Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-19 / 220. szám

2015. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK A keszthelyi polgármes­ter szerint „tíz éve volt utoljára le­pelkotrás, Keszthelynél már fél lábszárig ér az iszap”. Gyenesdi- ási kollégája, Gál Lajos szeriiít a kagylóhelyzet is egyre fokozódik a strandokon. Csonki István, a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője elismerte, hogy 2004- ben valóban abbamaradt az iszap­kotrás, addig volt rá évi 300 mil­lió forintjuk, de arra is figyelmez­tetett: a strandok kotrása nem ál­lami alapfeladat, csak a vízminő­ségjavító kotrás. A szabad parti sétányok kiala­kításának előkészítése megre­kedt, hiába kérdezte Bóka István BFT-elnök a pénteki ülésen, hogy számíthatnak-e az önkormányza­tok állami segítségre és hogy mi lesz az állami tulajdonú, útban lé­vő ingatlanokkal, választ nem ka­pott. Csonki István is szóba hoz­ta a Balaton-törvényben szereplő, a valóságban évek óta csak emle­getett szabadon bejárható parti sá­vot, azzal összefüggésben: azokon a mélyebben fekvő településeken (11 ilyen van a déli parton), ahol a Balaton magasabban tartott víz­szintje miatt valamilyen beavat­kozás szükséges, a parti sétány lehetne az egyik megoldás. Egy éve tartják a korábbinál magasab­ban a vízszintet tudtuk meg a víz­ügyi igazgatótól, s azt is: a csütör­töki viharos szél 94 centiméteres vízállásnál is 40 centi víztükörki­lengést okozott. - A tervezett tíz centis vízszintplusz „életet ment­het”, meg kell találni hozzá a mű­szaki megoldásokat - szögezte le Bóka István. Fónai I. Sió menti aggodalom Mácsai Ádám, az agrárkamara megyei igaz­gatója azt kifogásolta az érintett gazdák nevében: a mostani vizeresztésről sem kaptak előzetes tájékoz­tatást, mint ahogyan az egy évvel ezelőttiről sem. - Tavaly ilyenkor éppen az aratás idejére esett az intenzív vízeresz- tés, a Sió mentén ezért rizskombájnokat is be keltett vet­ni a kukorica betakarításához. Most ismét a kukorica és a napraforgó aratása előtt állunk, nem lenne jó, ha megint ve­szendőbe menne a termés. Ha az agárkamara tudna róla, tájékoztatást adhatnánk a gazdáknak a zsilipnyitásokról. Csonki István azt felelte: aki tájékoztatást kér, az kap, az ön- kormányzatokat például értesítik. Egyesített zsilip: kettő az egyben, ráadásul új helyen Nem egészen 300 millió forin­tot sikerült elnyerni a tavasszal különböző előkészítő, tervezési munkákra, a siófoki zsilip átépí­tésének a terveihez kellenek pél­dául azok az áramlástani méré­sek, melyek miatt ezekben a na­pokban teljes intenzitással eresz­tik a vizet a Balatonból - hallot­tuk Csonki Istvántól. Az elkép­zelések szerint a jelenlegi ket­tő helyett egyesített zsilip készül­ne (kettő az egyben, egy hajózá­si és egy vízleeresztő), ráadásul új helyen, hogy az úgynevezett ha­józási sziget fölszabadulhasson. Csonki szerint csak az egyesí­tett műtárgy elvinne 3-4 milliárd forintot a kiemelt uniós projekt­re várható 12 milliárdból. Elvég­zik annak a felmérését is, hogy a 120 centis felső vízszint tartá­sához melyik településen milyen beavatkozásra volna szükség. S persze a Sió-csatorna medrének megerősítése sem maradhat el, hogy az intenzívebb vízeresztés se okozzon problémát a közeli me­zőgazdasági területeken. A tervek elkészülte után derül ki, hogy mi fér bele a 12 milliárdba. Közben új nádminősítési térkép készül és mederfelmérés is zajlik. ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A hagyományos Kapos­vári Mézfesztivál első napján - bár hétköznapról van szó - nem kevés érdeklődővel találkoztunk. A felvidéki Vitályos Ferenc már hatodik alkalommal jött el a somo­gyi megyeszékhelyre; némi túl­zással ő a Kaposvári Mézfesztivál egyik arca.- Hogy meg lehet-e élni a méz­ből? Egyre nehezebben... Akárcsak a mezőgazdaság, ez is időjárás füg­gő: lehet nagyon jó, de ugyanakkor elképesztően rossz évünk is ne­künk, méhészeknek. Az minden­esetre biztos, bármit is hozzon a következő esztendő, jövőre újra ta­lálkozhatnak velünk Kaposváron - mondta Vitályos Ferenc. A hétvége ellenére szombaton a Nagyboldogasszony Római Katoli­kus Általános Iskola és Gimnázi­um kinyitja a kapuit: itt rendezik ugyanis - immár nyolcadik alka­lommal - a szakvásárral megspé­kelt zselici méhész regionális kon­ferenciát. Fenyő Gábor Méz is van itt a kenyérre bőséggel. Családi programnak is kitűnő a hagyományos mézfesztivál Méhészek kínálják a portékáikat két napon át a városközpontban Gyors kóstolás tekerés előtt Balatoni horgászrend Fenyő Gábor gabor.fenyo@mediaworks.hu T öbb tízezerre tehető csak azoknak a száma, akik rendsze­resen horgásznak a Balatonon. Akik pontosan ismerik is a magyar tengerre - és az ország többi tavára, folyójára - vo­natkozó szabályokat, azok már jóval kevesebben vannak. A még 2013-ban megalkotott és elfogadott rendelkezés alapján az őshonos halállomány védelme érdekében tilos visszaengedni az idegenhonos halakat. Az angolna és a busa mellett többek kö­zött ebbe a kategóriába tartozik az ezüstkárász is, ami a magyar tengeren ugyebár az egyik leggyakoribb zsákmánynak számít. A tipikus példája annak, hogy az ember jót akar, amikor visszaen­gedné a halakat, ugyanakkor a törvények értelmében olyat cse­lekszik, ami büntetendő... Ugyancsak horgászberkekben hallani, hogy a zsákmány fotó­zását is korlátozni fogják. Az még rendben van, ha valaki mond­juk a 10 kilós potykát büsz­kén, de óvatosan a kezébe ve­szi, s úgy fényképezik. Ha vi­szont sok halról van szó, rög­tön más a leosztás. A szákban ugyanis fotózásnál összenyom­ják egymást a vergődő halak, így könnyen sérülnek, élet- képtelenné vál(hat)nak. A hor­gászverseny az más elbírálás alá esik, de hát ugyebár ott is csak le kell valahogy mérni a nem egyszer 20,30 kilónyi vagy még ennél is nehezebb zsákmányt. A Balatoni Halászati Zrt. lépései mindenesetre példát mutat­nak. Talán nincs is még egy olyan hely, ahol a gyerekek számá­ra csupán 1500 forint lenne az éves jegy, s bármilyen módszerrel pecázhatnak kedvükre. S ha ne adj isten komolyabb hal akad a horgukra, legyen az akár termetesebb harcsa, napi szinten egyet meg is tarthatnak. Legyenek csak büszkék rá, elvégre a kezdők­ből így válnak idővel igazi horgászok, miközben megtanulják tisztelni a vizet és azok lakóit. Az ember jót akar, ugyanakkor a törvények értel­mében olyat cselekszik, ami büntetendő... KÉKHÍREK Somogyiak a legjobb helyszínelők VESZPRÉM A Veszprém Me­gyei Rendőr-főkapitányság Bal­eset-megelőzési Bizottsága ren­dezte meg az V. Országos Bal­esethelyszínelő versenyt. Az első helyet a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság (Korcsmáros Ró­bert, Végh Attila; felkészítő: Mol- nárné Szatmári Julianna alezre­des) csapata szerezte meg. M.G. Dióért mentek, pénzt vittek el LENGYELTÓTI Két kaposvári fér­fi azzal az ürüggyel ment be egy lengyeltóti ház udvarába, hogy diót akarnak szedni. Az egyikük elterelte a tulaj figyelmét, a má­sikuk pedig a konyhából elemeit egy pénztárcát. A rendőrök rövid időn belül igazoltatták őket, s az autóban ülő nőnél megtaláltál a lopott pénzt. Mindhármukat elő­állították, s a férfiakat kifosztás, közokirattal visszaélés éss lo­pás, a nőt pedig bűnpártolás mi­att hallgatták ki. M.G. Tűzoltógyakorlat a barcsi tejüzemben BARCS Szituációs gyakorlatot tartottak a barcsi tejfeldolgo­zó-üzemben tűzoltóknak. A fel- tételezése szerint az üzem ka­zánházában tűz ütött ki. A tűz­oltók két vízsugárral fékezték meg a lángokat, majd átszellőz­tették az épületet. M. G. Vádemelési javaslat az orrtörés után NAGYATÁD A Nagyatádi Rendőr- kapitányság testi sértés bűn­tett miatt folytatott eljárást egy helyi férfi ellen, aki egy atádi vendéglátóhelyen eltörte egy vendég orrát. A járőrök K. Zol­tánt gyanúsítottként hallgatták ki, s a nyomozást vádemelési javaslattal zárták le. M. G. Súlyos börtönéveket ért az adócsalás KAPOSVÁR-PÉCS Egy-egy évvel, öt­ről hat, illetve kettőről három év börtönre súlyosbította a Pécsi íté­lőtábla tanácsa a Kaposvári Tör­vényszék első fokú ítéletét két so­mogyi adócsaló esetében. A vád­lottak korábban biztonsági cé­geket hoztak létre, majd fiktív számlákat felhasználva összesen 146,6 millió forintnyi adót pró­báltak eltitkolni a hatóságok elől. A perben a törvényszék nyolc vádlottat szemben hozott ver­diktet, az első- és a másodren­dűt folytatólagos adócsalás, ma­gánokirat-hamisítás és szám­vitel rendjének megsértése mi­att letöltendő börtönbüntetésre ítélte, a harmad-nyolcadrendű­eket adócsalás, magán- és köz­okirat-hamisítás miatt felfüg­gesztett börtönre, illetve pénz- büntetésre ítélte. Utóbbiak elfo­gadták az első- fokú ítéletet, így az jogerőre emelkedett, az el­ső- és a másodrendű vádlott vi­szont felmentésért fellebbezett, az ügyészség pedig súlyosbítást kért velük szemben. A Pécsi ítélőtábla a vádható­sággal értett egyet, s az elsőren­dű vádlott halmazati büntetését öt év börtönről hatra, a másod­rendűjét pedig kettőről három­ra emelte, viszont a 72,28 millió forintos vagyonelkobzást mind- kettejük esetében helybenhagy­ta. Az ítélet jogerős. A. V 1 4 X VMfeoDDM [fflgg te Catíű© (ilmten ; A Bálát?. i belehal néha a szépségbe . o \ v. I

Next

/
Thumbnails
Contents