Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-09 / 211. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 9., SZERDA FELÜTÉS Északi segítőkészség A finn miniszterelnök bejelentette, a menekülteknek felajánlja a nyaralóját, a jegybankelnök közölte, egy havi fizetését utalja át a megsegítésükre. Kamaraonline.hu Aj 0 mi lehet a mi miniszterelnökünk nyaralójával, és várom Matolcsy felajánlását is... K. G. A természet érintése-' > Ferencné Fogara- si Éva natúrmontázs-készí- tő alkotásaiból nyílt kiállítás Érintés címmel kedden a Kormányhivatal Galériájában. A terményekből, falevelekből készített képeket október 15-ig láthatják az érdeklődők. M.K. Új honlapot tesztelhetnek POSv R Egy hónapig mindenki tesztelheti Kaposvár teljesen új honlapját a www. tesztelek.kaposvar.hu címen, és elküldheti az észrevételeit az oldalon elérhető üzenetküldő ablakban. Ezt Pintér Rómeó önkormányzati képviselőjelentette be kedden sajtó- tájékoztatóján. A tesztidőszak után az új honlap veszi át a jelenlegi kaposvar.hu helyét. Az új oldalt Győri Erik fiatal kaposvári informatikus programozta. M.K. Milliós segítség iskolakezdésre MEZÓCSOKONYAAz előterjesztés szerint az általános-, illetve a középiskolások 10-10 ezer forint iskolakezdési támogatásban részesülhetnek, a főiskolások és egyetemisták fejenként húszezer forintot kapnak. Várhatóan külön tankönyvtámogatásról is döntenek a képviselők, így a teljes anyagi segítség összege megközelíti a 1,5 millió forintot. H. M. Menzareform siófoki módra: íme a folytatás Hernyó a salátában: bizony előfordul... ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK A siófoki polgármester a szülői panaszok nyomán újabb vizsgálatot rendelt el. Az S-Food szerint a saláta legalaposabb előkészítése mellett is előfordulhat ilyesmi, hogy hernyó marad a salátán. Menzareform siófoki módra; a folytatásos történet tavasz- szal kezdődött, amikor az avas krumplit kellett kenyérre cserélni a siófoki iskolai menzákon, majd a polgármester az intézményvezetők jelzése nyomán arra kérte a közétkeztető céget: mellőzze azokat az étkeket (kölest, kuszkuszt stb.), melyeknek a nagy része a kukában végzi. A múlt héten a siófoki képviselő-testületben többséget adó Fidesz-frakció közleményben állt ki a köles és a kuszkusz mellett, mire Lengyel Róbert polgármester arra emlékeztetett: éppen az előző, fideszes városvezetés számolta föl a kiváló ételeket produkáló iskolai konyhákat és adta oda a közétkeztetés jogát tizenöt évre úgy, hogy a szerződés kizárja a rendes felmondás lehetőségét. „Mit hallottatok a mai ebéd hernyótartalmáról?” - kérdezte egy anyuka a múlt héten a Facebook-on. „Hat-nyolc gyerek sálijában volt hernyó” - jött a válasz. Egy másik: „Máté igazi túlélő, félredobta a her- nyós salátát, a többit megette”. Más ezt írta: „Ezek után papolhatnak a gyerekeknek a zöldségek jótékony hatásáról”. Egy újabb édesanya: „Én inkább fizetnék többet az ebédért, de biztonságban szeretném tudni a kölyköm”. Az elszánt szülő: A kórházban kisebb a hús Több friss zöldség és gyümölcs, tejtermék, teljes kiőrlésű köretek, speciális gabonák - nehéz eleget tenni normaemelés nélkül az új menzarendeletnek, jelzik országszerte a köz- étkeztetők. Az előírt mennyiségű tejtermék például a norma 75 százalékát elviszi. A Népszabadság a napokban arról írt: a kórházi konyhákon sem jönnek ki a pénzből az új rendelet alapján, így az előírt tízdekás húsadagot néhány helyütt már hét-nyolcdekásra kellett csökkenteni... „Lemondjuk a menzát. Lázadjunk föl, mondja vissza mindenki!” A társa: „Ha nem lesz más megoldás, lemondjuk az osztály kajáját és rendelünk a gyerekeknek normális helyről ebédet”. Fónai Imre „Nagyszüleink idejében, befőzéskor nem volt ez ritka jelenség...” „A gondos alapanyag-beszerzés és alapos előkészítési folyamatok ellenére, ha elenyésző rendszerességgel is. de előfordulhatnak hasonló esetek - ábrándítja ki a szülőket Páger Zsolt, a Hungast-csoport (ennek tagja az S-Food is - a szerző) üzletfejlesztési igazgatója. - A többszörösen feldolgozott élelmiszerek, valamint a számos növényvédő szert alkalmazó növénytermesztés világában már igen ritkán fordulhat elő hasonló. Ugyanakkor talán élnek még köztünk, akik emlékeznek, nagyszüleink idejében befőzéskor nem volt ez olyan ritka jelenség. Társágunk igyekszik minél több helyi termelésből származó, természetes alapanyagot felhasználni. Munkatársaink felkészültsége, fokozott odafigyelése ellenére előfordulhat ilyen eset. A kellemetlenségért az érintettek szíves elnézését kérjük’’. Ki ferdít valójában? Kedden reagált a Siófoki Fidesz-frakció lapunk „Menzare- form: a Fidesz-frakció kiáll a köles és a kuszkusz mellett” című cikkére. Szerintük megyénk napilapja, a Somogyi Hírlap ferdít. Szó szerint idézünk a Siófoki Fidesz-frakció tegnapi közleményéből: „Mindemellett felettébb furcsának tartjuk, hogy a Somogyi Hírlap a Fidesz Frakció sajtóközleményének legfontosabb mondanivalójáról még csak szót sem ejtett. Ugyanis a témával foglalkozó cikkben a megyei napilap újságírója említésre sem méltatja, hogy míg Siófok polgármestere a közétkeztetés tárgyában gerjeszt vitákat, addig a szociális nyári gyermekétkeztetésre kiírt pályázattal érdemben nem is foglalkozott.” Két dologban sem ír igazat a Siófoki Fidesz-frakció. 1. Korábbi sajtóközleményében a Siófoki Fidesz-frakció egyáltalán nem írt arról, hogy a szociális nyári gyermekétkeztetéssel a polgármester nem foglalkozott, tehát abból nem lehetett idézni. 2. A témáról ettől függetlenül írt a Somogyi Hírlap és a Sonline.hu, utóbbira június 17-én, 11 óra 43 perckor került föl a cikk ( http://www.sonline . hu/somogy/kozelet/nyari-gyer- meketkeztetes-siofok-nem-pa- lyazott-616227): „Siófokon egyetlen rászoruló gyermek sincsen? - tettük föl a kérdést a városházának. Kó- nyáné Zsarnovszky Judit jegyző azt válaszolta: A nyári gyermekétkeztetésre valóban nem nyújtott be pályázatot az önkormányzat. Ennek egyik fő oka, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, hátrányos helyzetű gyermekek közül - akikre a pályázatot kiírták - az előzetes felmérés szerint alig, néhány gyermek jelentkezett. Továbbá az önkormányzat magas adóerő képességű, nem minősül ezáltal hátrányosnak. Mindezek figyelembe vételével nem pályázati pénzből oldjuk meg a nyári napközit.” Ki „ferdít"? - kérdezzük. S tudjuk a választ. Olyan szórót érdemes az asztalra tenni, amiből egy mozdulattal kevés cukor távozik! A cukor nélküli mákos tésztáról nincs tudomása a siófoki közét- keztetőnek. de ezzel kapcsolatban Idézik a szeptembertől kötelezően alkalmazandó rendeletet, miszerint „a tálalókonyhán az ételhez só, illetve cukor nem adható. Ennél fogva „a tálaló konyhán a tésztára mák szóra- tot adunk es az éttermekben biztosítjuk a további édesítési lehetőseget A menzai tapasztalatokról a hun- gast.hu n megjelent cikkben azt írja egy