Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-21 / 221. szám

2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP KAPOSVÁR A méhek együttműkö­dése legyen a példa, mert az em­berek egységre és biztonságra vágynak a mai zaklatott világ­ban - hangzott el a IX. Kaposvá­ri Mézfesztivál, regionális kon­ferencia és szakvásár megnyitó­ján. Felvonultak a mézlovagren­dek, még Gyuláról is jöttek. So- mogyból a szervező zselici mé­hészek mellett a niklaiak, és a nemrég Balatonföldváron meg­alakult dél-balatoniak képvisel­tették magukat. A méhészek a nyári munkák végeztével megpihennek, a mé­hek pedig hamarosan téli álom­ra vonulnak, de ilyenkor is fon­tos a termelői méz népszerűsí­tése, hangsúlyozta Mészáros ló- zsef, az Országos Magyar Méhé­szeti Egyesület ügyvezetője, aki kiemelte a magyar méz törvé­nyileg garantált GMO-mentessé- gét és a termelői üvegek és zár­szalag biztosította minőségét.- Az idei már a negyedik rossz évünk sorozatban, amikor vala­milyen ok miatt nem tudunk op­timálisan pörgetni. Vagy esett, vagy a hideg volt, de mindig köz­beszólt az időjárás. Ezért az idén gyenge vágy közepes a mézter­mésünk - mondta Mészáros lá- nos, a Zselici Méhész Egyesülőt elnöke. - A repce és a hárs na­gyon gyenge volt, az akác köze­pesnek, néhol jónak mondható. Ráadásul évek óta küszködünk a méhbetegségekkel, a nyúlós költésrothadással és az atkák­kal. Ezek emberre nem veszé­lyesek, ám nem lehet gátlásta­lanul vegyszereket alkalmazni ellenük, mert élelmiszerről van szó. A programjaink célja, ho­gyan tudunk új technológiával védekezni, hogy a méz ne legyen vegyszerrel fertőzött. Világszerte drámaian csök­ken a méhek száma, ám Ma­gyarországra nem ez a jellemző, Somogy pedig kifejezetten mé­hész megye, ahol az egyik leg­sűrűbb a méhpopulációk száma hazánkban. Ezért fontos a mé­hészek képzése, mert ha valaki tudatlanságból nem védekezik kaposvári mézfesztiválon j részt vett Kisuczky Éva, a 2015-ös év mézkirálynője. > Tiszteletbeli mézlovaggá 8 avatták Tóth Szabolcsok a Nébih megyei igazgatóját, |g Bogdán Tibort, a Nébih ; | főállatorvosát, és Tamás >: . Károlyt, a kaposvári Zichy ' Mihály Szakképző Iskola •?; igazgatóját. Rózsás László apát _ megszentelte és megáldotta |É az idei mézet ^ a méhbetegségek ellen, megfer­tőzheti a többi méhészetet is. A konferencián az is felme­rült, hogyan lehetne gyógyásza­ti célra használni a kaptár le­vegőjét, mert belélegezve gyul­ladáscsökkentő hatású, jótéko­nyan tisztítja a légutakat. A mé­hek ugyanis egy ragacsos, víz­ben nem oldódó anyagot is elő­állítanak a méz mellett, amely­nek gyógyhatását kutatják. Nem virágpor, ezért az allergiások is bátran belélegezhetik a kaptá- rak levegőjét. K. G. Törökországi Egy tál - adnál? Ha vasárnap, Kaposvárnak akkor ételosztás Siófokon KAPOSVÁR Testvérvárosi megálla­podást kötött a somogyi megye- székhely és a török Üsküdar vá­ros polgármestere. A partneri megállapodás kaposvári aláírá­sán elhangzott: a török és a ma­gyar település kapcsolata két év­vel ezelőtt kezdődött. Akkor kereste meg a török fél a somogyi megyeszékhelyt az együttműködés lehetőségével. Elsősorban a tudomány, az okta­tás és a gazdasági élet területén terveznek összefogást. Ennek részeként indult el a Kaposvári Egyetem és a Marmara Egyetem kapcsolata is. Az ünnepélyes aláíráson kaposvári üzletembe­rek és az egyetem képviselői is jelen voltak. K. G. SIÓFOK Közel száz adag ingyengu­lyást osztottak ki vasárnap délben a siófoki Újpiac téren - elsőre nem rossz, konstatálták a szervezők. A Siófok Városért Egyesület mostan­tól minden vasárnap megismét­li ezt az akciót, ahogyan az egyik aktivista mondta, „amíg csak fut­ja a felajánlásokból, utána meg ki­állunk koldulni a vásárcsarnok, vagy a pékségek elé”. Dunsztos- üvegekben gyűjtik a fölajánláso­kat a város forgalmas helyein, csü­törtökönként összesítik, mennyi­ből gazdálkodhatnak, szombaton bevásárolnak, vasárnap főznek. Az első hétnek az a tapasztalata, hogy a kocsmákban jobban gyűlt az adomány, mint más helyeken. Az első adagokat Lengyel Róbert polgármester merte a kondérból a tányérokba, a polgármesteri kere­téből százezer forinttal támogat­ta a minden vasárnapi ételosztást; ezt a pénzt is alapanyag-beszer­zésre fordítja az egyesület. Ezút­tal, elsőként Margó étkezdéje fő­zött, jönnek majd sorban a többi, ajánlkozó vendéglők is, négycsil­lagos wellness hotelek éttermei is jelezték a csatlakozásukat. Akadt, aki banánt, más almát ajánlott föl a gulyás mellé, a tiszti- orvosi szolgálattól megkérdezték, így bárki a maga sütötte pogácsá­ját, süteményét is kiviheti a térre. A kezdésre neve is lett az akció­nak, hasonló elnevezésű Facebo- ok-csoport is alakult: „Egy tál-ad- nál?” Fónai Imre Tanyás Fónai Imre imre.fonai@medlaworks.hu S orra jönnek a minisztériumi potentátok a Balaton Fejlesztési Tanács üléseire, hogy fölvázolják: milyen támogatásokra szá­míthat a régió a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban? És sorra erősítik meg, hogy a Balaton általában nem szerepel külön fe­jezetként a különböző tematikájú fejlesztési programokban, mert „az uniós támogatási rendszer nem így működik”. Ásításokkal tar­kított lanyha figyelemmel hallgattuk legutóbb is, amint a földmű­velésügyi államtitkár hosszasan sorolja, hányféle mezőgazdasági, vidékfejlesztési támogatás létezik, különösen a tanyás területek tá­mogatási módjai keltettek élénk érdeklődést a balatoniak körében... Pályázzanak csak bátran, aki a Balaton-régióból teszi, az is ugyanolyan eséllyel indul - nagyjából így lehet összegezni ezeket az előadásokat. Ennyit a nevében legalábbis kiemelt üdülőkörzet­ről. Ahová a nyár ugyan visszatért a múlt héten, de a turisták et­től még nem lepték el tömegével, igaz ugyan, hogy a siófoki mólón feltűnően sok volt a külföldi szó és a parti sétány vendéglátósai is örültek nekik, de a valaha létezett utószezoni turizmusra ez már csak nyomaiban emlékeztetett. Amióta „kiment a divatból” az „adunk a buszos turistacsoport­nak némi néptáncot, lovasko­csikázást, bort, pálinkát”, pon­tosabban mások lettek az igé­nyek, azóta magyar tengerünk sokat veszített versenyképessé­géből a külföldi turisták körében. Eltelt tíz-tizenöt év úgy, hogy er­re koncentráló fejlesztések nem történtek, mert nem érkezett ehhez kellő pénzösszeg a térségbe. Ahogyan a BFT-üléseken is halljuk, a Balaton nem önálló fejezet. Miért nem? Balatoni vállalkozók értetlenkednek most is: idén is vajon miért a nagy balatoni fesztiválok kaptak kiemelt állami támogatást, ame­lyek amúgy is nyereségesek és nem hozzák, hanem inkább viszik a pénzt a Balatonról? Ahogyan a BFT-ülé­seken is halljuk, a Balaton nem önálló fejezet. Miért nem? Rendőröket vertek a romák Siófokon SIÓFOK Idén a romák nyertek, 4-3- ra. Hagyomány Siófokon, hogy összecsap a helyi rendőrség és a roma nemzetiségi önkormány­zat csapata a futballpályán. Ezút­tal a rendőrök voltak a kihívók, de szoros, kemény, sportszerű és barátságos küzdelemben végül a romák nyerték a derbit. lövőre a győztesek lesznek a kihívók. F. I. Rendőrőrsöt avattak Somogyjádon ► Folytatás az 1. oldalról SOMŐGYJÁO A sbmogyjádi örsát- adásán Piros ^Lttila, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője az önkormányzatok képviselőinek egy-egy mappát adott ajándékba, benne a körzeti megbízottak fényképével és elér­hetőségével. . K. G. Siófok: ezüst és a legszebb főtér díja EZÜSTÖT nyert Siófok városa az európai virágosítási versenyben és elnöki különdíjat kapott a leg­szebb városközpontért. Az ang­liai Bristolban Lengyel Róbert polgármester és Potocskáné Kö­rösi Anita alpolgármester vet­te át a díjakat. A falu kategóriá­ban az északi parti Balatongyö­rök arany oklevelet kapott. Az Entente Flóráié európai virágosítási, településszépíté­si versenyen hazánkat mindkét kategóriában balatoni település képviselte. Tavaly a városok ver­sengésében idehaza Siófok győ­zött. Az európai versengés zsű­rije tizenhat legjobbat választott ki körútja után, az ő képviselői­ket hívták meg az angliai díját­adóra. A városok kategóriájában hat település kapott aranyat, Siófokon kívül még kettő kapott ezüstöt. F. I. Tóti: kisebb dió, nagyobb mulatság LENGYELTÓTI A nyári csapadék- hiány miatt az átlagnál kiseb­bek lettek a diók Lengyeltóti­ban, ezért az idén közepes sze­zonra számítanak, bár a minő­séggel és a mennyiséggel bizo­nyosan nem lesz gond. Egy he­te szüretelnek már Közép-Eu- rópa legnagyobb összefüggő di­ósában, Lengyeltótiban. Mint­egy 200 hektáron kézzel és gép­pel takarítják be a termést. Két­százan dolgoznak ilyenkor, sze­dik, válogatják, átmossák és szá­rítják a diót, amelynek nagyobb részét külföldre, Németország­ba, Angliába és Olaszországba szállítják. Dióünnepet ült Lengyeltóti a hétvégén, ahol a gasztronómi­áé és a színes programoké volt a főszerep Zsombok Lajos polgár- mester szerint. A település civil szervezetei és a környező falvak főzőcsapatai sertéshúsból készí­tettek diós ételeket, de még a ha­gyományos krumplis gombóc­ba is diós töltelék került, a poha­rakba pedig dióból készült likőr és pálinka. A diófesztivál a he­lyi szüreti mulatságból nőtte ki magát, ezért a szőlő sem vesz­tette el a szerepét: az Ördöngös néptáncegyüttes leányai mezít­láb taposták a kádakban, hogy must legyen belőle. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents