Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-19 / 220. szám

2015. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD y A második negyedévben 213 ezren kértek menedékjogot az EU-ban. 15 százalékkal többen, mint negyedévvel és 85 száza­lékkal többen, mint egy évvel ko­rábban - jelentette pénteken az Eurostat. Szíriából 44 ezren. Af­ganisztánból 27 ezren érkeztek. A menedékkérő koszovóiak szá­ma az első negyedévi 50 ezerről 10 ezerre csökkent. Az első alka­lommal engedélyért folyamodók száma Németországban volt a legnagyobb (80 900). a máso­dik Magyarország (32 700), a harmadik Ausztria (17 400). A lakosság lélekszámához viszo­nyítva a legtöbb engedélyért Ma­gyarországon folyamodtak (egy­millió lakosra 3317 kérelem ju­tott), Ausztria a második (2026/ millió lakos), Svédország a har­madik (1467/millió lakos). Listavezető Magyarország Már hat megyében van válság- helyzet a tömeges bevándorlás miatt, a magyar-horvát határon is megkezdték a határzár építé­sét, miután összeomlott a horvát bevándorlóellátó rendszer. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu EU/MAGYARORSZÁG/BALKÁN „Péntek­re virradó éjszaka megkezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar-horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki, és az első védvonal (a gyorstelepí­tésű drótakadály, azaz a gyoda) még a nap folyamán el is készül” - hangoztatta Orbán Viktor a közrá­dióban. A miniszterelnök elmond­ta, „ugyanazt az akciót kell végre­hajtani, mint a szerb-magyar ha­táron”, szerinte „sem a szerbektől, sem a horvátoktól, sem Nyugatról nem számíthatunk segítségre”. A magyar-horvát határhoz több száz rendőrt és katonát vezényeltek. Csongrád és Bács-Kiskun után újabb négy megye, Baranya, So­mogy, Zala és Vas megye területé­re hirdette ki a tömeges bevándor­lás okozta válsághelyzetet tegnap a kormány. A rendőrség Baranyában csü­törtökön éjfélig 450 külföldi állam­polgár ellen intézkedett. A horvát- szerb határon lévő Tovarnikról in­gyenesen, buszokkal szállították az illegális határátlépőket a bere­mendi határátkelőre. A magyar hatóságok 1500 migránst enged­tek be Magyarországra, buszok­kal elvitték őket Vámosszabadiba, Szentgotthárdra. A horvát hatósá­gok Pélmonostornál tömegesen, regisztráció nélkül szállították a bevándorlókat a határhoz, mintegy 2000 migráns egy időre elfoglalta a vasútállomást. A magyar külügy tájékoztatást kért Zágrábtól, miu­tán a horvát rendőrök azt híresztel- ték: a magyar és a horvát belügy­miniszter megállapodott a beván­dorlók határhoz szállításáról. „Ne gyertek többet ide, maradja­tok Szerbiában, Macedóniában és Görögországban. Innen nem tud­tok továbbmenni Európába. Nem visznek titeket oda autóbuszok!” - hangoztatta csütörtökön a horvát belügyminiszter, aki a szerb-hor- vát határ lezárásáról beszélt. Zorán Milanovics miniszterelnök pénte­ken már azt mondta, továbbenged­nek mindenkit, Horvátország nem Német diplomáciai offenzíva Németország diplomáciai offenzí- vát indított Törökországban a me­nekültválság átfogó kezelése ér­dekében. Berlin határozottabb fel­lépést is kér Ankarától a csempé­szek ellen. Törökország akár ab­ban is segíthet, hogy Oroszország az Aszad-rezsim stabilizálása he­lyett az IÁ visszaszorítására össz­pontosítsa erőit, hozzájárulva a Szí­riái helyzet politikai rendezéséhez. Törökország várhatóan több anya­gi támogatást kérhet, és hangsú­lyozza majd azt a korábbi - Nyuga­ton kétkedéssel fogadott - javas­latát, hogy alakítsanak ki a mene­külteknek egy biztonságos öveze­tet Szíria északi részén. Megvonnák a juttatásokat A német kormány állítólag a me­nedékkérők jogosultságainak szűkítését, kötelességeinek bő­vítését tervezi, azt is, hogy meg­vonja