Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-26 / 226. szám
2015. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD y Négyezerből egyet A7. osztrák- magyar viszony már most sokkal jobb. mint péntek reggel 8 órakor volt -■ mondta Orbán Viktor Werner Faymann osztrák kancellárnak Bécsben Kemény szavakkal készült a békülésre Orbán Viktor miniszterelnök Werner Faymann osztrák kancellárral. A bécsi megbeszélések legfontosabb üzenete: Magyarország inkább lezárja a horvát határt, mint hogy ellenőrzés nélkül átengedje Ausztriába a menekülteket. Szlovénia határára kerítés nem, csak mobil eszközök kerülnek. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BÉ£S „Miközben Magyarország védte az EU határait és igyekezett betartani a schengeni egyezményt, valamint a dublini rendeletet, aközben baráti tüzet kaptunk a hátunkba Ausztriától” - értelmezte az elmúlt hetek verbális adok-kapokját Orbán Viktor miniszterelnök, miután Bécsben megbeszéléseket folytatott Reinhold Mitterlehner alkancellárral és Werner Faymann kancellárral. A magyar kormányfő finoman viszonozta is a „baráti tüzet”, amikor megjegyezte: „Készen állunk arra, hogy innentől nem emlékszünk arra, hogy lenáciztak bennünket, ami mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól.” Majd sietve megjegyezte: „...az osztrákmagyar viszony már most sokkal jobb, mint péntek reggel 8 órakor volt.” A tegnapi megbeszélés egyik legfontosabb pontja Faymann e heti, az uniós csúcson tett megjegyzése, miszerint ha Magyar- ország csak a kerítéssel tudja megállítani a menekülteket, akkor inkább engedje tovább őket. Erre vetette fel Orbán, hogy ez esetben egy ellenőrzött közlekedési csatornán keresztül juttatják el a magyar hatóságok a menekülteket az osztrák határig. Ezt a lehetőséget a tegnapi tárgyaláson a kancellár nem támogatta. Ausztria irányába „nincs korridorhelyzet” - mondta Orbán, mivel „korridort nem lehet úgy szervezni, hogy a végén lévő ország azt nem fogadja el”. Ezért az a feladat, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltott határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezt, ha „nem is teljes szívvel”, de Ausztria is tudomásul veszi. A magyar-horvát zöldhatár tervezett lezárása előtt a magyar kormányfő felkeresi a visegrádi együttműködés (V4) tagállamait, a magyar kormánytagok pedig Horvátországba látogatnak, hogy a sikeres akcióhoz szükséges támogatást megszerezzék. Indoklásul Orbán Viktor hozzátette: nem elég csak a sajtón keresztül elmondani a világnak, mit miért tesz Magyarország. A kormányfő hozzátette: a határzár létesítése „nem szeretet kérdése”, Magyarország „nem Orbán: Baráti tüzet kaptunk a hátunkba Ausztriától. Hová tűntek a koptok? Nem vettek letelepedési kötvényt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrég egy francia kongresszuson kijelentette, hogy Magyarország 2014-ben ezer egyiptomi keresztényt (koptat) fogadott be, mivel e családokat vallási hovatartozásuk miatt üldözték az arab államban. A miniszter akkor lapunknak azt nyilatkozta: a helyi vallási vezetők kezeskedtek a családokért, akiknek a befogadása és magyar állampolgárrá tétele törvényesen és átláthatóan történt. A bejelentés óta egyre zavarosabb az ügy, hisz még a magyar kopt közösség sem találkozott a befogadottakkal. Szabó Tímea PM-es képviselő kérdezett rá a koptok sorsára. Semjén Zsolt válaszában egyetlen szót sem szólt róluk, any- nyi kiderült: tavaly összesen 182- en kaptak magyar állampolgárságot - az előző évben 55-en -, valamint 109-en kaptak tartózkodási engedélyt. A PM az adatokból arra következtetett, hogy valójában letelepedési államkötvényt vásároltak az egyiptomi családok, akik azóta már el is hagyták - Nyugat-Európa felé - Magyar- országot. Ezt a parlament gazdasági bizottsága tegnap cáfolta: koptok egyáltalán nem vásároltak szerintük kötvényt, és egyiptomiak is csupán tucatnyian. szeretne határzárat létrehozni a horvát határra, barátkozni és együttműködni szeretnénk”, de a helyzet ezt nem teszi lehetővé. Elmondta, hogy a szerdai EU-csúcson minden európai vezetőt megkérdezett, köztük Donald Tuskot, az Európai Tanács, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság és Martin Schul- zot, az Európai Parlament elnökét, akik nem tudtak neki jobb tanácsot adni. „Nem tudok jobb megoldást, mint ami a szerb határon van” - mondta Orbán. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar kormány Szlovénia és Magyarország közé nem akar kerítést építeni. Azt mondta: a magyar-szlovén határon most terepmunka zajlik, hogy „kitakarítsák” a határsávot, alkalmassá téve ezzel mobil eszközök elhelyezésére. Mivel Szlovénia tagja a schengeni övezetnek, arra a határszakaszra semmi olyat nem szabad felépíteni, amit nem lehet „eltakarítani” egy napon belül, illetve amihez Szlovénia nem járul hozzá - közölte. Pintér Sándor adott tegnap tájékoztatást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) nyári munkájáról. Idén júliusban 31287, augusztusban pedig 47 094 menedékjog iránti kérelmet regisztráltak. Ebből júliusban 7, augusztusban 11 esetben állapították meg a kérelem elfogadhatatlanságát, 121, illetve 24 esetben a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanságát. A BAH júliusban 6051, augusztusban 4370 eljárást megszüntető döntést hozott, zömmel amiatt, hogy az érintettek időközben ismeretlen helyre távoztak, vagyis elhagyták Magyarországot. A hivatal júliusban 7, augusztusban 9 esetben ismerte el menekültként a kérelmezőt, oltalmazot- ti státust pedig júliusban 25, augusztusban 35 menekült kapott. Összesen két hónapnyi, 78 381 darab menekültkérelemből a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 16-ot bírált el pozitívan. Az is kiderült: bár tavasszal a kormánypárti politikusok még több tízezer, Ausztriából és Németországból visszato- loncolt menekültre számítottak, a nyári hónapok alatt összesen 254 migránst küldtek vissza Magyarországra, mint első - uniós - regisztrációs országba. Mennyi az annyi? Idén Magyarországon keresztül a déli államokból, elsősorban Szerbiából és immár Horvátországból kiindulva több mint 250 ezer menekült és migráns lépett be az unió területére, majd távozott nyugati államok felé. A kormányzati tisztségviselők többször jelezték, hogy az „ostromnak" is nevezett folyamat mennyire leterheli a magyar menekültügyi rendszert, 4500 forintba kerül a büdzsének egyetlen menekült egynapi ellátása. A belügyminiszter parlamenti beszámolójából pontosan kiderült tegnap, hány menekültet látott el a magyar intézményrendszer. Az összes befogadó állomás teljes kapacitása - ideiglenes sátrakkal és konténerszállásokkal együtt - 3221 fő. Ezt júniusban 4292 menekült vette igénybe, júliusban 4015, augusztusban 2235 fő, egész nyáron 10 542. Többen is fenyegették Magyarországot *3, azzal, hogy eleshet az uniós támogatástol, ha falakat emel a menekültek ellen RV Brüsszel támogatási pénzt nem vonhat el Magyarországtól, de alaposan megnehezítheti az életünket Corína Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért fele lős biztosa volt az, aki a legutóbb azzal fenyegette - áttételesen - Magyarországot, hogy az EU nem ad pénzügyi támogatásokat olyan tagországoknak, amelyek falakat építenek. Előtte osztrák, német és francia politikusok jelezték: aki nem veszi ki a részét az uniós szolidaritásból - nem hajlandó a kvóták szerinti elosztásban tehermentesíteni elsősorban Németországot -, az ne tartsa a markát Brüsszelben pénzért. Mindezt eddig a kvótaszavazásra készülő Európai Tanács nyomásgyakorlásaként könyvel ték el csupán, ám most a Portfolió,hu arra kérdezett rá az Európai Bizottságnál: realitássá válhat-e a támogatáselvonás, miu tán Budapest nem szavazta meg a kvótarendszert? A rövid válasz: nem lehet pénzelvonással bún tetni Magyarországot. Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodás, illetve a jóváhagyott Operatív Programok nem adnak jogi alapot arra, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásait csökkentsék abban az esetben, ha egy tagállam visszautasítja az egyébként kötelező menekült- ügyi áthelyezési mechanizmust - mondta a lapnak egy brüsszeli informátor, Ez tehát egyértelműen azt jelenti, hogy a menekültügy kezelésében mutatott magyar (illetve más tagállami) magatartást nem lehet az EU-támogatásokon „megtorolni", az ilyen jelle gü fenyegetéseknek tehát nincs jogi alapjuk. A héten egy konferencián a német pénzügyminiszter azt feszegette: a lisszaboni szerződésben van olyan jogi lehetőség (7. cikkely szerint az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése), amely alapján - bonyolult jogi procedúrával - elvileg el lehet jutni a pénzügyi támogatások felfüggesztéséhez. Ilyen eljárás azonban nem indult a Bizottság részéről. Az uniós folyamatokra rálátó forrásunk arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy Brüsszel ennél bonyolultabban működik. A Ma gyarországgal szemben most egyértelműen érezhető neheztelés nem a konkrét támogatások megnyirbálásán keresztül lesz érezhető, de például Lázár János jövő keddi tárgyalásaira rányomhatja a bélyegét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter versenyjogi ügyekben egyeztet majd Brüsszelben, egyebek mellett a Bizottság áltat felf üggesztett, do hányíparí cégeket érintő különadó és a központi dohányellátó bevezetése miatt induló köte lezettségszegési eljárással kapcsolatban. Lapunk segítője szerint Brüsszel kifejezheti kvótaügyi neheztelését úgy is, ha Lázár ügyeiben szőrszálhasogató módon ragaszkodik az egyes rendelkezések betűjéhez, és semmi féle kompromisszumra nem hajlandó.