szakember: „A tálalópulton elhelyezett cukortartót egyes gyerekek rutinszerűen használják, ugyanakkor a rutinszerű mozdulatokat követően, függetlenül attól, hogy abból mennyi cukor távozik, jóízűen elfogyasztják az ételt. E módszer bevezetésével a korábbi cukor mennyiségének töredéke fogyott el... Tehát beigazolódni látszik a jogalkotó szándéka: nem kell az egyes ételeket mindenképp megcukrozni, annak mértékét a fogyasztókra kell bízni. Ezáltal a fogyasztók összes cukorfogyasztása csökken. Persze arra érdemes odafigyelni, hogy olyan cukorszóró kerüljön kihelyezésre, melyen keresztül egy mozdulattal nem nagy mennyiségű cukor távozik”. Idehaza nincs realitása a négynapos munkahétnek Hatékonyság vagy utópia? Ha értelmesen tölthetjük a szabadidőt, akkor legyen minél több Kevesebb helyett rövidebb napokat ► Folytatás az 1. oldalról SZAKÉRTŐK vélik, a technológiai fejlettség lehetővé tenné a kevesebb munkavégzést, de sok felesleges tevékenység kötődik a munkaidőhöz. Ezek kiiktatásával nem a tényleges munkával töltött idő csökkenne, csak a munkahelyen töltött penzum. Vagy még az sem: ma a heti 5x8 órát 4xl0-re vagy 3xl2-re cserélnék.- Az bizonyos, hogy főként a szellemi dolgozóknál növelheti a hatékonyságot a kevesebb munkanap - mondta Szabó János kaposvári szociológus -, sok helyen valóban nincs szükség 40 órás munkahétre. Más kérdés, hogy a felszabadult időt mire fordítanák az emberek: akkor lenne értelme, ha kikapcsolódásra, emberi-családi kapcsolatokra jutna több. Hozzátette, egy hazai - ha nem is teljesen reprezentatív - felmérés szerint a munkavállalók nagyobb része nem hiszi, hogy hatékonyabban dolgozna, ha csökkenne a munkaideje.- Az emberek úgy szocializálódnak, hogy dolgoznak, s életük nagyjából harmadát a munkahelyükön töltik, így hiányérzet alakulhatna ki, ha kevesebb ideig kelTene bent lenniük - magyarázta. - Az ilyen pszichoszomatikus változások jól érzékelhetőek, amikor valaki nyugdíjba vonul, vagy elveszíti a munkáját: még akkor is, ha esetleg anyagilag nem érzi meg a különbséget. Hosz- szabb távon persze elképzelhető, hogy pozitív hatásai lenné- Ilyesmit csak íróasztal mellett lehet kitalálni - jegyezte megSvaj- da József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) somogyi képviseletének vezetője a kevesebb, de hosszabb munkanap hallatán. A versenyszférában dolgozó munkások számára sokszor a nyolc óra is hosszú, a monotonitás miatt elfáradnak, s ez sok munkahelyi balesethez vezet. Hozzátette: idehaza a Munka Törvénykönyve hat hónapos munkaidőkeretet határoz meg, így a munkáltató a saját érdekei szerint dolgoztathatja az embereket: ha sok a munka, nem ritkák a 12 órás munkanapok. nek a rövidebb munkahétnek, de ehhez teljes társadalmi átalakulásra lenne szükség: pél- Nagy kérdés, rövidebb munkahét esetén hogyan alakulna a családvédelem - folytatta. - Ha például az irodákban dolgozóknál éppen a munkaidőből lecsípett ügyintézést szeretnék kiiktatni ezzel, hogy a felszabaduló pihenőnapon menjenek postára, hivatalba, akkor a szolgáltatásokat ehhez kell igazítani. Ebben az esetben viszont az ott dolgozóknak nem lehetne rövidebb munkahetük. A fejlett skandináv országokban talán megvalósítható lesz a rövidebb munkahét, idehaza inkább a heti munkaidő csökkentését tudnám elképzelni, mert az nem bontaná meg a kialakult szokásokat. dául az oktatást vagy éppen a hivatalok működését is ehhez kellene igazítani. Vas A. 1 A » ( i « I
