Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-14 / 215. szám

2015. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ A gyerekek még játékokat is találtak, míg a szüleik az őszi. téli holmikat [ böngészték- Magyarországon közel 600 ezren élnek mélyszegénység­ben - mondta Szabó János kaposvári szociológus. - A ne­héz sorsú megyék között Somogy is megtalálható. Magas munkanélküliség, alacsony átlagjövedelem: elsősorban ez áll a problémák hátterében. A tél súlyos gondot okoz a somogyi szegény családoknak is. A szakember szerint a fűtés, a napi étkezés, az iskolába munkába járás költségének előteremtése egyre megerólte- több számukra. Kérdés, hogy milyen külső segítségre szá­míthatnak a rászorulók. MEGYEI KOR Rettegnek a lehűléstől Meglepetés Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu M eglepetés - áll a Népszabadság cikkének főcímében és szó mi szó, döbbenetes, ahogyan újfent meg leszünk mentve mi, devizahitelesek, ezúttal az autósok: a bank- szövetség közleménye szerint egyes, fix törlesztőrészletes adó­soknak még nőhet is a havi fizetendője a forintosítás után. A lakáshitelek forintosítása kapcsán is élek a gyanúperrel, hogy Léhmann ügyvédnek lehet igaza: kiszúrták a szemünket a törlesztőrészlet-csökkentéssel, az majd csak évek múlva derül ki, hogy valójában mennyire jártunk jól - akkor nyertünk, ha nem lesz igaza a siófoki jogásznak abban, hogy előbb-utóbb nő a jegy­banki alapkamat, s vele együtt immár forintalapú hitelünk havi törlesztője is. Ne legyen igaza! Ki jár(t) jól valójában a forintosítással? Léhmann szerint a ban­kok, Róna Péter közgazdász meg amondó, hogy a nemzeti bank egészen bizonyosan, többek között abból kezdett sokmilliós mű­kincsek és több száz milliós villák fölvásárlásába. A devizaadó­sok közül meg a végtörlesztők jártak jól, emlékezzünk csak, ne­kik ezt 180 forintos svájci- frank-árfolyamon tették lehe­tővé (nem is kérdés, hogy őket kellett megsegíteni, más szó­val megmenteni, akik elő tud­tak teremteni egy összegben milliókat, hogy kiszálljanak ebből az ördögi körből), míg a „maradék többségnek” (ne le­gyenek kétségeink, parlamen­ti képviselő, politikus, paralimpiai bizottsági elnök már egy sincs köztük, ők már kiszálltak) a forintosításkor már 256-tal számoltak. Róna és Léhmann is azt mondja, a bankoknak kellett tisztá­ban lenni a várható árfolyamkockázattal, ergo ez az ő terhük - volna. Mégis mi fizetjük, közgazdászok, jogászok százainak mély hallgatása mellett, az adósmentés alkotmánybírósági jóvá­hagyásával. Persze, magunkat se értem, mit akarunk még, ami­kor egyszer meg vagyunk mentve. Egyes fix törlesztőrészletes adósoknak még nőhet is a havi fizetendője a fo­rintosítás után. Negyven év után nyugdíj: érveltek a férfiak mellett Szombaton 1865-ször lépett ki a repülőgépből a 78 éves kaposvári férfi Nyugdíjas férfi a felhők közül NAGYATÁD Sok érv szói pro és kont­ra a férfiak 40 éves munkavi­szony utáni nyugdíjba vonulá­sáról, hangzott el a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége vezetőinek vasárnapi nagyatádi találkozóján.- Szükséges és célszerű a té­mával foglalkozni, hiszen sok érv szól mellette és ellene - hangsú­lyozta Stikel József elnök. - A ha­talom beismerte a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának beiktatásával, hogy nem volt egészen jó ötlet a korked­vezményes nyugdíjak eltöltése. A felvetés szakszervezeti kez­deményezés alapján indult el és a népszavazás irányába terelné a döntést. Az ellenzéki pártok egy része, és a szakszervezet gyűjti az aláírásokat, de ez nem megy túl olajozottan. Több milliárdos kér­désről van szó és a nyugdíjasok félnek.