a juttatásokat az uniós tagországokból Németországba érkezett menedékkérőktől. A jö­vőben nem támaszthatnak igé­nyeket a menedékkérők ellátá­sáról szóló törvényre hivatkoz­va azok, akik uniós tagországból érkeztek, és így ügyükben a dub­lini szabályok értelmében nem Németország az illetékes. Ezek a menedékkérők csupán arra kaphatnának természetbeni tá­mogatást, hogy visszautazzanak, az adott tagállamba. célország, az átkelők elbarikádozá- sa értelmetlen. A magyar külügyminiszter sze­rint azután, hogy egyetlen nap alatt összeomlott a horvát beván­dorlóellátó rendszer, Milanovics még mindig Magyarország ha­zug és méltatlan támadásával töl­ti az idejét (többször élesen bírál­ta Magyarország migrációs politi­káját), alaptalan rágalmakat meg­fogalmazva például az ellátásuk­ról. Szijjártó Péter nem tartja eu­rópai viselkedésnek, ha Horvátor­szág az uniós jogszabályok betar­tása helyett illegális határátlépés­re, vagyis bűncselekmény elköve­tésére buzdít államilag több ezer embert. „Horvátország megbukott a schengeni teszten, bebizonyoso­dott, hogy még hosszú évekre van szükségük a sikeres felkészülés­hez” - hangoztatta. „Szerbia irányából egy felfegy­verkezett támadás érte Magyaror­szágot és a határt védő, az embe­riesség szabályait a legteljesebb mértékben figyelembe vevő ma­gyar rendőröket, amit Szerbia meg sem próbált megakadályozni” - értékelte a szerdai röszkei esemé­nyeket Orbán. Manuel Valis fran­cia miniszterelnök arra szólította fel Magyarországot, bánjon humá­nusan az ország határaihoz érkező minden migránssal. Stefan Löfven svéd kormányfő kifogásolta a me­nekültek közötti válogatást vallás szerint. Szijjártó szerint „Magyar­ország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a beván­dorlóknak, és aki ezzel ellentétes állítást tesz, az valótlanságot állít”. Arra kérte a svéd és francia kor­mányt, fejezzék be áz alaptalan rá­galmazást, majd bekérette a két or­szág budapesti nagykövetét. Szijjártó Belgrádban közzétette Magyaroszág javaslatait a migrá­ciós válság megoldására. Létrehoz­nának egy uniós erőt a görög ha­tár védelmére, az EU finanszíroz­ná a török, jordán és libanoni me­nekülttáborok költségeit, és pénz­ügyi segítséget adnának Macedó­niának és Szerbiának a migráns- áradat megállítására. Péntek délelőttre 150-200-ra apadt a migránsok száma a rösz- kei-horgosi határátkelők közelé­ben. Egy néhány tucat migráns- ból álló csoport továbbra is ülő- sztrájköt tart a Röszke 2-es, vagy­is a régi határátkelő bejáratánál. Eddig tartott a görög baloldali elhajlás? - Újra a konzervatívoknak áll a zászló Rosszul áll Ciprasz a választás előtt ATHÉN Véget érhet a görögök újbal­oldali kísérlete vasárnap - a leg­frissebb közvélemény-kutatások adatai szerint immár nem a most kormányzó Sziriza a legnépsze­rűbb párt Görögországban, ha­nem a korábban regnáló, kon­zervatív Új Demokrácia. A jobb­oldali alakulat három nap alatt 0,5-ről 1,5 százalékra növelte elő­nyét a balosokkal szemben, ami akár elegendő is lehet az előre ho­zott választások megnyeréséhez. A felmérések szerint a neoná­ci Arany Hajnal a harmadik he­lyen áll 5,6 százalékkal, mögöt­te negyedik a Görög Kommunis­ta Párt 5,4 százalékkal, és a szoci­alista Pánhellén Szocialista Moz­galom 5,1 százalékkal. A nemrég megbukott kormánykoalíció má­sik alakulata, a Független Görö­gök a 3 százalékos bejutási kü­szöböt sem tudják átugrani. A magát újbaloldaliként defi­niáló Sziriza egy éve azzal nyer­te meg a választásokat, hogy szakítanak a konzervatívok ad­digi, megszorításokra alapuló gazdaságpolitikájával, szembe- szállnak az országot hitelező Eu­rópai Unióval és az IMF-fel, leál­lítják a megkezdett privatizáci­ókat és nem csökkentik tovább a szociális juttatásokat. Kezdet­ben Alekszisz Ciprasz kormá­nya komolyan keresztbe is fe­küdt az uniós válságkezelési ja­vaslatoknak. Végül odáig feszí­tette a húrt, hogy népszavazás­Küzdenek az utolsó percig ra bocsátotta az EU-IMF-meg- szorítások elfogadását. Miután ezt a lakosság elsöprő része el­utasította, Ciprasz mégis elfo­gadtatta a megszorításokat tar­talmazó csomagot a parlament­tel (jobbról kapott segítséget eh­hez), cserébe a 86 milliárd eurós mentőcsomagért. Ekkor pártja szétszakadt, több honatya áru­lásként fogta fel a Sziriza behó- dolását a hitelezői követelések előtt. Ezt követően mondott le a kabinet, és mivel senki sem tu­dott kormányt alakítani, kiírták az előre hozott választásokat. A voksolásnak sokáig a Sziri­za volt a favoritja, a véghajrára azonban ez megváltozni látszik. Fontos szerepet játszik ebben a Szirizából kiszakadt Népi Egy­ség (LAE), amely a parlamenti küszöb környékén billeg most. A Panajotisz Lafazanisz volt ener­giaügyi miniszter és Zoi Konsz- tandopulu volt parlamenti ház­elnök által fémjelzett alakulat to­vábbra is a Sziriza eredeti prog­ramjával kampányol, ezért egy­szerűen „drachmapártnak” is nevezik őket, mivel meggyőző­désük, hogy a görög válságra ad­ható egyetlen értelmes válasz az euróövezetből történő kiválás. A LAE balról támadja Cipraszt, aki szerintük „elárulta a görögök ál­mait, és (a harmadik mentőcso­mag elfogadásával) több generá­ciót is odadobott a nemzetközi hi­telezőknek”. MW HÍREK Marad a magyar adósosztályzat LONDON Megerősítette a ma­gyar államadós-osztályzatot pénteken a Standard & Poor’s. A nemzetközi hitelminősítő nem módosította sem a „BB plusz” szintű szuverén besorolást, sem annak stabil kilátását. MTI Béren kívüli juttatás a Küktől BUDAPEST A Pedagógusok Sztrájkbizottsága és a közneve­lésért felelős államtitkárság kö­zött június 5-én létrejött megál­lapodás értelmében a Klik szep­tember 10-én minden tankerü­letnek biztosította a nevelő-ok­tató munkát segítő és technikai dolgozók részére a szeptember 15-ig kifizetendő juttatás fede­zetét; 14 567 dolgozónak 556 millió forintot fizettek ki. A Klik alkalmazásában lévő nevelő-ok­tató munkát segítő és technikai munkatársak 50 ezer forint bé­ren kívüli juttatást kapnak. Az összegek utalása: szeptember 15 és november 30. MW Megállapodás a klímacsúcs előtt BRÜSSZEL Az EU-országok kör­nyezetvédelmi miniszterei meg­állapodtak abban, hogy a kö­zelgő párizsi klímacsúcson az unió a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő 40 százalékos csökkentését fogja javasolni az 1990-es kiindulási ponthoz ké­pest. Abban is egyetértettek, hogy öt évente legyen átfogó el­lenőrzés. Az elfogadottO cél az, hogy a légkör hőmérsékletének emelkedése ne haladja mega 2 Celsius-fokot. MTI Jérome Valcke Váratlanul elküldték a FIFA-főtitkárt ZÜRICH A Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIFA) azonna­li hatállyal felfüggesztette tiszt­ségéből Jérome Valcke főtit­kárt, akit visszaélésekkel vá­doltak mega 2014-es vb jegy­eladásaira kötött szerződések miatt. A FIFA már kérte az eti­kai bizottságot a Valckét ért vá­dak kivizsgálására. A szövetség hirtelen intézkedéseit az váltot­ta ki, hogy a FIFA egy korábbi jegyértékesítő partnere azt állí­totta, a brazíliai vb-n a legjobb jegyeket háromszoros áron ad­ták el. MW Nem emelt kamatot a Fed WASHINGTON Bár a piacon erős várakozás előzte meg, ahogy az elemzők többsége előre jelezte, nem emelt kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed csütörtökön. Elsősorban a kínai és a feltörekvő országok gazda­ságával kapcsolatos bizonyta­lanság miatt döntöttek így. A fo­rint erősödni kezdett a főbb de­vizákkal szemben. MW

Next

/
Thumbnails
Contents