Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-11 / 213. szám

2015. SZEPTEMBER 11., PENTEK HORIZONT .15 PRÓ ÉS KONTRA ^1 A nemi szerepek változásait nehéz, sőt egyre bonyolultabb megfelelően kezelni A FOLYAMAT ÉRTÉKELÉSE nem egysze­rű, különösen röviden. Valójában a ne­mi szerepek változásának számos pozi­tív ho/.adéka is van, hiszen a nők számá­ra nagyobb lehetőséget ad az önérvénye­sítésre, a férfiakkal szemben pedig ta­lán némileg csökken az évszázados nyo­más, hiszen a család fenntartása, a bol­dogulás már nemcsak az ő feladatuk, hanem közös kötelesség. Ehhez persze a kapcsolaton belül egy megfelelő egyensúlyt kell kialakítani. A SZAKEMBER IS KIEMELTE, a vál­tozások viszont gyakran ellentmon­dásba, önmagukkal való meghason- . lásba kergetik az érintetteket. Külö­nösen a gyermekvállalás esetén ke­véssé érvényesülhetnek a nemi sze­repek módosulásai. Nagy kérdés azonban, hogy otthon és a munka­helyen lehet-e hitelesen kétféle maga­tartási módot, modellt képviselni. Ahogy egész mostani világunk, úgy ez a helyzet sem egyszerű, sőt inkább erősen összetett. Kemény nők, szelídülő férfiak Egymást érik azon tanul­mányok, amelyek a nemi szerepek változásaival foglalkoznak. A szak­emberek szerint, ha ezt a kérdést nem kezelik megfelelő­en, az frusztráltság­hoz vezethet. Papp Gábor gabor2.papp@ mediaworks.hu- Az utóbbi évtizedek valóban magukkal hoz­tak olyan változásokat, amelyek szakítottak a korábbi évszázadok szokásrendszerével - nyilatkoz­ta lapunknak Kozma Zoltán kli­nikai szakpszichológus. A szak­ember elmondta, a nők egy része férfiszerepeket vett fel, dominán- sabb, határozottabb lett, míg a férfiak szelídültek, és többet fog­lalkoznak saját magukkal, a kül­sejükkel. Kozma Zoltán kiemelte, a ten­dencia eredményeként a nemi szerepkészletek bővültek, ugyan­akkor ennek a folyamatnak akad­nak árnyoldalai és nehézségei is.- A nők életében nem egy eset­ben okoz frusztrációt, hogy dön­teniük kell karrierjük, domináns szerepük és a családalapítás kö­zött. Saját munkám során is több­ször találkoztam emiatt kialakult szorongásos állapottal - fogalma­zott kérdésünkre a szakember. lyek azok az érté­kek, amiket in­kább a nőknek és melyek, ami­ket inkább a férfiaknak kell képviselniük. A biológiai óra és a társadalmi köve­telmények szintén ebbe az irány­ba mutat­nak. A férfiak eközben „meghátrál­tak”, empatikusabbá váltak, az erő, a dominancia háttérbe szo­rult. Ez számukra is frusztrált­ságot okozott a családalapítás, il­letve a mindennapok során is, hi­szen passzívabb szerep jut nekik. A megoldás összetett lehet. Az első a változás elfogadása, ám ez önmagában még nem biz­tos, hogy mindig hosszú távon is elegendő. A családban a nők hagyomá­nyosan a gyengédséget, a finom­ságot képviselik, míg a férfiak a családfenntartást. Mai, válto­zó világunkban ezt nem egy­szerű tartani, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tradicionális család- modellben felnőtt gyerme­kek az életben jobban bol­dogulnak, hiszen ponto­sabban látják, hogy me­szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjele- zésével is. Nem változott az a sza­bály, mely szerint a tol­dalékolás következtében egymás mellé kerülő há­rom azonos magánhang­zó kettőzött betűre egy­szerűsödik - például: or­ral -, tulajdonnevek ese­tében azonban már nem lesz érvényesíthető: Mari- ann-nal, Tallinn-nak, Sze­relmes szonett-tel. A legfőbb változások egyike, hogy a tulajdonne­vek toldalékolásában a kép­zőszerű utótagokat - -faj­ta, -féle, -szerű - nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az össze­tételi utótagokat, az éssze­rűből így lesz észszerű. Megújult a szabályzathoz csatolt szótár is, amelynek anyaga a legutóbbi kiadás­hoz képest 8000 szóval bő­vült, míg az időszerűtlen­né vált elemek kimarad* tak. Utoljára 1984-ben ké­szült új magyar helyesírá­si szabályzat. Azóta sok változás történt - mondta az Ml-en a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA) nyelvésze. Proszéky Gá­bor kifejtette: a 2016/17- es vizsgaidőszak végéig az előző szabályzat sze­rinti írásmódot is el kell fogadni* Módosul a helyesírás né-—-—- hány szabálya, az alapvető dolgok azonban nem változ­nak. Az előző szabályzat 2016 szeptemberéig marad érvény­ben, tehát még egy év van arra, hogy mindenki elsajátít­sa az újdonságokat. Ami eddig ésszerű volt, az mostantól ész­szerű lesz. A lapunk által meg­kérdezett magyartanár szerint kevés diák tud helyesen írni. Licska Balázs balazs.licska@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nagyon kevés az olyan tanuló, aki a szabályok­nak teljesen megfelelve helye­sen tud írni - mondta lapunk­nak egy középiskolai magyar­tanár. Úgy véli, ennek az lehet az oka, hogy a fiatalok nem so­kat olvasnak. Pedig az nagy se­gítséget jelentene, hiszen rög­zülne bennük a kép, hogy mi­ként kell helyesen leírni egyes szavakat.- A középiskolában már ne­héz átszoktatni a tanulókat, ugyanis addigra rögzültek bennük a dolgok - folytatta. Véleménye szerint sok problé­mát okoz még ma is, hogy mit kell j-vel és ly-nal írni. A bo­nyolultabb szavak helyesírá­sa is fejtörést okozhat, hogy mikor és hova kell kötőjelet tenni: például szeszesital-fo­gyasztás. A magyartanár sze­rint a rövidítésekkel, a moza­ikszavakkal is hadilábon áll­nak egyesek.-——összességében azokkal-a- szabályokkal vannak gondok, melyek komolyabb utánagondo- lást, egy kis logikázásl igé­nyelnek - foglalta ösz- sze. Hozzátette, csak ^ azért nem buktatnak ~ meg senkit sem az érettségin, mert nem tud helyesen írni: a 100- ból 15 pontot vonnak le attól, aki sorban hibázik. így az biz­tos, hogy ötös már nem lehet, de ettől még.sikeres vizsgát tehet. Szeptember 3-ától már a mó­dosított szabályok szerint kell írni a diákoknak is. Az MTI / azt közölte: a Magyár Tu- / dományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztály- \ §i .. kö zi Állandó Bizottsá­ga szükségesnek látta, hogy áttekintse és megújít­va közzétegye a magyar he: lyesírás szabályait tartalma­zó, immár tizenkettedik köte­tet, mely alapvető változásokat azért nem tartalmaz. A nagyobb rugalmasságra törekedve csökkentették a sza­bálypontokban szereplő kivé­telek számát, egyes szabályok alkalmazását választhatóvá tették. Az ingadozó, kiejtésű h . végű szavaknál a -val, -vei és a -vá, -vé rágós alakokat ezentúl kétféleképpen lehet írni. Nem kötelező az elseje, else­jei szóalakok számjegyes írá­sakor a j-t kiírni - azaz ugyan­úgy helyes ezentúl az 1 -én, * mint az 1-jén -, ahogy megen­gedőbb a szabályzat a három Megjöttek az úi szabályok, de az előzőek is érvényben maradnak még egy évig Helyesírás: ésszerűből észszerű

Next

/
Thumbnails
Contents