Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-25 / 225. szám
2015. SZEPTEMBER 25., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Szeretünk enni... A kutatások azt bizonyítják, hogy minél fejlettebb egy ország, fizetésük annál kisebb százalékát fordítják az emberek ételre. Ennek eredményeképpen kevésbé is figyelnek arra, mi megy a szemétbe. Hazánkban a jövedelmük 17 százalékát költik élelmiszerre, az unióban ez 12 százalék, Romániában viszont csaknem 30. Ez alapján tehát jobban kellene spórolnunk az élelmiszerekkel, de Borbély Csaba szerint itt már olyan „egyéb" tényezők is szerepet játszanak, mint a hagyomány, a kultúra, a szokások. - Mi, magyarok nagyon szeretünk enni, sokat és jót - mondta. - Bizonyára mindenkinek van egy olyan története, amikor egy gazdagabbnak tartott országból érkező vendég szolid szörnyülködéssel vette tudomásul, hogy egy jeles alkalommal milyen ételmennyiséget tálalunk fel egy étkezésre. Arról már kevesebb szó esik, hogy abból mennyi megy aztán a szemétbe... meggyőzni az észszerű táplálkozásról, a javak gazdaságos felhasználásáról Megálljt kell parancsolni az éleimiszer-pazarlásnak, Kaposváron előkészítő projektet állítottak össze ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Az adatok sokkolóak - hiszen Magyarországon éves szinten 1,8 millió tonna kidobott élelmiszerről beszélünk pedig a számok 2006-osak, s azóta gyakorlatilag nincs erről pontos kimutatás. Ráadásul akkor is csupán becsült, illetve származtatott adatok álltak rendelkezésre. Nem csoda hát, hogy a szakma körmére kezd égni a probléma kezelése, ám előtte a hozzávetőlegesen pontos adatok begyűjtése. Annál is inkább, mert a legfrissebb hírek szerint az EU várhatóan néhány éven belül kötelező kvótákat ír majd elő az élelmiszerpazarlás okozta veszteségek mérséklésére. Azért, hogy megkezdődhessen a munka előkészítése, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkacsoportot hozott létre, melynek tagja a Kaposvári Egyetem Agrárgazdasági és Menedzsment Tanszékének docense, Borbély Csaba is.- Először a fogalmakat kellene tisztázni, mi is számít pontosan élelmiszer-hulladéknak - mondta Borbély Csaba. - Aztán hozzávetőlegesen pontos adatokra volna szükség, mert azok nem állnak rendelkezésre. S akkor lehetne kvótarendszert készíteni, bár azt gondolom, hogy a háztartások tekintetében ennek nincs realitása. Inkább az élelmiszer-ipari, kereskedelmi cégeket lehetne erre kötelezni. Hogy legalább a Borbély Csaba által emlegetett hozzávetőleges adatok rendelkezésre álljanak, a Kaposvári Egyetem Kaposvár várossal és a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft.-vel közösen összeállított egy előkészítő projektet, amelyen az egyetem docense is dolgozott, most várják a megvalósításához szükséges pályázati kiírást. - Véleményünk szerint egyféleképpen lehet primér adatokhoz jutni - ismertette Borbély Csaba. - Azt tervezzük, hogy Kaposváron kiválasztunk utcákat, figyelembe véve a gazdasági tényezőket is. Az ott élők kapnak lebom- ló zsákokat és abba kellene gyűjteniük az élelmiszer-hulladékot, amit hetente kétszer össze- gyűjtenénk. Ezt lehetne vizsgálni, s ebből kapnánk egy hozzávetőleges adatot arról, hogy mennyi élelmiszert dobnak ki a háztartásokban. Persze ez se lenne pontos, viszont ezzel fel tudnánk hívni az emberek figyelmét a problémára, mert valljuk be, keveset tudunk erről. Az alapvető cél, hogy csökkentsük a szerves hulladékot a szemétben, ez ugyanis uniós direktíva is. Nálunk az uniós országokhoz képest túl magas ez az arány, mert az emberek nem figyelnek rá, s nem is próbálják kinyerni a szerves hulladékot a szemétből. Márkus Kata Harminckilenc kilogramm étel a kukánkban Valamennyi szereplőnek át kellene éreznie a helyzet súlyosságát Az élelmiszer-pazarlás környezeti hatásai közt fontos megemlíteni az üvegházhatású gázok keletkezését. Az Európai Unióban a szerves szemétből, többnyire kidobott élelmiszerből származó szén-dioxid-kibocsátás a teljes kibocsátás 3.5 százaléka. Hazánkban ez az érték 2011- ben 5,1 százalék volt, vagyis a probléma arányait tekintve Ma gyarországon még jelentősebb nek mondható. Az Európai Bizottság kiadványa alapján egy tonna élelmiszerszemétből átlagosan 1,9 tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gáz keletkezik. A probléma keze lése Borbély Csaba szerint tehát mindenképpen nagyobb figyelmet és nyilvánosságot igényel hazánkban, de világszerte is. Az egyénnek, az érintett vállalatoknak, a probléma iránt nyitott civil szervezeteknek, állami intézményeknek, az unió döntéshozóinak és összességében minden olyan globális szervezetnek szerepe kell legyen a helyzet kezelésében, akik átérzik a helyzet súlyosságát, képesek és akarnak tenni érte. Már több, mint 150 integrált ügyfélszolgálat működik az országban Kormányablak az okmányirodából ► Folytatás az 1. oldalról Kovács Zoltán államtitkár KAPOSVÁR Kovács Zoltán elmondta: munkatársaink ki tudnak menni 2400 közös hivatalba, ahol kérelmeket lehet benyújtani, és bizonyos ügytípusokat elsődlegesen el lehet intézni ugyanúgy, mint a kormányablakokban. Kitért arra, hogy a kormány elhatározott célja a bürokráciacsökkentés. - Ezért hoztuk létre az államreform-bi- zottságot - hangsúlyozta. - A héten benyújtjuk a Parlament elé az első bürokráciacsökkentő csomagot, ebben több, mint száz törvényt módosítunk, egyszerűsítjük az eljárásrendeket, csökkentjük az ügyintézésre szolgáló határidőket. Összességében 10 mil- liárddal kell kevesebbet fizetniük az embereknek illetékekért, és igazgatási szolgáltatási díjként. Többek közt az erkölcsi bizonyítvány, az adóigazolás is ingyenes lesz, tehát egymilliárd forintot hagyunk a vállalkozásoknál. Felhívta a figyelmet a Nyíregyházán futó pilot projektre, kísérleti vállalkozásra, amelynek keretében 40 ügytípus elektronikusan, otthonról intézhető, mint a Gyed, illetve hatósági bizonyítványok kiadása. Szita Károly polgármester arról szólt, hogy a legfontosabb cél a kaposvári emberek életének megkönnyítése, ismét két kormányablakban intézhetik ügyeiket. Gelencsér Attila országgyűlési képviselő bizalmi indexről beszélt, arról, hogy az állam, illetve az állami szervek felé nem túl magas ez az index, s ez évszázados múltra tekint vissza. - A közigazgatás átszervezése arról szól, hogy nőjön a bizalmi index az állami szervek felé - mondta. Márkus K. Ez nem az én problémám! Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu J ó az ötlet! Kaposváron kiválasztanának utcákat, az ott élők le- bomló zsákokat kapnának, abba kellene dobniuk az élelmiszerhulladékot, amit hetente kétszer összegyűjtenének. A kérdés az, vajon a hír hallatán hányunknak az az első gondolata: remélem a mi utcánk nem lesz a kiválasztottak között, mert hát kinek van ideje ilyesmivel bíbelődni? A szakma most ott tart ebben a kérdésben, hogy adatokhoz próbál jutni, mennyi élelmiszer landol a kukákban évente. Hogy aztán ebből kvótákkal vagy ki tudja mivel, próbálja csökkenteni az élelmiszerpazarlás okozta veszteségeket. Mert hogy az élelmiszerhulladék problémakörének több sürgős intézkedést igénylő vetülete is van: etikai, szociális, gazdasági, és környezeti. A kömyezetszeny- nyezéssel kapcsolatban a károsanyag kibocsátás említhető egyfajta összesítésként. Etikai vonatkozásában a világ éhezőit szokták felhozni, hiszen csaknem 900 millió alultáplált ember van a világon, amelyből naponta mintegy 30 ezer meghal az éhség, vagy az alultápláltság miatt jelentkező másodlagos betegségek miatt. A gazdasági vetület, hogy vajon hazánk az éves 1,8 millió tonna kidobott élelmiszerrel mennyi pénzt hajigái a kukába, s mi minden egyébre juthatna ebből. A társadalom jelentős része azonban - talán bizony velünk együtt - még nem nőtt föl eléggé, hogy felismerje a probléma súlyosságát. Meg hát valljuk be, mennyivel egyszerűbb a megszokott kényelmi zónán belül maradni, nem változtatni a szokásainkon mondván, ez nem az én problémám. És nyugtatgatni magunkat, én nem dobok ki ételt, mert erre tanítottak a szüleim. Pedig vélhetően, ahogy én, úgy sokak meglepődnének, ha az a bizonyos zsák az otthonukban landolna, s szembesülnének vele, mi minden végzi a kukában az asztalról. De akkor lepődnének csak meg igazán, ha mernék végiggondolni, mennyire rövid idő áll már csak a rendelkezésünkre, amíg még nem korgó gyomorral mondhatjuk: ez nem az én problémám! Valljuk be, mennyivel egyszerűbb nem változtatni a szokásainkon... Indítványozzák a jelzőlámpákat! KAPOSVÁR Az Együtt kaposvári szervezete és a Polgári Szabadság Platform arra kéri Kaposvár önkormányzati képviselőit, nyújtsanak be egyéni képviselői indítványt jelzőlámpák telepítéséért a Füredi út és a Nádor utca, a Füredi út és Vörösmarty utca sarkán Kaposvár önkormányzatának tevőleges pénzügyi feladatvállalásával a Magyar Közút Kht.-val együttműködve. Ezt Pintér Lóránd, az Együtt választókerületi elnöke jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón.- A két szervezet 639 aláírást gyűjtött össze ebben a kérdésben, amelyeket márciusban leadtunk Kéki Zoltán címzetes főjegyzőnek - mondta Pintér Lóránd. - Kaposvár a közérdekű kezdeményezést továbbította a Magyar Közút Kht.-hoz, ám a cég levélben arról tájékoztatott, ehhez pénzzel nem rendelkeznek. Azt is közölte, az Országos Rendőr-főkapitánysággal együttműködve fix komplex közlekedésellenőrző pontot alakítanak ki a helyszínen, ezt a napokban megkezdték. Azonban a tényleges megoldás a forgalomirányító jelzőlámpák telepítése lenne a két kereszteződésben. M. K. Kaposvár Elkezdődött a közvilágítási lámpaj testek cseréje Kaposváron. Korszerű ledes ■ fényforrások világítanak több utcában. Szeptember végéig 2135 lámpát cserélnek le 55 j utcában több. mint 315 millió forintból, száz százalékos uniós támogatással tÉHflWBBWB
