Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-22 / 222. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 22., KEDD FELÜTÉS Egy kis ki kicsoda Níj de ki az az Orbán Viktor? - ezt kérdezte Simicska Lajos, amikor az Index azt tudakolta tőle, most kibékül-e a minisz­terelnökkel, miután pert nyert a Közgép. Nol.hu mondja a latin: „Ó, boldog tudatlanság!” K. G. Több bért! Hétfőn demonstráltak a járművezetők Fekete felsőben a buszsofőrök Összefogás Szolidaritásukról biztosította a bu­szosokat a kaposvári nemzeti et­nikai és hátrányos helyzetűek ér­dekvédelmi szervezete is. Radó József Attila elnök elmondta: pél­dás a közlekedési dolgozók össze­fogása, szükség van a felelősség- teljes munkát végző, ám gyengén fizetett emberek hatékony kép­viseletére. - Az érdekvédőknek minden eszközt be kell vetniük, hogy ez megváltozzon - mondta. HÍREK Roma lecsófesztivál Ignácz János, a nagy­atádi Cigány Nemzetiségi Önkor­mányzat elnöke a sokadik lecsó­fesztivált szervezte, melyre mind több helyről érkeztek főzőcsa­patok. Ormai István polgármes­ter és zsűri társai szoros küzde­lemben hozták ki győztesnek a somogyudvarhelyi Horváth Jú­lia (képünkön) „nemzeti” lecsó­ját a nemesdédi, a szentborbá- si és a lakócsai csapatok előtt. Különdíjban részesült a nagy­atádi önkormányzat, és az iha- rosberényi romák lecsója. Ebéd után harmonikával és gitárral kí­sért cigány daloktól volt hangos a nagyatádi szoborpark. Gy. J. > Haladékot kaptak a kazánokra . A jövő nyárig még le­het hagyományos gázkazá­nokat vásárolni, bár egy uni­ós rendelet szerint szeptem­ber 26-a után csak kondenzá­ciós kazánt lehetne forgalom­ba hozni és üzembe helyezni. A kormány azonban meghosz- szabbította a határidőt, de ez a lakosságra vonatkozik, intéz­ményekre nem. Korábbi ada- , tok alapján még mintegy 20 ezer hagyományos gázkazán van a magyarországi kereske­dők raktáraiban. K.G. Cukoreső a falunapon A várdai, a kisgya- láni és az osztopáni nyugdíja­sok is műsort adtak szomba­ton a somogyjádi falunapon, ahol a nagyberki roma hagyo­mányőrzők is felléptek. A somo­don hagyományápolók csoport­ja a mernyei óvónők „ nézésé­ről mega járásáról ” emlékezett meg. A gyerekeket cukoresővel, a felnőtteket bállal, az időseket az egészségház átadásával vár­ta a falunap. A gondozott, virá­gos portáknak járó díjakat is ki­osztották a településen. K. G. Uszodazár a Virágfürdőben Néhány napra bezár a fedett élményrészleg a Ka­posvári Virágfürdőben, ez sze­repel az intézmény honlapján. A szolgáltatatás kötelező víz­csere miatt szünetel október 5-től 15-ig. A fürdő többi szol­gáltatásával változatlanul vár­ják a látogatókat. K. G. Feltik az állasukat, es külföldi munkára készülnék Szinte valamennyi demonstráló Az utasok - tisztelet a kivétel- megélni. Sokszor gondolt már a azt mondta: féltik az állásukat. nek - úgy beszélnek velük, mint nyugat-európai munkára, hama­csak név nélkül beszéltek, nem a ronggyal. Anyagilag még nehe- rosan nyelvtanfolyamra iratko­szeretnék, ha valaki utánuk zebb a családosok, hitelből élő zik be. így könnyebben válthat, nyúlna. Egy fiatalember azt sé- munkatársak helyzete: erről egy Nettó 110 ezer forint helyett leg­relmezte: fizetésük töredéke az egyedülálló buszvezető beszélt. alább félmillió tisztán havonta: uniósnak, és gyakran megalázó De azért - mondta - a voiános ilyen kereseti lehetőségek ter­körülmények között dolgoznak. keresetből egyedül sem lehet jednek a világhálón. ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Elkeseredett a csa­pat, azért öltöztek ilyen sokan feketébe - mondta hétfőn reg­gel egy buszsofőr. - Nem köny- nyű az élet, mégsem becsülik meg a munkánkat tisztessége­sen. Fél lábbal a börtönben, fél lábbal a sírban vagyunk nagyjá­ból nettó 100 ezer forintért. Hétfőn reggel egymás után ér­keztek, indultak az autóbuszok a kaposvári távolsági buszpá­lyaudvaron. Rövid ujjú fehér in­get viselt a buszsofőr, akit elő­ször megpillantottunk. Aztán fekete pólós vagy inges dolgo­zók tűntek fel. Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közle­kedési Szakszervezet elnöke üzemkezdés óta figyelte a for­galmat, munkatársaival latol­gatta az esélyeket.- Huszonnegyedik órában vagyunk, jó lenne, ha a dön­téshozók nem hergelnék to­vább a buszsofőröket - mond­ta. - Egyértelműen megfogal­maztuk a céljainkat: három év alatt 50 százalékos béreme­lést akarunk, s a foglalkozta­tási szabályok megváltoztatá­sát akarjuk elérni. Az nincs rendben, hogy amíg havi 220- 230 órát dolgoznak a kollé­gák, addig átlag 174 órát szá­molnak el nekik. Az előírások szerint amikor nem vezetnek, az rendelkezésre állási idő, s így nem számít munkaidőnek. A demonstráció jelzi: összefo­gás nélkül nem lehet célt elér­ni. Pláne akkor, amikor egyre nehezebb tiltakozó akciót szer­vezni. Kaposváron és térségében 84 sofőr dolgozott hétfőn, csu­pán nyolcán viseltek fehér in­get. Hét - Somogy, Tolna, Bara­nya, Veszprém, Szolnok, Hajdú és Szabolcs - megyében hir­dették a demonstrációt, mely­hez műszakiak, karbantar­tók is kapcsolódtak. Dombó­vár térségében a járművezetők csaknem 90, százaléka feke­tébe bújt, Tamásinál közel 40 százalékuk. Dobi szerint, ha a munkavállalók több mint 50 százaléka támogatja a tiltako­zást, akkor elégedettek lehet­nek. S ha ezek után sem kezde­né el a tárgyalásokat a tulajdo­nos MNV Zrt., akkor a sztrájk lehet a kézenfekvő a megoldás.- Tökéletesen igazuk van a kollégáknak - jegyezte meg egy szabadnapos buszsofőr. - A fekete pólós akció látványos, ám nem biztos, hogy sikert hoz. Szerintem teljes leállás­sal érhetnénk el változást, ak­kor nem vacakolhatna velünk senki. Ha hajnalban nem in­dulnak a buszok és a dolgozók nem érnek be a munkahelyük­re, az nagy durranás lenne, és máshogy beszélne a csapattal a vezetés. Korábban is volt meg­mozdulás, de az egy-két szá­zalékos béremelés az inflációt sem érte el. A most kért 50 szá­zalékos béremelésnek már vol­na értelme. Nagy pakkal lavírozó diá­kok, lassan botorkáló idős asz- szonyok között a pályaudvaron időnként feltűnt egy-egy busz­vezető is. A Dél-dunántúli Köz­lekedési Központ Zrt. zöld szí­nű autóbusza gördült be, s a fe­hér inges sofőr szabadkozva azt mondta: reggel otthon nem húzta fel a fekete inget, melyből a biztonság kedvéért kettőt ho­zott magával.- Remélem, hogy nem híz­tam ki - mondta, miközben előt­tünk gyorsan átöltözött. - Na, fe­ketében máris jobban érzem ma­gam. Amúgy nem félek, akár­csak sokan mások, vállalom a véleményemet. Szerintem nem lehet bajom ebből az ingből, plá­ne ennyi embernek. Ugye, nem tehetnek egyszerre ennyi dolgo­zót az utcára?- Jól teszik, tiltakozzanak csak a sofőrök - mondta a pero­non egy taszári asszony. - Bár először nem tudtam, hogy mi a csuda történt. Arra gondoltam, valakit gyászolnak. Az ország­ban egyébként szinte minden­ki úgy él, mint a buszosok: ke­vés a pénz, sok a munka, rossz a hangulat. Harsányi Miklós Az iparűzési adót sem tudja már fizetni a DRV a településeknek Veszélyben a szolgáltatás ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Miközben az öt évvel ezelőtti 400-ról 42-re csökkent a víziközmű-szolgáltatók szá­ma, az ágazat súlyos pénzügyi problémákkal küzd - olvas­hattuk a tanulmányban, mely a rezsicsökkentést és a közmű­adót jelölte meg a legfőbb vesz­teségforrásként. A szolgálta­tók 2013-as bevételi-eredmé­nyességi adatai alapján a DRV Zrt. árbevétel tekintetében harmadik az országos rangsor­ban (vidéken