Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-01 / 204. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 1., KEDD A kereskedelmi és élelmiszeripari dolgozók is elindultak már a határon túlra SOMOGY Ojtó Lajos szerint nagy kérdés, hogy meddig maradnak a felvett pályakezdők, ugyanis sok fiatal csak némi tapasztalatot akar gyűjteni, aztán a plusztudással felvértezve vág neki Nyugat-Európának.- Az elmúlt másfél évben öt pékem ment ki Ausztriába vagy Németországba - állította Lu- kics János, az egyik kaposvári pékség tulajdonosa. - Kint kapnak 1200-1500 eurót, vagyis labdába sem rúghatok az ajánlatommal. Hasonló a helyzet a húsipari szakmunkásoknál, s ami talán meglepőbb: a képzett bolti eladóknál. Nem véletlen, hogy a nagyáruházakban rengeteg a diákmunkás vagy a képzetlen - úgynevezett multi skill munkakörre felvett, vagyis árufeltöltés- től a kiszolgálásig elvileg mindenre kötelezhető - munkaerő, s a pénztárakban is gyorstalpalókon betanítottak ülnek.- Most még nem látványos a szakemberhiány - jegyezte meg egy kaposvári üzlet tulajdonosa -, de akár néhány év múlva is komoly gondban leszünk, ugyanis a jó munkaerő elmegy, idehaza maradnak, akik valamiért nem kellenek Nyugaton. Vagyis garantálható a színvonalromlás. Hosz- szabb sorok a pultoknál, pénztáraknál, rosszabb kenyér, felvilágosítást adni nem tudó eladó. Ami persze megállítható lenne, ráadásul nem is kellene nyugati béreket adni, hogy itthon maradjanak a szakik. Lu- kics János szerint például ha egy fiatal péknek itthon nettó 150-200 ezres fizetést ajánlanának, eszébe sem jutna Ausztriába indulni.- De ezt a mai árak mellett lehetetlenség kigazdálkodni - mondta. - Idehaza 130 forint egy fánk a boltban, a németeknél két és fél euró, vagyis 750 forint... A vállalkozók a mostani teljes bérköltségnél nem tudnak többet ráterhelni a cégekre, vagyis már a járulékok csökkentése is segítség lenne, s ami így megmaradna, megkapnák a dolgozók. Mert a munkát sokkal jobban meg kellene becsülni... Vas A. ► Folytatás az 1. oldalról Több pénzzel lehet megállítani az elvándorlást Az ágazati szakszervezeti vezetők folyamatosan béremelést sürgetnek a szakemberkivándorlás megállítása érdekében, ám egyes szakemberek szerint éppen a munkásexodus pörgetheti fel a béreket.- Hamarosan rá lesznek kényszerítve a vállalkozók, hogy magasabb fizetéseket adjanak, hiszen különben nem kapnak szakembert, s lehúzhatják a rolót - mondta Kar- czagi Attila somogyi közgazdász. - A versenyszféra béremelése pedig jótékonyan hathat a közfoglalkozottak pénzére, hiszen ha nem követi, akkor a legjobb szakemberek a vállalkozói szektorban keresik majd a boldogulásukat, azaz az állami fizetéseknek is növekednie kell. Ez persze nem néhány hónapos folyamat lehet, de az elkövetkező években a munkaerő-vándorlásnak komoly bérfelhajtó hatása lehet, melyből elvileg mindenki részesül majd valamilyen formában. Pénz és gyerek nélkül nem lehet felfuttatni a szakképzést Magyarország további gazdasági fejlődése nem képzelhető el egy, az eddigieknél sokkal magasabb színvonalú szakképzési rendszer nélkül, jelentette ki a hétvégén a pécsi országos szak- és felnőtt- képzési tanévnyitón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető szerint az ország versenyképesség-növekedésének legfőbb gátja a szakképzett munkavállalók hiánya, ezért a szakképzési rendszer átalakítása nem lehetőség, hanem a jövő szempontjából kötelező feladat.- A kijelentés jogos, csak azt is mondják meg: kivel és miből! - mondta Agócs Attila, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a kaposvári építőipari szakképző iskola igazgatója. - Nem pénzt kellene kivenni a rendszerből, nem bevételtermelésre kellene kötelezni az iskolákat, hanem elegendő gyereket irányítani a szakképzési rendszerbe, s azonnal emelkedne a nívó, s lennének megfelelően képzett munkások. Az igazgató szerint ugyanis a szakképzés technikai és humán feltételei mára nagyjából adottak - bár egyes területeken ráférne némi felújítás az iskolák eszközparkjára viszont rendkívül kevés gyerekkel dolgozhatnak, akik ráadásul igencsak motiválatlanok.- A kilencvenes évek közepétől átalakult a szülők jövőképe, szinte mindenki érettségiztetni akarta a gyerekét - magyarázta -, emiatt a szakképzőkbe csak a leggyengébb képességűek kerültek. így fordulhat elő, hogy a 16 fővel indult festőosztáiyunkban az idén négyen végeztek. Igaz, ők legalább jó szakemberek. Csakhogy kevesen vannak, mint a legtöbb szakmában. Ácsként szintén négyen szeretek szakmunkás-bizonyítványt az elmúlt tanévben Kaposváron, s csak az iskolához nyolc állásajánlat érkezett számukra. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy hazai építkezéseken dolgoznak a jövőben.- A most végzett osztályainkból csak tudomásom szerint heten mentek a nyáron külföldre - folytatta Agócs Attila. - Ausztriában, Németországban három-négyszeres fizetést ajánlanak nekik, mint idehaza. Vagyis nem elég. hogy kevés a megfelelően képzett szaki, még az A versenyképesség kulcsa uniós konkurenciával is meg kell küzdenie a hazai munkáltatóknak. - Amíg ilyen gyenge a gyerekanyag. folyamatos lesz a hiány a jó szakmunkásokból - jegyezte meg. - Azt kellene elsőként elérni: ha tizenhatan kezdenek el egy szakmai képzést, ugyanennyien fejezzék is be. Ehhez persze valamiképpen vonzóvá kellene tennie magukat az intézményeknek. Az építőipari igazgatója elsőként az ösztön- díjrendszert említette, mint motiváló tényezőt, másrészt a szülők és az alapfokú oktatás bán dolgozók felelősségét is kiemelte.- Csak akkor jön megfelelő előképzettségű. s Egy a szakmunkás- vizsgára esélyes diák a szakképzőkbe, ha a szülei és a tanárai belátják, egy az általános iskolában közepesen tanuló gyereknek nincs értelme gimnáziumba mennie, ugyanis minimális az esélye a továbbtanulásra - magyarázta. - Ez persze nem megy egyik napról a másikra, ahogyan anno a leépülés is jó egy évtizedig tartott. Viszont felülről be lehetne avatkozni a rendszerbe: korlátozni kellene a gimnáziumi férőhelyek számát, megfelelő propagandát kellene a szakképzés mögé állítani, ugyanis a gyerekek többsége nem is tudja, mi az, csak hallomásból ismerik s az általános tévképzet szerint a szakmunka koszos... Előrelépés. hogy a szólamok szintjén mindenki egyetért, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, csak most már tartalommal is meg kellene tölteni a programokat. Ehhez persze pénz keli, mert anélkül az iskolák, a tanárok tehetetlenek. A. V. Saját felhasználásra napi két kiló gombát szabad gyűjteni, ennél többhöz engedélyt kell kérni Kalapos korlátozások az állami erdőkben A melegedő időnek és az esőnek köszönhetően most már egyre több az erdőkben (is) az az élőlény, amely az élővilág rendszertana alapján se nem növény, se nem állat. Ez pedig nem más, mint a gomba. Az állami erdőkben korlátozzák a kereskedelmi célra kiadott gombagyűjtési engedélyek számát - tájékoztatta szerkesztőségünket az illetékes. Az erdei ökoszisztéma védelme a cél. A szakemberek a sokak által kedvelt erdei gombák gyűjtését is csak azoknak ajánlják, akiknek megfelelő tudásuk van a kalaposok világáról. Csak így kerülhetők el az esetleges mérgezések, és így nem gyűjtünk be védett fajt. Érdemes csak olyan gombákat szedni, amelyeket üzembiztosán felismerünk, de nem szégyen megmutatni kosarunk tartalmát egy szakértőnek. Az állami erdőkben személyes felhasználásra engedély nélkül lehet gyűjteni fejenként napi két kilogramm gombát. Tilos letérni a turistautakról, bármiféle erdei terméket begyűjteni a fokozottan védett természetvédelmi területeken, ezek határait táblák jelzik. A szakember felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy ha valaki egy alkalommal több mint két kilogramm gombát kíAz erdei gombák gyűjtését is csak azoknak ajánlják, akiknek megfelelő tudásuk van a kalaposok világáról ván szedni vagy kereskedelmi céllal gyűjt gombát, akkor ehhez meg kell kérnie a területileg illetékes erdészet írásos engedélyét. Amennyiben a gombá- szási szenvedélyünket védett területen szeretnénk kielégíteni, ehhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Aki kereskedelmi céllal vagy személyenként napi két kilót meghaladó mennyiségben tervezi a gyűjtést, egy idényre szóló hozzájárulást kell kérnie az egyes erdészetek területére. Somogybán életvitelszerűen legálisan kevesen foglalkoznak gombagyűjtéssel, ezért az engedélyek számának korlátozása eddig nem merült föl. ií I t
