Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-26 / 199. szám

2015. AUGUSZTUS 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g Cikkünk nyomán: Természetesen legyen a süllő is hungarikum A Balaton most is „fogastó”! Már 1868-ban elismerően szóltak a hozzáértők a süllőben gazdag Balatonról Kriesch János, az 1868-ban meg­jelent első magyar nyelvű halá­szati szakkönyvben, a „Halaink és haltenyésztésünk'' című munká­jában ezt írta: „...Itt a legnagyobb- szerű és legcélszerűbb fogastó a világon, a Balaton..." Ebből lát­ható. hogy már az akkori halas szakemberek, kutatók is töké­letesen látták azt az unikalitást, amit a Balaton, mint nagy kiter­jedésű, ugyanakkor sekély vizű tó magában rejt. Kétségtelen, a Ba­laton ma is Európa egyik legjobb süllős vize. több ok miatt is. Rész­ben, mert e halfaj nagyszerű ívó­helyeket talál még ma is az utób­bi 150 évben alaposan urbanizált tavon. Évről évre milliárd számra születik kis süllő a Balatonban, de a víz tisztasága, azaz fito- és zoo- plankton szegénysége miatt csak kevés éri meg az első nyaras kort olyan méretben, hogy jól át tudjon telelni. Éppen ezért nem célszerű a tóba - utánpótlás gyanánt - lár­va-. vagy előnevelt (3-5 cm) mére­tű süllőt telepíteni millió számra! A tógazdasági körülmények kö­zött felnevelt, erős. 10-20 dkg át­lagtömegű egynyaras süllő kihe­lyezése a cél, ami azonnal be tud illeszkedni a tó nyújtotta táplálék­készletbe. Társaságunk felada­ta éppen ezért az egynyaras süllő előállítása és pótlása, ami tógaz­dasági körülmények között meg­valósítható. még ha korlátozott termelési eredményekkel is. Az általunk felnevelt és a Balatonba telepített kis süllők természete­sen a tóba kihelyezett fészkekről származnak, azaz a Balaton süllő­anyáinak szaporulata. Nem értem, miért degradáljuk a fogast süllővé, miért nem ke­zeljük egyedi balatoni kincs­ként, hungarikumként? Csak a fütyülős barack lehet hunga­rikum, a fogas nem? - sorol­ta kérdéseit cikkünkben Csa­pó István, fiókjában a süllőkon­cepcióval, amit arra dolgoztak ki, hogyan válhatna fogasos tóvá a Balaton. Erre reagált Szári Zsolt, a Balatoni Halgaz­dálkodási Nonprofit Zrt. vezér- igazgatója: Asüllő névvel először 1211-ben, a fogas névvel 1299-ben talál­kozunk okleveleinkben. Fogas valóban csak a Balaton vizében terem? Hermán Ottó, a nagy természettudós, a Magyar ha­lászat könyve című, 1887-ben megjelent hatalmas munkájá­ban az alábbiakat említi, Pe­tényi feljegyzését közzétéve: „Minden balatoni halász azt ál­lította, hogy a süllő és a fogas a következő okoknál fogva két faj: 1. hogy a fogas orra már ifjú korában is hegyesebb, nyujtot- tabb; a hát domborodottabb; a fark karcsúbb; a kormányúszó szélesebb, mint a süllőé; 2. hogy a fogas is külön, a süllő is kü­lön ívik; 3. hogy a süllők a Za­la és Mura vizében is teremnek, az igazi fogas ott nem fordúl meg soha; 4. hogy a fogas a sül­lőnél jobb ízű; 5. hogy a fogas legalább is 6 fontot nyom, hol­ott a süllő legfeljebb 5 font.” Er­re PETÉNYI azt mondta, hogy: „mutassanak hát egy fióka fo­gast”. A felelet ez volt: „Uram, az nincs soha a Balatonban!” Valóban fentebb arról van szó, hogy a balatoni halász sül­lő alatt a kősüllőt értette, és fo­gas alatt a süllőt, mely valóban két különálló faj, de fiatal kor­ban nem tudta egymástól elkü­löníteni! (Azaz: a kis süllőt ösz- szekeverte a kifejlett kősüllő­vel.) A balatoni „fogas” semmi­képpen sem külön faj, különös­képpen nem lehet fajta, ez így nagyon helytelen és félreveze­tő megállapítás. Éppen Lukács Károly, Társaságunk egykori igazgatója volt, aki 1931 júli­usában, Párizsban megtartott nemzetközi halászati kong­resszuson a balatoni süllőt kü­lönleges helyi változatnak ne­vezte, és rendszertani megjelö­lésére a Lucioperca sandra va- rietas Fogas balatonica elneve­zést javasolta. Természetesen