első, hiszen csak két fővárosi cég előzi meg), az üzemi eredmények tekinteté1 ben a húsz legnagyobb társa­ság fele mínuszban volt, a leg­rosszabbul e téren akkor ép­pen a DRV szerepelt 3,3 milli­árd forintos mínusszal, az elő­ző év veszteségének több, mint ötszörösével. Nemrég írtuk meg: igazol­vánnyal, megbízólevéllel csen­getnek be újabban a DRV-sek azokhoz, akik 30 napnál ré­gebb óta tartoznak a vizdíj- jal. Hiába, kell a bevétel... Ér­dekes: egy éve még, amikor la­punk rákérdezett, hogy a re­zsicsökkentés és a közműadó miként befolyásolja a társaság gazdálkodását, azt a választ kaptuk a siófoki szolgáltatótól, hogy „költségoptimalizálással, a működési terület bővítésével lehet' kigazdálkodni”. Akkor csoportosított át a kormány ki- lencmilliárd forintot az állami tulajdonú regionális víziköz- mű-társaságok finanszírozásá­ra. Ez - írta akkor lapunknak a DRV - „hosszú távon biztosít­ja a DRV Zrt. likviditását is, ga­rantálva a szolgáltatás megfe­lelő színvonalú és biztonságos ellátását.” Ma már attól tartanak a szek­torban: a bércsökkentés és lét­számleépítés révén veszélybe kerül a víziközműcégek bizton­ságos működése. A nyomott dí­jak nem biztosítanak fedezetet a hálózat állapotának megőrzésé­re és fejlesztésére, s ha az amor­tizációra nem jut több pénz, ak­kor pár év múlva összeomolhat a vízszolgáltatás. Fónai Imre Az ivóvíz díja a Balaton-parton (Ft/köbméter) 1988 _ JM50 1991 _ 20,80 1995 87,00 1999 - _ 216,00 2005 325,00 2014 454,00 Jelentős veszteséget halmozott fel a társaság KOMMENTÁR ÍME, a rezsicsökkentés „ára”, most éppen nem a hulladékos szektorra, vagy a kéményseprők­re, hanem a DRV-sekre lefordít­va. Bércsökkentéssel, létszámle­építéssel tartja egyensúlyba hoz- hatónak a gazdálkodást az álla­mi tulajdonost képviselő nem­zeti vagyonkezelő. Ma már fi- deszes politikusok is szemreb­benés nélkül indokolják a rezsi­csökkentéssel, ha kormányzati vagy önkormányzati, azaz adó­fizetői pénzekkel kell kisegíteni a veszteséges állami, helyi cége­ket: A kaposvári közgyűlésben a minap mondta Szita Károly pol­gármester: „Ez a rezsicsökken­tés hatása, el kell viselni, ha azt akarjuk, hogy ne emelkedjen a lakossági szolgáltatások ára”. F. I. Megtérült-e másfél millió köbméter víz ára? 2200 dolgozó, hat megye 400 te­lepülése, 730 ezer fogyasztó - ez ma a DRV Zrt. Az egy főre jutó havi átlagbér a cég honlapja sze­rint 243 800 forint. A vezérigazga­tó éves alapbére 16,4 millió forint, plusz a különböző juttatások (ca- fetéria, prémium, stb.). A cég rész­vényeinek 90 százaléka állami tu­lajdonban van, a tulajdonosi jogo­kat a Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt. gyakorolja. A munkatársaik 1,9, helyi önkormányzatok össze­sen 1.8 százalékos tulajdonrész­szel rendelkeznek, a fennmaradó 6.3 százalék a DRV Zrt. saját tulaj­donú részvénye. Voltak .szebb évei” is a társaság­nak, éppen a most távozott vezér- igazgató, Winkler Tamás öntött új vezetőként jelképesen és valósá­gosan is tiszta vizet a pohárba egy 2010-es sajtótájékoztatón, me­lyen bejelentették: 700 millió forint­nyi „gyanús pénzmozgást” tárt fel a belső vizsgálat a korábbi időszak­ból. Jogtalan végkielégítések, ért­hetetlen díjkedvezmények, negy­venmilliós .lelépési pénz” egy ve­zetőnek - sorolták és több ügy­ben büntetőfeljelentést is tettek. Nem tudjuk, mi lett azután ennek a vége. megtérült-e a 700 millió, aho­gyan akkor érzékeltették, „más­fél millió köbméter víz ára". Ami vi­szont tény: rezsicsökkentés ide, vagy oda, a DRV Balaton-parti víz­díja ma is a legmagasabbak között van országos szinten, míg Fonyó­don és Siófokon 950 forint a víz- és csatornadíj együtt, addig a „DRV-n kívüli'’ Kaposváron 444...

Next

/
Thumbnails
Contents