Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-08 / 185. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT A Kárpát-medence egyik igen jelentős avar települése volt a mai Zamár- di területén, ahol az emberek jó módban éltek több mint ezer évvel ezelőtt - erről mesélnek a leletek. A régészek most háromhetes látványásatással bővítették az eddigi zamárdi leletanyagot, jövőre több hónapos feltárást terveznek külföldi régészhallgatókkal. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu ZAMÁRDI Több mint hatvan sírgödröt rejt a Rétiföldi utca egyik telke, az utca másik oldalát már házakkal népesítették be a zamárdiak - de csak azt követően, hogy 1980 és 1997 között Bárdos Edith vezetésével több mint 2300 avar kori sírt tártak föl. Most, az idei háromhetes kutatás végeztével a telket átadják a tulajdonosának, innentől kezdve szabadon rendelkezhet vele, lekerül a védettség a tulajdoni lapról. - A telektulajdonosok is beszállnak pénzzel a feltárásba, rajtuk kívül az ön- kormányzat, a különböző civil alapok és pályázati pénzek is segítik a finanszírozást - mondja Papp Attila régész az egyik sírgödör szélén; érdeklődők állják körül, nyaralók és helybéliek, ez ugyanis afféle látványásatás. - Hét éve, a legutolsó zamárdi feltáráskor kétmillió forintjába került egy telektulajdonosnak a leletmentés, mert nem közösködött; a feltárás előtt minden tulajdoni lapon rajta van: szigorúan védett, kiemelt régészeti lelőhely. A leletmentésig egy kapavágás sem tehető. „A Civil Régészeti Alap, az ön- kormányzat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Isztambuli Egyetem Eurázsiái Intézetének közös kutatási projektje” - olvashatjuk le a kerítésen lógó feliratról. Az idei munkával a 2510-et is túllépte a Zamárdiban feltárt sírok száma, a becslések szerint még ugyanennyit Török, olasz érdeklődés Komoly nemzetközi érdeklődés kíséri a zamárdi ásatást, amelyet jövőre már több hónaposra terveznek a szakemberek. Az elképzelések szerint 2016-ban újabb telkeket .oldalnak föl” a védettség alól a Rétiföldi utcában. A török is lovas, nomád, sztyeppéi nép, részükről érthető az érdeklődés, jövőre török régészhallgatók is érkeznek majd a Balaton-par- ti ásatáshoz. De például olaszok is kíváncsiak, elvégre a langobardok éppen az avarok elől menekültek Pannóniából Itáliába, 568 körül. Ez az élénkülő érdeklődés a hazai régészetnek, e korszak kutatásának és Zamár- dinak is hasznára válhat, summázza Papp Attila. A sztyeppéi világmodell- A sztyeppéi világmodell tárul fel előttünk, ha végignézünk két-háromszáz évnyi temetkezés leletein - érzékelteti Papp Attila az érdeklődő ásatáslátogatőknak. - Sok europid karakterű, jó néhány keleti mongoloid, többféle temetkezési rítus volt egy közösségen belül is, sok különböző néptörzs szövetsége élt együtt, nehéz egyfajta etnikai közeget meghatározni.- Többféle kulturális hatás érte ezt a népet - teszi hozzá Balogh Csilla. - Egy részükben a tovább élő rómaiak fedezhetők föl. de komoly germán kapcsolatokra utaló leletek is vannak. A korai avar korszakban még inkább ázsiai hatások jellemzőek, később már nagyobb a változatosság. Mélyre ástak Zamárdiban Nem csak a Balaton Sound 1972-ben találták meg építkezés közben az első sírokat, az akkor még a kaposvári múzeumban dolgozó Bakay Koméi adta át az ásatási jogot Bárdos Edithnek. - Óriási mennyiség, nagy érték, hihetetlen leletgazdagság - jellemzi a zamárdi anyagot mondta Papp Attila régész, hozzátéve: megőrzésre, bemutatásra méltó. A helyi önkormányzat szándéka az, hogy állandó kiállítóhelyen lehessen bemutatni a páratlan kincseket, Csáko- vics Gyula polgármester szerint akár utazó leletanyag is lehetne a gyűjtemény, a lényeg az, hogy ne múzeumraktárakban porosodjon. Két éve a városházán nyitottak egy mini vitrintárlatot, néhány leletet bemutatva. A polgár- mester hozzáteszi: az a végső cél, hogy ne csak a Balaton Soundról legyen ismert Zamárdi, hanem az avar leletekről is. Tönkre tett lelőhelyek: több ezer évre visszamenőleges hatályú hazaárulás Ékszereket, használati tárgyakat, ételt-italt is a halott mellé temettek, hiszen a nomád népek hiedelemvilága szerint a földi élet a túlvilágon folytatódik. A sirrablók általában megelőzik a régészeket, a zamárdi avar sírok kifosztói nem is az újkori sírrablók, hanem az avarok után nem sokkal itt élt közösség tagjai lehettek, akiket Balogh Csilla ásatásvezetö szerint nem is biztos, hogy az ékszerek érdekeltek, csak rituálisan meggyalázni akarták a korábban ott élők temetőjét.- Bármit is találunk a földben, az állam tulajdona - hangsúlyozza Papp Attila. - A modern kori sírrablás nagyon eldurvult, szerencsére nemrég megszigorították a fémkeresőzést, hiszen azzal, hogy föltárják a sírt és kiszedik a fémeket, a lelőhelyet teszik végérvényesen tönkre, úgy is lehetne mondani, hogy ez több ezer évre visszamenőleges hatályú hazaárulás. rejthet a föld mélye. - Magát a hajdani települést nem sikerült megtalálni, valószínűleg rajta van a mai Zamárdi, ám az egykori ipari parkot igen, egy vaskohótelepet, ahol igen tiszta vasércet állítottak elő, igaz, 85-90 százalékos anyagveszteséggel - így Papp Attila. - S a temető az, aminek a feltárása folyik 1972 óta. Balogh Csilla vezeti a szombaton véget érő ásatást Az isztambuli és a Pázmány Egyetem tanára, avar kori specialista szerint akkor lehetne pontosan megmondani, milyen szintű település volt a mai Zamárdi területén, ha ismernénk a Kárpát-medence összes avar temetőjét. Másrészt az sem tudható, hogy a feltárás alatt lévő zamárdi temetőt egy, vagy több falu közössége használta. Ami bizonyos, hogy a Kárpát-medencében feltárt avar kori temetők közül a sírszámot tekintve ez a legnagyobb. Legalább 200- 250 évig használták. S az antropológiai vizsgálatok alapján ma már az is tudható, hogy nem egy megerőltető életmódot folytató közösség élt itt. Túl nagy fizikai megterhelés nem látszik a csontokból, betegségek, csaták nyomai sem. A csontok kiegyensúlyozott életmódra utalnak, olyanok lehettek az életföldrajzi körülmények, hogy a táplálékot sem volt nehéz megszerezniük. A fogazatok épek, bár kopottak. A zamárdi avar ősök tehát jó módban éltek, korunk emberéről vajon mit állapít majd meg a tudomány ebből a szempontból, újabb ezer év múltán? Eredményes ásatás: számos lelet, sírok, az épület váza s egy hajdani kolostor is körvonalazódik már Bárdudvarnokon Bárdudvarnok. Folytatódik az egykori apátság régészeti feltárása, a rekkenő hőségben is nagy az érdeklődés az ásatás iránt. Pénteken a sajtót és a kíváncsiskodókat várták a településre, ahol már a második éve folyik a munka. Az ön- kormányzat, a múzeum és a Nemzeti Kulturális Alap közös projektjében most egy hónapig végeznek feltárást.- A mindennapi élet tartozékait, rengeteg kerámia töredéket, sok szöget, az egykori könyvtár kisebb részeit, ólomüveg darabokat, valamint az egykori sírokban lévő leletanyagot találtunk már, például gyűrűt, övcsatot és a korazonosításban rendkívül hasznos pénzérméket találtunk - mutatta az értékes kincseket Molnár István, a Rippl-Rónai Múzeum régésze.-A legbecsesebb leletünk egy nagyon ritka pápai ólompecsét, amit még IX. Bonifác adott ki az 1400-as években, a hozzá tartozó oklevelet ma a vatikáni könyvtárban őrzik. A Somogybán egyedüli, egykori premontrei kolostor maradványainál először georadaros felmérést végeztek, amivel kirajzolódott a kolostor körvonala. A feltárások és vizsgálatok alapján azt már tudjuk, hogy egy 24 méter hosszú és 14 méter magas, 3 hajós, 2 tornyos épületről van szó.- Már azt is tudjuk, hogy a kolostort 1252-ben alapította Moys nádor, a nagyhatalmú család neve később változott, de évszázadokon keresztül fennmaradt - tette hozzá a régész. - Az 1250-es évek végétől az Rengeteg csont került elő a bárdudvarnoki feltárás során Ólompecsét a legbecsesebb lelet alapító és leszármazottai ide temetkeznek, ezért a helyhiány miatt rengeteg „kóbor" csont is előkerült az ásatások során. A régészek tavaly a szentélyt találták meg, ami szinte teljesen elpusztult. A feltárás során kiderült az is, hogy a padlózatot többször újították meg. A kisebb oltár alatt egy sírra bukkantak, amiben azonban már nem találtak csontvázat. A feltételezések szerint ez lehetett az alapító végső nyughelye, amit aztán feltöltöttek törmelékkel. A kolostorban feltételezhetően 6-8 szerzetes lakott, akik plébánia funkciókat is elláttak, ezért közkedveltek voltak a nép körében. A premontrei rend Franciaországból ered, követői Szent Ágoston reguláját követték. Jeki Gabriella
