Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-25 / 225. szám
2015. SZEPTEMBER 25., PENTEK KÖRKÉP 15 A Ménesbirtok lovardájában forgott a Kincsem film egy jelenete Az unalmassá vált csodaló Tíz esztendeje nem ássa föl a kertjét, így is bőven terem A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok lovardájában - ami Ferenc József bécsi lovardáját idézi - a filmnek azt a jelenetét vették fel, amikor alkut kötnek egy lóra, aki legyőzheti Kincsemet Az elmúlt 25 év legnagyobb költségvetésű és legnagyobb szabású filmjét forgatja Herendi Gábor, a Valami Amerika rendezője. A Kincsem nemcsak a legendás ló életét dolgozza fel, de egyúttal egy szerelmi történetről is mesél. A film egyik jelenetét Bábolnán, a Ménesbirtok fedeles lovardájában vették fel a közelmúltban. Szőts István istvan.szots@mediaworks.hu Az elmúlt napokban népes filmes stáb foglalta el a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok patinás épületeit és a ménesudvart. A múlt század közepét idéző ruhákban lépdeltek a színészek a szintén ezt a kort idéző épültek között. Mint megtudtuk, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb szabású filmjének egyik jelenetét vették fel a lovardában. Herendi Gábor, a Kincsem film rendezője elmondta: azért választották a játékfilm egyik helyszínül a ménesudvart, mert itt sikerült megőrizni a mintegy két évszázados épületeket eredeti szépségükben, s ez a környezet pontosan olyan, amilyen Kincsem idején lehetett. A rendező hozzátette, hogy nincsenek zavaró villanyvezetékek meg olyan, a XXI. századot idéző technikai vívmányok, amelyeket csak drága utómunkával lehetne eltüntetni a filmről. Kincsem életéről a rendező sarkítva úgy fogalmazott, hogy az elég unalmas volt, hiszen a csodaló minden versenyét - összesen ötvenhatot - megnyerte, vagyis ez nem adna elég izgalmat egy nagyjátékfilm forgatásához. Ugyanakkor - tette hozzá - voltak a ló körül élő emberek között izgalmas események, s a forgatókönyvet kiegészítették néhány olyan szállal is, amelynek nincs igazán történelmi alapja, de a cselekmény gördü- lékenységéhez szükséges. A Kincsemet Szatmári Péter és Gulyás Buda fényképezi, a főbb szerepeket Nagy Ervin, Gáspár Tibor és Petrik Andrea játssza. A modern kalandfilm középpontjában Blas- kovich Ernő magyar nemes és Ottó von Oettingen osztrák főúr ádáz küzdelme áll, amelynek részeként kibontakozik előttünk Kincsem páratlan és mesébe illő pályafutása. Az öntörvényű Blaskovich és Klára,^Otto von Oettingen modern és felvilágosult lányának viharos szerelmét is bemutató történet helyszíne az 1848-49-es szabadságharcot követő Habs- burg-megtorlás éveinek Magyarországa. A legmodernebb technikával készülő film forgatásának fő helyszínei a dégi és a keszthelyi Festetics-kasté- lyok, az alagi lóversenypálya, valamint a bécsi Práter eredeti formájában megőrzött lóversenypályája, mely az egykori események tényleges helyszíne volt. Érdekesség, hogy a forgatáson száznál is több lovat használnak, csak Kincsemet öt ló alakítja, amiből a néző persze semmit sem fog észrevenni. Herendi Gábor azt is elmondta, hogy a bábolnai lovardában egy jelenetet vettek fel, ami a filmben mintegy két perc erejéig jelenik meg, azt a pillanatot örökíti meg, amikor alkut kötnek egy lóra, York Hercegére, aki elvileg esélyes lenne rá, hogy egy versenyen legyőzze kincsemet. Természetesen a versenyre fogadások is köttetnek, aminek nagy tétje van. Egy egész nemesi birtok, ugyanis a ló annyira drága, hogy Ottó von Ottingen kénytelen eladni összes birtokát, hogy a császár kérésének megfelelően megvásárolhassa York Hercegét. Az esemény helyszíne Ferenc József császár lovardája a filmen, amit a bábolnai lovarda „helyettesített”. Kincsem igazi története egyesek szerint Kisbéren indult Minden idők legeredményesebb lova Kincsem. A magyar csodáló 1876 és 1879 között 56 versenyen indult, és kivétel nélkül mindegyiken ő nyert. Hannoverben, Bécsben, Prágában és Angliában a legrangosabb viadalokon diadalmaskodott. Pályájának csúcspontját az 1878-as, 4000 méter hosszú angliai Goodwood-kupa jelentette. Kincsem, a verhetetlen, a legyőzhetetlen „csodakanca" 1874-ben látta meg a napvilágot Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Az utóbbi időkben születése helyét már Kisbérre teszi néhány kutató. Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért a tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is. Apja egy Combuscan nevű import angol telivér volt. Anyja Water Nymph, az ozorai Ester- házy-ménes kancája volt. Egyéves korában Gödre került. Kincsem egyéves koráig nem volt a tulajdonos istállójának éke. Éppen ezért eladásra szánták másik öt lóval egyetemben. A másik öt el is kelt, Kincsem azonban maradt, senkinek nem kellett. Aztán kétéves korában Blaskovich Ernő, a tulajdonos úgy döntött, megkezdi a ló felkészítését a versenyekre. Kincsem karrierje kétéves korában, 1876- ban kezdődött. A kanca 1879- ben vonult vissza. Még nyolc évig élt, 13 éves korában pusztult el. Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is. Kern Ferencék 200 négyzetméteres basali telkén biogazdálkodást folytatnak.- Mikor vett utoljára boltban zöldséget vagy gyümölcsöt?- Valami miatt tavaly nem kötött rendesen a padlizsán, ezért a télire eltett krémhez vásároltunk több darabot. Nem kis meglepetésünkre megsütve töredékére esett ösz- sze a saját kertünkben termesztett zöldséghez képest. Úgy gondolom, a rengeteg műtrágya miatt.- Honnan a biogazdálkodás ötlete?- A feleségemmel vegetáriánusok vagyunk, ezért döntöttünk úgy, hogy amit lehet, megtermelünk magunknak. Nemcsak természetbarát vagyok, hanem tartok is az egészségre ártalmas mérgektől, vegyszerektől.- Tényleg nem permeteznek, és tíz éve egyáltalán nem ássák a kertet?- A kert, a növények védelmére csak természetes anyagokat használunk. Az a tapasztalatom, hogy ha felássuk a kertet, legalább fél év, mire újra helyreáll a biológiai körforgás. Ezért ősz végén, tél elején kiszórjuk a trágyát, a tápanyagok bedolgozását, a talaj porha- nyósítását pedig elvégzik a giliszták, a rovarok. A legfontosabb az, hogy megfelelő kondícióban tartsuk a növényeinket, ez pedig a tápanyagfelvétellel biztosítható. Ügyelünk arra, hogy például az egynyári növényeknél elég nagy gyökérzet erősödjön, a gyümölcsfáknál pedig arra, hogy a földre szórt trágya humusz formájában jusson el a hajszálgyökerekhez. Maximum forralt tejjel, savóval permetezünk. És nagyon fontos a locsolás. A lekvárok, befőttek mellett Idén például több mint nyolcvan üveg paradicsomot tettünk el. Rendszeresen iszunk egy-egy csészével, aztán felőlünk ugyan jöhet az influenza! Ez a hagyomány megmarad - ismét találkoztak a kosárfonómesterek Ötödik alkalommal rendezték meg a Kosárfonók Országos Találkozóját. Az ország különböző részéről huszonhármán érkeztek, céljuk, hogy a kosárfonók megmutassák, vesszőből milyen termékeket tudnak készíteni, és menynyit fejlődtek az elmúlt évhez képest. Helyben is fontak, amit szakértő zsűri bírált el. Bevásárló kosarakat, szennyes tartókat, tároló és háti kosarakat, bútorokat, szakajtókat, szalmából készült tárgyakat állítottak ki.- Sajnos már kevés olyan ember van, aki továbbvinné ezt a népi mesterséget - vélekedett Kanalas János, a tiszaalpári találkozó szervezője. Rajtam kívül a községben nyolcan-tízen lehetnek, és azok az erdélyi kötők, akik a Czinege Manufaktúránál dolgoznak, s már a gyerekeik is beletanultak ebbe a szakmába.- Nagyapám kezdte el a kosárfonást a községünkben és családi hagyománnyá vált - mondta Pados Zoltán. - Csak olyan tárgyakat készítek, amihez kedvem van, bár ebből próbálok megélni. Nehezen, de el tudom adni a termékeimet. A legjobb vásárló a magyar ember, éppen ezért száz százalékban Magyarországon értékesítek, általában különböző rendezvényeken. Ha megfelelő anyagot tudunk szerezni, akkor még nagyon sokáig szeretném űzni ezt a mesterséget. Szerencsére van egy bérelt területünk, ahol meg tudjuk termelni a vesszőt.- 1993 óta foglalkozom kosárkötéssel, ugyanis akkor alapítottunk egy szakiskolát Nádudvaron ahol a népi kismesterséget oktatjuk a mai napig - mondja Balogh Károly. Bár elkanyarodtam ettől a mesterségtől, de a kosárfonással való szerelembe esésem örök maradt. Kosárfonónak tartom magam, mert a bútorkészítésig nem jutottam el, amit egy magasabb szintű fonásnak ítélek meg. Mindig a hasznosságot tartom szem előtt, ezért használható tárgyakat készítek.
