Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-27 / 200. szám
2015. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Az elhízott gyermek és felnőtt a szegényebbek körében gyakori, mert a zöldséget és a gyümölcsöket nem mindenki tudja megfizetni, a tészta és a kenyér olcsóbb. figyelmeztet a jelenség egyik okára a kaposvári Szabó János szociológus. Van olyan somogyi iskola, ahol a tanulók 40 százaléka küzd súlyproblémákkal. A gyermekkori elhízás összetett probléma, sok oka lehet a genetikai háttértől a hormonzavarig, a helytelen táplálkozási szokásoktól a mozgásszegény életmódig. A kaposvári Farkasné Molnár Anna iskolai csoportvezető védőnő tapasztalatai szerint a kisgyermekeknél meghatározóak a családi szokások, hogy mit főznek otthon és milyen alapanyagokból. A kamaszok viszont már válogatnak, gyakran energiaitalt vesznek ahelyett, hogy betérnének a menzára. Ebből a szempontból az anyagilag hátrányos helyzetű családok gyermekei sem kivételek, mert a kevés pénzüket ők is kiadják az egészségtelen, de divatos ételekre, pedig a menza nekik ingyen lenne. A tapasztalatok szerint többe kerül az egészséges mint a hizlaló élelmiszer Sokan elhízottak és egészségtelenül élnek, de ez nem izgatja őket ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A változtatás igénye ellen szól, hogy a megkérdezettek többségének testképzavara van. Az elhízott és túlsúlyos felnőttek egy százaléka úgy gondolja, hogy sovány, 54 százalékuk pedig azt, hogy normális a testsúlya. Reális képet kevesebb mint a felük alakított ki önmagáról. Valószínű ez az oka annak, hogy változtatni sem akarnak életmódjukon. 81 százalékuk úgy válaszolt, hogy lenne lehetőségük mozogni, ám 41 százalék mégsem teszi. Csak az utóbbi néhány évben nőtt azoknak az aránya, akik hetente kétszer-háromszor mozognak, ők a felnőtt korosztályból kerülnek ki leginkább. A magyar társadalom 17 százaléka rendszeres dohányos, és csupán az egy- tizedük mondta azt, hogy képes lenne letenni a cigarettát. Jelentős a nagyivók száma is, ők naponta több mint öt italt, vagy hetente több mint hét italt fogyasztanak. A mennyiséget is meghatározták a felmérés készítői: egy ital az egy korsó sört, egy pohár bort, vagy egy felest jelent ebben az összesítésben. A fiatalok közül minden második tizenéves fogyaszt naponta koffeintartalmú kávét, energiaitalt vagy kólát. Harmaduknak pedig napi szinten gyorséttermi ételekből, édességből, vagy chips- ből áll az étkezése. Ötödikes korukban még többet mozognak, de ez 18 éves korukra megszűnik. A kilencedikes diákok fele már dohányzott életében legalább egyszer, harmaduk pedig rendszeresen cigizik. Egyre többen próbálják ki az alkoholt is: az ötödikesek 22 százaléka, a hetedikesek 44 százaléka, a kilencedikeseknek pedig a 79 .százaléka ivott már egy-két kortynál több szeszes italt.- A magyar társadalom valóban betegségcentrikus, és nem egészségközpontú, mert a betegség csak mint megoldandó probléma jelenik meg az emberek tudatában, a megelőzésre viszont alig fordítanak figyelmet - mondta Heszberger Edina kaposvári dietetikus. Tapasztalatai szerint a gyermekek megyénkben sem táplálkoznak megfelelően, mert bár a menzareform jól hangzik, de ha a gyerek otthon nem ismeri meg a spenótot, az iskolában sem fogja megenni, ezért az a legfontosabb, hogy otthon is egészségesen étkezzen a család. Sombgyban hasonlóan alakul az egészségtelenül táplálkozók aránya, mint másutt az országban, pedig vidékünknek előnyei is lehetnének, mert például sok helyen termesztenek zöldséget a közmunkások, de még mindig nem eléggé általános, hogy a helyi alapanyagok megjelenjenek a közintézmények konyháján. K.G. MEGYEI KÖRKÉP g Vendégváró(?) retrokényelem Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com A minap egyik este a Balatonnál rekedtem éjszaka, ahol bár volt egy remek szállásom az egyik ismerősömnél, közvetlenül a parton, az odajutás némi nehézséget okozott a rengeteg fesztiválozó miatt. Egy órás keringés, sikertelen parkolás és jó néhány alkoholtól bódult fiatal kerülgetése után közel éjfélt ütött az óra, amikor úgy döntöttem, hogy keresek inkább egy hotelt. Az okostelefonos alkalmazás szerint a kiválasztott dátumon a keresett szálláshelyek 95 százaléka elkelt. így maradt körülbelül öt variáció, melyből a legolcsóbb 18 ezer, a legdrágább 108 ezer forint volt Siófok környékén. Végül három csillag égisze alatt kicsit több mint 22 ezerért kaptam egy szobát, a nyolcvanas éveket idéző bútorokkal, egy nem működő mini televízióval, retro kockás ágyneművel, kemény kanapéval, barna ajtós zuhanykabinnal és a mosdókagylóban megálló vízzel. A szappantartó a hely hangulatához méltón lefelé fordult, a szomszéd szobában a házaspár tisztán hallhatóan éppen a másnaJogosan várja el a pi programról vitázott, a lépcsőturista a színvona- házban egy kisgyerek visított a „ , késői oraban. A beígért wifi perlas SZOlgáltatáSt sze nem működött, és félve hajtottam álomra fejem a nyikorgó rugók felett. Ezek után érdekes tény, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének jelentése nemrég azt publikálta, hogy nőtt a magyarországi szállodáknál a vendégéjszakák száma és összes bruttó forgalma. A szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 5,6 százalékkal 6,571 millióra nőtt, a Balatonon viszont 888 ezerre csökkent. Idén az első félévben a balatoni régió szállodáinak összes bruttó árbevétele 10,3 milliárd forint volt. Ami valljuk be, ilyen árak mellett nem meglepő. A csupán (?) haszonleső szállásadóktól azonban jogosan várná el a turista a megfelelő színvonalú szolgáltatást. Nem a weblapokon köz- ' zétett kamu fotókra, feleslegesen kidobott marketing költségekre, internetes hirdetésekre van elsősorban szükség. Biztosan állítom, hogy a vendégek kényelmes ágyra, tiszta ágyneműre, hangszigetelt szobákra, komfortos fürdőszobára és bizony a digitális világban használható televízióra és Internetre is vágynak. Nem mellékesen reggelire és őrzött parkolóra. Azt rebesgetik, a balatoni régióban tapasztalt elmaradás az orosz és ukrán kereslet drasztikus visszaesésének következménye. Talán ők is másra számítottak. Felgyorsítják a pályáztatást ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A cél az, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik, új munkahelyeket teremtenek, mondta a képviselő. Az Európai Bizottság a múlt héten elfogadta Magyarország új vidékfejlesztési programját, amely a kis és középbirtokokat támogatja. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások 40 százalékos arányban részesülnek a forrásokból. Az állattenyésztést és a kertészetet is kiemelten segítik. A program összes forrása 1300 milliárd forint. A kormány elfogadta a megyék és a megyei jogú városok integrált területi programjait, így megnyílt az út a területi operatív programok előtt. 43 milliárd forint jut a megyének, 17 milliárd Kaposvárnak. Eddig 800 projektötlet futott be a forrásra. Megyénkben 60 százalékban a települések, közművek és utak fejlesztését igényelték, míg 40 százaléknyi javaslat érkezett a közvetlen gazdaságfejlesztésre. Az utolsó időszak ez, hogy uniós forrásból nagy volumenű fejlesztéseket hajtsanak végre az ön- kormányzatok és a vállalkozók, mondta Móring József Attila, aki kimarad, az lemarad. K. G. Vezércsere a vagyonvédőknél KAPOSVÁR Harkány László, a megyei vagyonvédelmi kamara elnöke lemondott vezetői megbízatásáról a szerdai küldöttgyűlésen. Utóda az eddigi alelnök, Varga István. Harkány László a szervezet 1998-as alapítása óta a somogyi csapat élén állt. A 63 éves szakember lapunknak azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt időszakban több olyan változás történt, amivel nem értett egyet. 2012- ben megszűnt a kötelező kamarai tagság, s hiába adtak hatósági jogkört a kamarának, ám szerinte az ehhez szükséges feltételt nem biztosították számukra.- Bár várhatóan hamarosan ismét szigorúbb keretek közé szorítják a szakmai tevékenységet, ebbe a folyamatba már nem kívánok bekapcsolódni - hangsúlyozta a volt vezető, aki továbbra is országos küldött marad. Varga István, a vagyonvédelmi kamara új elnöke kiemelte: hatékonyan működő, a tagság érdekeit határozottan képviselő szervezet élén kíván dolgozni.- Sajnos, nehéz helyzetben van a szakma - mondta. - Kevés a megrendelés Somogybán, a nyomott árak miatt számos vállalkozás csak tengődik, s az ágazatban még mindig erőteljesen jelen van a fekete munka. Az új vagyonvédelmi törvény kidolgozásában részt akarok venni, s fontos cél a szakma presztízsének visszaállítása. Harsányi Miklós A múzeumok átalakítása szétbomlasztotta a hálózatot Összefognak a muzeológusok ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Jól példázta a nyitás szándékát a rendezvény helyszíne, a Deseda-parti Fekete István Látogatóközpont, ahol közvetlen természeti élményt kapnak az érdeklődők - Minden múzeumot és muzeológust most az egymás közti együttműködés foglalkoztat, beleértve a szakfelügyeletet, a minőségi szakmai kontrollt. A 2013-as nagy átalakítással a megyei múzeumi hálózat szétbomlott, a múzeumok önkormányzati vagy tagintézményi működésbe kerültek. Nagyon hiányzik, hogy megpróbáljuk összehangolni ezeket az intézményeket, mert a szétapróTóparti idill. A látogatóközpontban találkoztak a muzeológusok zottság nem segíti az érdekképviseletet - mondta Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum Főigazgatója. A találkozón határon túli, felvidéki, erdélyi és délvidéki múzeumok képviselői is részt vettek. Interaktív, nyitott programokkal igyekeznek közelebb kerülni a közönséghez, vonzóbbá tenni a természettudományokat. A Kaland házhoz jön című mobil tárlatukat egy kamionban helyezték el, így járták az országot, iskolákba, kistelepülésekre jutottak el, hogy bemutassák a természettudományos értékeket. A Balatonnál is jártak a nyáron, és folytatni szeretnék a programot. K. G. i Zavaros a testkép