a tudomány nem fogadta, nem fogadhatta el különálló fajként a balatoni változatot, mert an­nak jellegzetesen világos szí­nezetét (amire elsősorban hi­vatkozott a tudományos javas­lat) nem genetikai tényező, ha­nem az élőhely, azaz a Balaton hidrológiai sajátossága okozza. Tehát a Dunában, Tiszában és Balatonban élő süllő egyazon faj. A balatoni halász- és hor­gász népies nyelvezet egyéb­ként is a 1,5 kg-ot elérő egye- deket nevezi fogasnak! így ter­mészetesen a Porosz Halásza­ti Intézet 1933-as szakvélemé­nye, miszerint fogas csak a Ba­latonban fordul elő és a süllő­ként ismert halfaj egyik külön­leges fajtája, tökéletes szakmai tévedés. Tehát akkor a Balatoni Hal­gazdálkodási Nonprofit Zrt. va­lóban süllőt, és nem fogast tele­pít a Balatonba? így igaz, mindez a fentiekből következik. Akkor telepítenénk a halászati népnyelv szerint fo­gast, ha azok legalább másfél kilósak lennének egyedenként, de ekkora süllőket természete­sen nem helyezünk a tóba. Terveink között szerepel egy intenzív süllőnevelő telep meg­építése is, azonban itt - külö­nös módon - nem a rendelke­zésre álló forrás, hanem a biz­tonságos technológia hiánya az akadály. Az intenzív körül­mények között, recirkulációs rendszerben 8-15 cm-es nagy­ságig megnevelt süllők tetsző­leges, tehát a rendelkezésre ál­ló táplálékformák legoptimáli­sabb időszakában lennének ki­helyezhetek a Balatonba. Miért van manapság kevesebb süllő, mint egykoron? Hermán Ottó már 1887-ben panaszolta a balatoni fogas érezhető meg­fogyatkozását, tehát a probléma nem új keletű. Az okok rendkí­vül összetettek. Nagy változá­son ment keresztül a Balaton a Sió-zsilip megépítése és a déli vasútvonal (1860-as évek) kiala­kítását követően, ráadásul ezek a változások visszafordíthatat- lanok. A déli vasútvonal levágta a Balaton vize által járt berekte­rületeket, melyek a tó halállomá­nyának megújhodása szempont­jából voltak rendkívül fontosak. A vízszint szabályozhatóvá - és szabályozottá - vált. A Balaton halállományának kihasználása viszonylag rövid időn belül át­alakult. Az 1960-as években va­lóban 100-150 tonna között fo­gott süllőt a halászat a Balaton­ból, ami köszönhető volt többek között a tó erősödő eutrofizáció- jának (táplálékgazdagság). Az­tán az elmúlt 30 évben megsok­szorozódott a horgászok száma, a horgászati technológia hihe­tetlen fejlődésen ment keresztül. Ma ott tartunk, hogy - megköze­lítő becslés szerint - csak a hor­gászok kivesznek 100 tonna sül­lőt a vízből. Ha erre tekintünk, manapság sem sokkal kevesebb süllőt nevel a Balaton, mint a ko­rabeli időkben, ugyanakkor tud­juk, hogy az 1965-ös nagy hal- pusztulást az állomány a mai na- pig.nem volt képes kiheverni. Lehetne-e a balatoni sül­lőt, azaz a fogast hungarikum­ként kezelni? Nem hogy lehet­ne, kell is! Társaságunk éppen az elmúlt hetekben kezdte meg a balatoni süllő hungarikummá nyilvánításának kidolgozását. Kétségtelen ugyanis, hogy ez a hal, ezen az élőhelyen valóban unikalitás, mind horgászati, mind gasztronómiai szempont­ból. A hungarikummá nyilvá­nítás azonban hosszú folyamat, de remélhetőleg jövőre már ott találhatjuk a tokaji aszú, a pá­linka, a gyulai-csabai kolbász és Pick szalámi hungarikumok között. PROGRAMSOROLÓ mm VÉRADÁS AUGUSZTUS 26. KADARKÚT 11-16 között Szociális Gondozási Központ, Kadarkút, Pe­tőfi utca 12/a AUGUSZTUS 27. LABOD 12-16 között Művelődési ház, Lábod, Kossuth utca 79. írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár, Kont- rássy u.2/a), és az SMS-eket (telefonszámunk: 20/9689- 444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azo­kat közöljük. Minden hét köze­pén közzé tesszük a következő időszak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események in­gyen bekerülhetnek a lap­ba, ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépőjegyes rendezvénye­ket hirdetésben lehet reklá­mozni. AUGUSZTUS 27. CSÜTÖRTÖK- A Takáts Gyula Megyei és Váro­si Könyvtár Gyerekkönyvnyár prog­ramsorozatának záró rendezvénye Kaposváron. Angol Klub Zvara Dó­rival nagycsoportos és kisiskolás gyerekeknek. A részvétel regisztrá­cióhoz kötött. Augusztus 28. péntek-12 óra 15 perctől Somogyi Értékek Napja Kaposváron. 12 óra 15 perc: Fúvós hívogató a kaposvári Kossuth téren, majd a Barcsi Fúvószenekar és mazsorettek felvezetésével indu­lás a Vigasságok terére. 12 óra 45 perc: Vigasságok terének kapunyitá­sa Bogáthy Gábor trombitaművész- szel. 13 óra: Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős állam­titkár köszöntője. 13 óra 10 perc: Somogy Táncegyüttes műsora. 13 óra 20 perc: Jakó Gergely, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének ünne­pi beszéde. 13 óra 30 perc: Ezerszí­nű Somogy - a megye előadóinak, kulturális csoportjainak ünnepi mű­sora. Közreműködnek: Balatonke- resztúri-Balatonmáriafürdői Bárdos Lajos Női Kar, Kaposvári Egyetem színészhallgatói, Kis-Dörnyei La- josné népdaléneklő Táskáról, Nyá­ri Szilvia és Nyári Oszkár színészhá­zaspár, Pap Tamás versmondó Ka­Izgalmas hétvége Szennán posmérőből, Szuloki Német Nemze­tiségi Gyermektánccsoport. AUGUSZTUS 29. SZOMBAT- 9 órától: Káposztás Ételek Főzőver­senye a Kaposfüredi Általános Isko­la udvarán. 9-12 óráig ételek elké­szítése. 11 és 13 óra között: Gyer­mek- és családi programok, verse­nyek. 14 óra: Az ételek zsűrizése, díjkiosztó. A sportpályán kispályás labdarúgó torna. 12 órától: Füre­diek a színpadon - Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola Fúvószenekara, Füred Rock Szín Kör világhírű dal­lamok, Nyugdíjas Egyesületek mű­vészeti bemutatói, Salsa bemutató, tánctanítás, Meggyes Csaba éne­kel. A Kaposfüredi Művelődési Ház­ban füredi alkotók kiállítása - meg­nyitó 15 órakor.- Somogyi hímzések és szőttesek vi­lága a Szennai Skanzenben. A kü­lönböző motívumok megismerése és bemutatása mellett az alkotó­kedvnek is teret adnak. A motívum­keresőjáték pedig az egész család­nak kiváló szórakozást biztosít.- Nyárvégi iskolaváró napok a Katica Tanyán Patcán. Órarend, mappa, ce­ruzatartó, könyvjelző készítése. AUGUSZTUS 30.VASÁRNAP- Somogyi hímzések és szőttesek vi­lága a Szennai Skanzenben. A kü­lönböző motívumok megismerése és bemutatása mellett az alkotó­kedvnek is teret adnak. A motívum­kereső játék pedig az egész család­nak kiváló szórakozást biztosít.- Nyárvégi iskolaváró napok a Katica Tanyán Patcán. Órarend, mappa, ce­ruzatartó, könyvjelző készítése. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET, KÉSZENLÉT Augusztus 26. ■HW Balatonlelle, Mária Móra F. u. 2. 85/351-295 18.00-22.00 Balatonszárszó, Menta Fő u. 60. 84/563-901 18.00-20.00 Barcs, Megváltó Felszabadulása 5. 82/463-716 18.00-20.00 Csurgó, Medicina Csokonai a 4. 82/471-017 18.30-20.00 Kaposvár, Szigethy-Gyula János Tallián Gy. u. 20-32. 82/511-345 20.00-07.00 Marcali. Napsugár Rákóczi, u. 5/12. 85/310-065 18.00-20.00 Nagyatád, Aranyszarvas Kossuth 1. u. 24. 82/351-684 18.00-20.00 Síófrts, Főnix Szabadság tér 10/b. 06/70/2074606 18.00-08.00 HIRDETÉS Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az alábbi kivitelezési munkálatok 2015. augusztus 26-án (szerdán) befejeződtek: • Nagybajom, Kunmajori utca 0488/5 hrsz. villamosenergia-ellátása, • Nagybajom, Kunmajori utca 858 hrsz. villamosenergia-ellátása, • Nagybajom, Fő utca 299 hrsz. villamosenergia-ellátása, • Csurgó - Gyékényes, 22 KV vezeték kiváltása. A villamos hálózatok és berendezéseik véglegesen feszültség alá kerültek, az elkészült létesítmények érintése tilos és életveszélyes! 7 Hálózat 1 A balatoni halászati cég dolgozik a balatoni süllő hungarikummá minősítésének kidolgozásán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents