Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-28 / 201. szám
14 HORIZONT 2015. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK Rendkívül bosszantó lehet a túlzott rendszeretet vagy a munkamánia Idegesítő szokások a házunkban Nincs tökéletes ember, ki- sebb-nagyobb hibája mindenkinek van. Azoknak is, akiket szeretünk. Ők is tudnak olyasmiket csinálni, amitől minimum ökölbe szorul a kezünk. A minap az iránt érdeklődtünk járókelőktől, hogy ki mitől tud megőrülni, amit felesége, férje, élettársa, szerelme, gyereke tesz időnként. Palásti Péter peter.palasti@mediaworks.hu ITTHON Az első szembejövő, középkorú férfi azt mondta el, hogy az ő felesége soha semmit nem tesz a helyére. Csak elővenni tud dolgokat, visszarakni nem. Azt is elfelejti, hogy mit hova pakolt, így rendszeresen keresi a kulcsait, a napszemüvegét, ráadásul a villanykapcsolót sem tudja lekapcsolni, csak fel. Az úr megemlítette lánya azon rossz szokását is, hogy ha porszívózik, akkor mindig szünetet tart, s csak órák múlva folytatja szobája rendbetételét. Egy hasonló korú másik férfit az tud nagyon felbosszantani, hogy neje sosem olvassa el a megvásárolt félkész ételek elkészítésének az útmutatóját. Emiatt a napokban is vízzel forralta fel a levesport, holott tejjel kellett volna, így ki kellett önteniük. Ezt követően hozzátette, hogy míg ő étkezés után azonnal elmosogatja a tányérokat, addig a család hölgytagjai órákon át hagyják, hogy rájuk száradjon a maradék, s ott bü- dösödjenek a csap alatt. Egy kirakatokat nézegető szemüveges úrtól azt tudtuk meg, hogy az ő felesége évek óta nem tudja letenni otthon sem a munkát. Olyannyira nem, hogy amikor megkérdezték kisebbik lányukat; mi a neve az édesanyjának, a gyerek a következő választ adta: .„Halló, tessék, Nagy- né”. Édesapját az is bosszantja, ha párja késő estig internete- zik, ahelyett, hogy legalább már akkor vele foglalkozna. Ezzel szemben egy csinos fiatalasszony úgy fogalmazott, hogy az ő férjének legrosszabb tulajdonsága a túlzott precizitás, meg az, hogy vezetés közA férfi, aki hajnalonként ölni tudna Egy férfi azt mesélte el, hogy az ő felesége a hideget sokkal jobban elviseli, mint a meleget. Ezért a forró nyári napokon alig hallja meg, ha szól hozzá, télen viszont sokszor alszik nyitott ablaknál, és ő arra ébred hajnalonként, hogy mennyire fázik. - Ilyenkor ölni tudnék! Mondjam még? - kérdezte, de nem akartam hallani a folytatást. Inkább megszólítottam egy nagymamát, aki unokája kezét fogta. Ő azt mondta el, hogy csaknem ötven év alatt nem tudta rászoktatni a férjét arra, hogy ha meg kell csinálni valamit, akkor ne hónapok múlva álljon neki. Ám, ennél is jobban utálja, amikor a párja cikizi vagy kifigurázza őt. Főleg akkor - mondta őszintén -, amikor tudja, hogy igaza van. Igaza van annak a háromgyerekes apukának is, akinek mindig ökölbe szorul a keze, amikor felesége ösz- szesöpri a fal mellé az addig nem látható porszemeket és szöszöket, majd a halomnyi kosz elé odatámasztja a partvist, és otthagyja az egészet. Ezt nem tudja megszokni, mint ahogy azt sem, hogy ha mennek valahova, akkor párja órákon át készülődik. Bár tele van szebbnél szebb és divatosabb ruhákkal a szekrénye, válogatás közben gyakran mondogatja, hogy „Nincs egy rongyom sem, amit felvehetnék." ben mindig nyomkod valamit a műszerfalon. Amikor még gyesen volt, választottját gyakran zavarta, hogy kétéves gyerekük szétpakolta a játékait, ami a világ legtermészetesebb jelenségeinek az egyike abban a korban. Egy másik hölgy azt említette, hogy bármilyen alaposan is átnézi férje munkásruhájának a zsebeit, a mosás után többnyire talál bennük megbújt papírzsebkendőt, kisebb csavart vagy alátéteket. Elárulta azt is, hogy férje gyakran jelzi neki telefonon perceken belüli hazaérkezését, aztán csak órák múlva látja viszont. Édesanyaként azt is megemlítette, hogy gyereke rendszeresen így reagál a neki kiosztott feladatokra: „Mindjárt”. Természetesen meg sem mozdul, csak a sokadik felszólításra. A sor még hosszasan folytatható. Bevásárlóközpontokban órákon át való császkálás- sal, hisztizéssel, kioktatással, a név- és születésnapok elfelejtésével.... no meg mindazzal, ami most Önnek is eszébe jut saját párjával kapcsolatban. Rozi mama ikergidái Hathetes korukban választották el anyjuktól azt a négy ikerkis- kecskét, amik egy órán belül jöttek a világra gazdájuk, Marik András segédletével. A gidák a családtagokhoz kerülnek, Rozi kecskemama viszont marad. Marik András és felesége, Margit családjában is tartottak a jószágok között kecskéket, így náluk sem hiányozhat ez az állatfajta.- Tehénre nem futotta a szülőknek, a szegény ember tehenére, kecskére viszont igen - magyarázta a békéscsabai Marik András. - Gyerekként láttuk, miként fejik a kecskéket, és hogyan készítenek a tejükből sajtot, túrót. Rozi kecske már hét éve él Marikáknál, rokonoktól kapták ajándékba. A mostani volt az ötödik ellése, eddig két, illetve három gidát hozott a világra. Nemrég viszont négyesikrei születtek.- Délután négykor kezdődött az ellés, öt órára megvolt mind a négy kisgida - emlékezett a házigazda, aki bábapapaként részt vett a szülésben. Segítenie kellett, mert farral jöttek a kicsik. Az őzike színű kecskemamát egy jófajta fehér kecskebakhoz vitték Marikék. A megszületetett kicsik közül három lett lány, egy fiú, és nevet is kaptak.- Elsőként Liliké jött a világra, de őt Rozi nem fogadta el, amikor ment volna szopni a kicsi, fellökte egy méter magasra. így a feleségem szoptatta cumisüvegből, tehéntejjel - mesélte Marik András. - A fehér gidát Másodikként a szintén fehér színű, de nagyon vézna, ezért Gyengucka nevet kapó kiskecs- ke követte. Harmadik volt a sorban az egyedüli fiú, Csacsi, aki szürke színe miatt kapta ezt a nevet. Utolsóként Őzike jött a világra, ez a gida ütött ugyanis színben az anyjára. Marik András elmondta, a kicsiket elajándékozzák a családban, Rozi mamát viszont megtartják, mert már hozzájuk nőtt, valamint napi három liter, minőségi tejet ad. A házigazdának csak egy baja van a kecskemamával, hogy ő nem fejheti meg, mert felökleli, amikor ezt tenné. így a feladat marad Margit asszonyra, majd a kecsketejből a szülőktől tanultak alapján sajtot és túrót készítenek, amit nagyon kedvelnek. És az sem elhanyagolandó körülmény, hogy Rozi élő biológiai laboratórium. Amikor Marikék vásárolnak valamilyen zöldséget, gyümölcsöt, először a kecskével kóstoltatják meg. Ha nem eszi meg, ők sem fogyasztják el, mert egy korábbi ilyen esetnél megmérették a termékben a méreganyagot, és kiderült, bőven tartalmazott. A házigazda elmondta, Rozi kecske mellett még tyúkokat tartanak, a tojásért. Tyúkot vágnak is, de kecskét nem. Ahogy Marik András fogalmazott, egyszer megtette, de úgy sírt a jószág, mint egy kisgyermek. így akkor eldöntötte, hogy ezt az állatot csak a tejéért tartja. Tréfásan hozzátetette: no, és persze azért is, hogy a kecskemama négyesikrei meghozzák a gazdájának is a világhírt. Nyemcsok László A leghíresebb csatahajót építi Több mint tíz esztendeje készül már, de még legalább három-négy évig tart, mire teljes lesz. Hatvani László minden szabadidejét a Bismarck csatahajó élethű másának szenteli.- Eredetileg géplapkatosnak tanultam, s az egyik tanárommal kezdtünk bele - meséli a mezőtúri fiatalember. - Először úgy gondoltam, tömör fából faragom ki, de aztán azok, akik nálam jobban értenek ilyesmihez, lebeszéltek róla. Több embertől is kértem tanácsot; illetve megvásároltam a hajó boltban kapható makettjét és azt is összeraktam. Aztán 2004-ben valóban belevágtam a nagy munkába. Rengeteget segített az internet elterjedése, hiszen számtalan információt'Sikerült begyűjteni ezáltal, de soksok dokumentumfilmet is megnéztem a világtörténelem talán leghíresebb csatahajójáról. Az internet segítségével hozzáfértem az eredeti tervrajzokhoz is, amely alapján sokkal könnyebbé vált a munka. Végül fa helyett rézből készül és bizony még igen sok munka van vele. A több mint tíz esztendő alatt nyolcvan százalékos készültségig sikerült eljutni. Hiányoznak még a mentőcsónakok, illetve a két daru, emellett a fegyverzetet kell még kidolgozni. Az eddigiek ismeretében azonban valószínűleg ez is évekbe telik majd, így a várhatóan három-négy év múlva lehet majd elmondani, hogy valóban elkészült a nagy mű.- így is megjárta már a fél világot az én Bismarck-om - teszi hozzá László. - Az elmúlt években ugyanis országhatáron belül és kívül számos helyen vállaltam munkát, s mindenhová - többek között Dániába, Ausztriába és Németországba - vittem magammal, hogy szabadidőmben dolgozhassak rajta. Sokszor hajnalig bütykölöm, észre sem veszem az idő múlását. Szilvási Zsuzsa Már több mint tíz esztendeje rakja össze a Bismarckot i