- A férfiak vonatkozásában el­lentmondásos nyilatkozatok, véle­mények hangzottak el pro és kont­ra - hangsúlyozta az elnök. - A kormánypárt költségvetési finan­szírozási kérdésként fogja fel, és félő, hogy ha nincs rá pénz, akkor a bevezetése kedvezőtlenül érin­tené a nyugdíjasokat. Ellenzéki ol­dalról inkább szociális jellegű kér­désként kezelik, így ma még távol vannak egymástól, az álláspontok- Bizony ki kell mondani, hogy nagyon sok férfi van, aki mentá­lisan, idegileg és fizikailag úgy­mond elkopik 40 év alatt - muta­tott rá. - Ismert adat, hogy Magya- országon hét évvel nagyobb a nők átlagéletkora, és ez nem csak a ge­netikával függ össze. A szövetség határozott vélemé­nye az: létjogosultsága van annak, hogy a férfiak 40 év után elmenje­nek nyugdíjba, de csakis szigorú jogi környezetben. Például ha va­laki nyugdíjasként dolgozni akar, akkor magánvállalkozóként, az adóterheket vállalva tegye. Azzal, ha valaki 40 év után elmehetne nyugdjíba, munkahelyeket szaba­dítana fel a fiatalok számára. Ja­vasolják, hogy az érdekvédő-, ci­vil szervezetek, és a kormány tár­gyaljanak a témáról. Ormai István nagyatádi pol­gármester szerint érték és példa, ahogy a nyugdíjasok a közösségért és a településükért tevékenyked­nek. A két napos találkozóra több mint százan érkeztek a megye min­den pontjáról. Jeki Gabriella Pró és kontra. Az idősek felelősen gondolkodnak a nyugdíjazásról KAPOSÚJLAK Horváth István a 1865-ik ugrását teljesítette szom­baton a kaposújlaki reptéren. A 78 éves kaposvári férfi tulajdon­képpen a Rákosi-diktatúra diszk­riminatív beiskolázási rendsze­rének köszönhette, hogy meg­ismerkedett az ejtőernyőzéssel. Édesapja maszek fűszeresként próbálta eltartani a családját, s mivel rendszeridegennek számí­tott, gyerekeit nem vették fel kö­zépiskolába.- El kellett mennünk ipari ta­nulónak Diósgyőrbe a vasgyárba - mondta Horváth István -, Mis­kolcon közölték, kötelező vagy lö­vészetre vagy ejtőernyőzni tanuk ni, Utóbbit választottam, 1952. február 18-án ugrottam először. Egy évvel később meghalt Sztálin, Horváth István hazajö­hetett Kaposvárra, ám az ugrás­tól nem akart elszakadni. Kijárt a kaposújlaki reptérre, ahol hama­rosan ő lett az ejtőernyősök főnö­ke, egyben főoktatója. Bekerült a magyar válogatottba is, három vi­lágbajnokságon képviselte az or­szágot, s akadt esztendő, hogy a világ 16. legjobb ugrójának szá­mított. Aztán 1972-ben egyik pil­lanatról a másikra hátat fordított a sportágnak.- Nem vittek ki a vébére, s be­vallom, megsértődtem - mond­ta. - Akkor úgy tűnt, soha többé nem csatolok a hátamra ernyőt. Tizennégy hazai rekord birto­kosaként, kétgyémántos és ér­demes sportolóként akasztotta szögre az ugróruhát.- Azt hitték, Kossuth-díjas va­gyok - mutatta az érdemes spor­toló koszorús kisjelvényét, mely valóban hasonlít az egyik legna­gyobb honi elismerésre. A díjak­nál azonban sokkal többre tart­ja, hogy sértetlenül megúszta az összes ugrását: egyszer repedt el az egyik hüvelykujja, ami em­lítésre sem méltó baleset. Har­minchat évig bírta az ejtőernyő nélkül, s lehet, kitartott volna élete végéig, ha unokája, a régi fotók láttán el nem határozza, ki­próbálja a nagypapa hobbiját. S agitálta az öreget, még egyszer lépjen ki ő is a gépből.- Hét éve kezdtem ismét ugra­ni - mosolyodott el. Az ország há­rom legidősebb aktív ejtőernyős­ének egyike (a legidősebb a 84 éves székesfehérvári Paczúr Fe­renc) -, igaz, csak tandemben. A szólóhoz el kellett volna végez­nem egy tanfolyamot, csak hát az anyagiak... A család hamar beletörődött az újrakezdésbe, felesége min­den alkalommal elkíséri. A má­sodik ernyős korszak hozta meg az eddigi csúcsmagasságot is: 4650 méterről ugrott ki társá­val, előtte 4200-nál tovább nem jutott. A legalacsonyabb kiugrá­si magasságot reméli, nem fogja megdönteni. Szombatra szeretett volna egy kis izgalmat, megbeszélte tan­dempárjával, hogy amint lehet, nyitják az ernyőt, s a földet érés­nél célba ugranak.- Úgy 3200-3000 métertől jö­vünk majd ernyővel - fordult fe­lénk -, s jó lenne a 8,5 méteres érkezést felülmúlni - jegyez­te meg, majd indult beöltözni, mert tíz perc múlva emelkedni kezd a gép. Indulás előtt báto- rítón hátba veregette a látható­an izgatott újonclányt, aztán el­nyelte őket a repülő. Úgy 25 perc múlva vettük észre az ereszke­dő párost, mely végül valami­vel több mint kilenc méterrel a cél mellett ér tföldet. Az egyé­ni rekord tehát ezúttal elmaradt - de legalább ott a kihívás a kö­vetkező alkalomra. Mert nem ez volt az utolsó ugrása, annyi bizo­nyos... Vas A. ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - A hintalovat is elhoztam, talán ezt is elviszik - mondta Herner Katalin, a Táncsics-gimnázium bejárata előtt. - Egy fürdőköpenyért 500 forintot kaptam. Egy fiatal édesanya melegítőt keresett karon ülő kisfiának. A 300 forintos felsőt ba­ráti árnak tartotta, a boltban egy hasonlót 1900 forintért talált. Bár kora délután nyílt meg az lurkó-expó, a várható forgalmat a környékbeli telt há­zas parkolók jelezték. Ha az aula kisebb áruház hangula­tát idézte, a tornaterem egy nagyker raktárra emlékeztetett.- Kevés család engedheti meg magának, hogy kizárólag új bolti ruhát vegyen - mondta egy idősebb asszony. - A lá­nyom gyesen van, 38 ezret kap havonta, könnyű elképzelni, ez mire elég. Téli holmikra vadászunk, egy jó állapotú kantáros nadrágot keresünk. Ha üzletben veszünk ruhaneműt, szinte mindig a leárazáshoz igazítjuk a vásárlást. A lakosság zöme akciózik. Telitalálat ez az expo, látjuk, hogy melyik család használta korábban a gyerekholmit.- A Schumacheres pólót vegyük meg - kérlelte édesanyját egy tíz év körüli fiú. Mutatós volt a Manchester United lógó­val ellátott focistanadrág is. Az apa azt mondta: nem baj, ha egy kicsit nagyobb a trikó, a kamaszgyerek gyorsan nő, nem biztos, hogy pár hónap múlva megint futja rá. A család egy közeli faluból érkezett, húsz perc múlva a családfő büszkén mutatta a teli szatyor gyerekruhát.- A NAV-tól jött? - érdeklődött egy árus, s miután tisztáztuk a helyzetet, azt mond­ta: a mai forgalomból nem megy a tőzsdére. Nem is az extraprofit a cél, az is nyere­ség, ha a használt, évek alatt felgyülemlett ruhanemű eltűnik otthonról. S az érte kapott néhány ezer forintnak biztos helye van a családi költségvetésben. Ahogy tovább araszoltunk, mesés kínálat tárult elénk, kartondobozba pakolt könyvek: egy Móra Ferenc-művet száz forintért hazavihettünk, egy nagymama az unoká­jának névnapjára lányregényt vett, a nyugdíjból képtelen félretenni erre két-há- romezer forintot.- Nyomor a köbön - panaszolta a középkorú férfi, aki szerint hiába a boltinál ol­csóbb ár, két-három gyerek téli felöltöztetése így is megerőltető. Persze vannak praktikák, hallottuk egy fiatal anyukától, aki rendszeres látogatója a börzéknek. A két-három éves korban használt ruhákból viszonylag sok található, ellenben a 104-122-es méretűekből - ovis korosztály ^esetenként szűkösebb a felhozatal.- Kislányomnak, Nórinak egy zöld mellényt néztem ki - mutatott a fogasra a hölgy. - A gyerekbutikban majdnem négyezer forintot fizethetnék, ez csak ötszáz forintba kerül. Aki tudatosan vásárol a családnak, évente akár több tízezer forin­tot is megtakaríthat. A kaposvári Tóth Andrea először pakolt ki, s az első óra forgalmára aligha lehetett panasza. A gumicsizma és a lánykanadrág mellett egy bakancson is túladott. Azt mondta: hangulata van az expónak. így érezte Oláh Ivett is, aki kislányával, Mírával térképezte fel a felhozatalt. A négyéves kislány egy haj­pántot nézett ki, anyukája a hűvös hónapokra gondolt: csizma és kabát szere­pelt a listán. Harsányi Miklós Sikerült az 1865-dik ugrás Olcsó, és még viselhető ruhát kerestek % Lurkó-expó cserebere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents