta­sít, nem szeretné megmonda­ni, hogy mit hogyan kell, ha­nem csak egy lehetőséget sze­retne felvillantani. Mindig azt mondom, hogy az ember kö­tődik a nagypapa karosszéké­hez. Lehetne venni helyette má­sikat is, egy vadonatújat, de az mégiscsak strapabíró, ráadásul a nagypapáé volt. Az ember elő­ször csak a saját lépcsőházára lesz büszke, aztán az egész vá­rosára, így alakul ki a haza- fiság.- Harmincegy eszten­dőn keresztül készítette az Unokáink sem fogják látni... című településvédő műsort. Me­lyik volt a legemlékezetesebb forgatás?- Nehéz lenne erre válaszol­ni. Remek valamit lefotogra- fálni, megfilmesíteni, műsor­rá gyúrni, de még jobb, hogy olyan filmet tudok készíteni, ami hat. Úgy gondolom, hogy a műsor hasznos volt, és máig renomém van Kézdivásárhely- től Kassáig. Agitációs is volt: ha dicsértem valamit, akkor azért' tettem, mert valamit jónak lát­tam, nem azért, mert az ha­szonnal járt számomra; ha pe­dig valamit kritizáltam, akkor azt azért, mert károsnak láttam az ország számára. Nem voltam és ma sem vagyok megvásárol­ható. Megszerettetni 3 Több mint három évtizeden ke­resztül készítette az Unokáink sem fogják látni... című mű­sort Ráday Mihály. A Város- és Faluvédők Szövetségének el­nöke szerint jelenleg tragikus az örökségvédelem helyzete. Licska Balázs balazs.licska@mediaworks.hu- Látom, most is hozott magával fotóstáskát. Mindenhova magá­val viszi a fényképezőgépét?- Természetesen. Nélküle egy tapodtat sem mozdulok. Az más kérdés, hogy mekkora a táska, és hogy mennyi mindent viszek benne. Amíg televíziós műsort készítettem, szinte félévente be­utaztam az országot, a határon túli vidékeket ,is, folyamatosan úton voltam. Mondhatom, hogy sok helyen mernék idegenveze­tést vállalni.- A Város- és Faluvédők Szö­vetségének elnökeként milyen­nek ítéli az örökségvédelem mai helyzetét?- Tragikusnak. Pár éve a ré­gészetet és műtárgyvédelmet összevonták a műemlékvéde­lemmel, kialakították a Kul­turális Örökségvédelmi Hiva­talt, amihez hasonló sosem lé­tezett korábban. Aztán kide­rült, hogy néhány régészeti te­vékenység megnehezít egy-két beruházást, sérült egy-két fon­tosnak látszó magánérdek. Ké­sőbb a hivatalt megszüntették, létrehozták a Lechner Lajos Tu­dásközpontot,.a Forster Gyula Központot, a kulturális örök­ségvédelem ügye három mi­nisztérium alá tartozik, a fel­adatokat szétcincálták. Most pedig a szervezetek összevo­nása van napirenden. Igazá­ból nincs hova fordulni. Ahány kormány van, mindig azt pa­polom, hogy az örökségvéde- lem több tényezőből áll össze.- Éspedig? Egyrészt fontos, hogy legyen, mert amit örököl­tünk, azt tovább kell adni az utókornak. Másrészt meg kell ismerni, meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a múlt ér­tékeit, és tenni is kell értük. Ehhez szakemberekre van szükség, akiknek a meglá­tása szerint előírnak dol­gokat, ha kell, büntetnek is, illetve az ösztönzés is fontos, akár pénzzel, akár adókedvezménanyel. Ma azonban még a pillanatnyi meggazdagodás áll sokak érdekében, azt nézik, hogy a régészet, a műemlékvé­delem hol áll ellen a befek­tetéseknek. Szörnyű lát­ni, hogy egy régi polgári A városvédő Ráday Mihály számára örömet jelentett, hogy egykor olyan műsort készíthetett, ami hatott a nézőkre ház homlokzatán bár­ki bárhogy elhelyezhet egy előtetőt, egy rek­lámot, egy műanyag redőnyt.- Azért van szük­ség a civil szervezetek­re, hogy ezekre a problé mákra irányítsák a fi­gyelmet? PROMÓCIÓ A pincétől a padlásig megújul a konyha, a 27 millió forintos fejlesztés kora ősszel zárul Mosdós építkezéssel növeli a lakók komfortérzetét Most 27 millió forintból újul meg az óvodai konyha Mosdóson a létesítményt hamarosan átadják MOSDÓS A virágos települések versenyén alighanem előkelő he­lyezést érne el a község. Virág­ágyások, tuják, sövények díszí­tik a községet, ahol nagy figyel­met fordítanak a lakók komfort- érzetének növelésére. Most 27 millió forintból újul meg az óvo­dai konyha. A pincétől a padlá­sig szinte minden négyzetcenti­métert érint az építkezés, szak­emberek szerint az elmúlt 40 év egyik legfontosabb fejlesztése zajlik a településen. Frissen ásott gödör az udva­ron, felhalmozott építőanyagok és állványok, s a hőségben is szorgosan dolgozó munkások: ez a kép fogadta a látogatót. Bár az építkezés kissé megbolygatta a napi menetrendet, az átmene­ti időszakhoz gyorsan alkalmaz­kodtak a helybeliek. A pincében épp a közelgő villanyszerelési feladatokról egyeztetett a csapat, amikor Keresztes József, Mosdós polgármestere megérkezett.- Egy ekkora építkezésnél a legapróbb részletre is oda kell fi­gyelni - mondta. - A kivitelező cég munkatársai szerintem pre­cízen ellátják a feladatukat, ko­rábban már többször is dolgoz­tak a településünkön. Azt sze­retnék, hogy határidőre, a lehe­tő legjobb minőségben készül­jön el a munka, melyhez a Nem­zeti Gazdasági Minisztérium pá­lyázatán több, mint 26 millió fo­rintot nyert Mosdós, s ehhez 1,3 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A polgármester szerint a beruházás több okból is emlékezetes marad a község történetében: a fejlesztés révén gazdaságosabb lesz a konyha üzemeltetése, javulnak a mun­kakörülmények, másrészt kör­nyezetvédelmi szempontok mi­att is erősen szorgalmazták a fejlesztést.- A pohártól a főzőüstig szin­te valamennyi eszköz új lesz - folytatta. - Olyan átfogó átalakí­tásnak vagyunk a tanúi, melyet már sokszor terveztünk, de ko­rábban nem kaptunk erre pénzt, most azonban sikerül megvalósí­tani a terveket. ízlésesen kialakí­tott épületbelsőt álmodtak meg a szakemberek, ahol megfelelő kö­rülmények között dolgozhatnak a konyhai alkalmazottak. Kü­lön bejáratot kap az épület, így az óvoda épületétől teljesen levá­lasztják a konyhát, ami ugyan­csak régi szakmai igény volt. Településünkön az is újdonság, hogy az épületre napelemeket szerelnek fel, melynek segítségé­vel villamosenergiát állíthatunk elő. Ezzel jelentősebb összeget le­het megtakarítani, s úgy vélem, hogy ezek a lépések a környezet- tudatos gondolkodást is erősíthe­tik a községben. Gyerekzsivaj szűrődött ki a Mackóvár Óvoda előteréből. A bőséges ebéd után a jól megér­demelt délutáni pihenőhöz ké­szülődtek az apróságok. A kora őszi hőség elől menedéket nyúj­tott a vastag falú, leredőnyözött hűvös szoba.- Nagyon örülünk, hogy ennyi év elteltével megszépül a konyha - mondta Apáti László Zoltánné, a helyi óvoda vezetője. - Koráb­ban is számos alkalommal szó­ba került az építkezés, s a hosz- szas előkészítés után szerencsé­re megindulhatott a kivitelezés. Alig várjuk, hogy elkészüljön a létesítmény. S milyen hozadéka lehet az építkezésnek? Az új konyhában alapvetően azokat a zöldségeket használják fel, amelyet a köz­munkaprogram keretében ter­melnek: például a paprika és a paradicsom mellett burgonyát is, s egy másik eredményes pá­lyázat lehetővé tette, hogy az alapanyagok egy részét tartósít­sák. így például konyhakész ál­lapotban szállíthatják a zöldsé­get a konyhára. A polgármes­ter azt mondta: a helyben meg­termelt, egészséges, finom alap­anyagok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szociális ellátás­ban részesülők ételeit is részben ezen alapanyagok felhasználásá­val készítik el.- Célunk, hogy az óvodába já­ró gyermekek egészségesen, vál­tozatosan étkezzenek - emelte ki. - Jelenleg 35 óvodással foglalkoz­nak az óvónők és a dajkák: a hely­belieken kívül csornai és nagy­berki gyermekeket is ide hoznak a szülők, akik nagy része a köze­li Kaposváron dolgozik. A telepü­lésen - az önkormányzaton és a kórházon kívül - két mezőgazda- sági vállalkozás tartozik a nagy foglalkoztatók közé. Keresztes Jó­zsef szerint a települést is érinti a munkanélküliség, ám a lehető­ségekhez képest igyekeznek mi­nél több embernek esélyt bizto­sítani. A közmunkaprogramban pillanatnyilag 42-en dolgoznak, s változatos feladattal próbálják ellátni őket: számos helybelinek a mezőgazdasági projekt ad el­foglaltságot, mások a belterületi utak karbantartásán dolgoznak, kisebb-nagyobb javítást végez­nek, jelenleg a járdákat újítják fel. Az elmúlt időszakban három utcát térköveztek le Mosdóson. A polgármester amondó: igyekez­nek minden olyan lehetőséget ki­aknázni, amelyre a község pá­lyázhat. S tárt karokkal várják a letelepedni vágyó, a helybeliek­nek munkát biztosító vállalkozá­sokat. A település számos előnye közül ízelítőül néhány: jó megkö­zelíthetőség, fejlett infrastruktú­ra. Másik lehetőség a falusi ven­déglátás: bár egyelőre két he­lyen fogadják a vendégeket, úgy tűnik, a szép fekvésű község és a környék nevezetességei iránt érdeklődő turistákból nincs hi­ány. Időről időre érkeznek látoga­tók, többek közt a fővárosból, de az ország távolabbi megyéiből is jöttek.- Meggyőződésem, hogy az építkezések, a beruházások a mosdósiak komfortérzetét javít­ják - hangoztatta. - Ez a szándék vezérelte az önkormányzatot, amikor tavaly alapjaiban moder­nizáltuk a közösségi házat. Ezt a fiatalok is gyorsan a szívük­be zárták, s azt szeretnénk, ha minél többen felkeresnék. Ezzel párhuzamosan alakítottuk ki az új parkot, amely nem kizárólag a mosdósiak közkedvelt pihenőhe­lye, hanem a kórházba látogatók közül is szívesen pihennek. Úgy érzem, hogy sokak elismerését vívta ki az összes fejlesztés. Ab­ban bízom, hogy ebben a sorban kap helyet az új konyha is, me­lyet kora ősszel szeretnénk hiva­talosan átadni. A visszajelzések alapján egyértelműen állítható: a mosdósiak elégedettek, ha újabb és újabb programot sikerül elin­dítani, s eredményesen befejez­ni. Egyet ígérhetek: az előttünk álló időszakban is töretlen ten­ni akarással kívánjuk szépíteni a községünket. Beszámolók sze­rint jelentős összeget különíte­nek el a 2014-2020 között euró­pai uniós ciklusban a gazdaság- fejlesztésre, abban bízom, hogy ez a keret számos más hazai te­lepüléshez hasonlóan Mosdós­nak is lehetőséget teremt a válto­zásra, az építkezésre. A polgármester felelevenítet­te: a térségben két éve fejezték be az ivóvíz-minőség javító prog­ramot, az építkezés 130 millió fo­rintba került. Az infrastruktúra fejlesztését feltétlenül folytatni kívánják, reményeik szerint eh­hez nyerhetnek majd EU-s forrá­sokat is. S amennyiben a követ­kező uniós pályázati ciklusban lehetőség lesz rá, szennyvíz-csa­torna kiépítését tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents