Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-01 / 179. szám
2015. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT 4, MEGYEI KÖRKÉP A hadiözvegyek és hadiárvák anyagi támogatást kaphatnak Azt várták, egyszer hazatér Már Somogybán is igényelhető az a régóta várt anyagi támogatás, amelyet a második világháborús hadiözvegyek és hadiárvák kérhetnek az illetékesjárási hivataloknál. Ez országosan 18-20 ezer embert érint. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com Régóta várnak az anyagi támogatásra azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett. Most akár havi 8 ezer forintot is kaphatnak, ami az igénylők életkorából fakadóan egyfajta nyugdíjkiegészítésként is szolgálhat. A hadigondozásról szóló törvény módosítása szerint a juttatás független attól, hogy az elhunyt katona milyen rangban és melyik egységben szolgált. A támogatás mértéke a mindenkori minimálnyugdíj 30 százaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végig kap. A támogatást kérvényezni kell, a kérelem a tervek szerint határidő-korlátozás nélkül, bármikor benyújtható a lakóhely szerint illetékes járási, illetve kerületi hivatalban. Az ellátásra azok a személyek lesznek jogosultak, akik kaptak korábban pénzellátást (özvegyi ellátást vagy árvái járadékot), amit 1949-et követően megszüntettek. A rokoni kapcsolatot vagy a jogosultságot igazoló dokumentumokat azonban meg kell keresni és bemutatni a hivatalban. A barcsi Varga Gézáné édesapját 1943-ban vitték el, anno az oroszországi Krím-félszigeten és a Don-kanyarban is szolgált. Az információk szerint később maláriát kapott, és a Vöröskereszt elindított haza egy betegekkel teli vonatot, amit azonban valahol útközben kilőttek.- Még azt sem tudjuk, hogy pontosan hol halt meg - meséli Varga Gézáné, aki akkor töltötte be a hatodik életévét. - Utoljára 1946-ban kaptunk tőle levelet, akkor azt írta, hogy jól van és mi vigyázzunk magunkra. A sorok között ki tudtuk olvasni, hogy nyomorognak, de soha nem panaszkodott, inkább az itthoniakat féltette. Többször kerestette már Lég- rádi Istvánt, utoljára a kilencvenes években, de hiába. Varga Gézáné barcsi otthonában. Féltve őrzött kincse a fénykép, amelyen még együtt látható a család, velük van a valahol Oroszországban eltűnt édesapja is Miután nem adott életjelet, 1995-ben ő maga nyilváníttatta holttá. Emlékeiben ma már leginkább a fényképekről, illetve tíz évvel idősebb nővére és édesanyja történeteiből él. Utolsó emlékében is a család védelme sejlik fel: a Kaposváron élő Légrádi família az árokba bújva tartott hazafelé, amikor édesapja féltő gondkodással átölelte és meg- ígértette vele, hogy soha, semmilyen tárgyat nem vesz fel az utcán, ugyanis az háborús időkben túlontúl veszélyes lehet.- Édesapám lovas híradós volt a háborúban, aki információkat szolgáltatott a fronton - teszi hozzá. - Amikor elveszítettem, tudtam, hogy nincs többé, mégis folyton csak vártuk és vártuk haza. Apa nélkül felnőni nem volt könnyű: ha valaki ment az utcán az apjával, nekem az fájt. A bolhói Harasztia Györgyné csak négyéves volt, amikor édesapját elvitték a háborúba. Nyolcéves bátyjával és édesanyjával együtt kényszerült menekülni a háború borzalmai elől.- Pontosan karácsonykor kellett elhagyni Bolhót, hiszen határ menti faluként veszélyes helyen éltünk - emlékszik vissza. - Ideiglenes otthonunk után csak húsvétkor térhettünk visz- sza, de nem maradt semmink, mert mindent elhurcoltak. Édesapja arca már nem nagyon ugrik be neki, csupán egy kis katonafénykép segít vonásai felidézésében. Hosszú évekig nem érkezett hír felőle, amikor végül eltűntté nyilvánították.- Egészen kicsi korunk óta rengeteget dolgoztunk, segítettünk a földeken, amit csak tudtunk - fűzi hozzá Harasztia Györgyné. - Édesanyám sokáig semmiféle segítséget nem kapott, aztán las- san-lassan helyreálltunk. A törvény hatályát kiterjesztik azokra is, akik 1947-ben elveszítették magyar állampolgárságukat. így több ezer embert érinthet a törvénymódosítás a határon túl is. Áldozatok és veszteségek Az első világháború előtt és a két világégés között minden érintett megfelelő hadigondozotti ellátásban részesült. A második világháború idején meghaltak tekintetében a magyar kormány visszaható hatály- lyal zárta ki az ellátásból azokat, akik 1944. október 15. előtt veszítették az életüket. A hadiözvegyi és hadiárva ellátást 1945-től folyamatosan építették le. 1949-ben politikai döntés vonta el a jogosultságot szerzettektől ezt a kiegészítő juttatást. 1950 után kinyilatkoztatták: aki a Szovjetunió ellen küzdött, az az ország és a Szovjetunió ellenségeként bűnösnek számít. Ezzel megbélyegezték a katonákat, a hadiözvegyeket és -árvákat. Az ország népe azonban soha nem felejtett: szinte minden Somogy megyei településen állítottak emléket - a pénzügyi lehetőségektől függően szobrot, emlékművet, márványtáblát, vagy emlékoszlopot - a második világháború áldozatainak. Nincs település, s alig van család, melyet ne ért volna veszteség. Rosszul jártak a negyven esztendőnyi munka után nyugdíjba vonuló asszonyok A nők tovább élnek, de alacsonyabb a nyugdíjuk ►Folytatás az 1. oldalról A hölgy most vállalkozó, de korábban nehéz fizikai munkát is végzett és két gyermeket nevelt fel. Azt is sérelmezi, hogy a 40 éven túl még három hónapot dolgozott. Ezalatt is fizette a járulékát, ezt azonban nem számolták bele a megállapított nyugdíjába. Havonta 83 ezer forintot fizetett be, de a pénz felhasználásának- nak módjával sem elégedett.- Az összegből 37 ezer forintot szociális hozzájárulásként adtam be, de miért nem a nyugdíjalapomba ment ez a pénz? - kérdezte a nyugdíjas, miközben átlapozta a papírjait, hátha ott megleli a számára hiányzó pénzt, de nem. Nyugdíjszakértó'ink szerint a konkrét esetben a nyugdíjfolyósítónál törvényesen jártak el, amikor a teljes életpálya keresményeit vették figyelembe, mert a régi - „ csak ezer forint volt az átlagkereset ” - összegek egy speciális számítással kerültek be a rendszerbe. A nyugdíjak kiszámítása egy bonyolult, többlépcsős folyamat. A lényege, hogy az állami nyugdíjra jogosultak egész életükben szerzett szolgálati ideje képzi az alapot - ezt évente, napra pontosan mutatják ki - , melyre vetítve kiszámolják az egész életpálya alatti átlagkeresetet évenként nettósítva. A nyugdíjba vonulás előtti évhez történő átszámítás a szolgálati idő hosszát figyelembe véve a történik, tudtuk meg a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségétől. A nőknek duplán fontos a jó nyugdíj, hiszen statisztikailag szemlélve tovább élnek, hosz- szabb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveiket, mint a férfiak. Ugyanakkor az esetükben létezik egy úgynevezett bér- és nyugdíjszakadék. Az Európai Bizottság tavaly publikált egy nyugdíjakat vizsgáló tanulmányt, melyből kiderült, a magyar nők nyugellátása tizenöt százalékkal marad el férfiakétól. A jelenség okai sokrétűek. A nők általában korábban mennek nyugdíjba. A férfiakÜnnep minden bevásárlás hoz képest nagyobb valószínűséggel inaktívak a munkaerő- piacon rövidebb-hosszabb ideig, például gyermekvállalás miatt, vagyis életük során többször is előfordulhat olyan helyzet, hogy vagy nincs munkahelyük, vagy nem fizetett munkát végeznek. Ugyanakkor aktív éveikben is jellemzően kisebb óraszámban és/vagy kevesebb évet dolgoznak, valamint átlagosan alacsonyabb fizetést kapnak. Ez a kombináció azt eredményezi, hogy mind az élethosszra vetített járulékfizetési időszakuk, mind a befizetett járulékuk mértéke a férfiaké alatt marad. A nők alacsonyabb nyugdíjának oka az, hogy járulékfizetésük mértéke a pályájuk nagy része alatt elmarad a teljes munkaidőben, megszakítások nélkül dolgozó kollégáiktól A pénzügyi tudatosság fejlesztése, a nyugdíjcélú megtakarításokra való odafigyelés, az egyéni megtakarítás fontossága a nők számára ezért különösen kiemelkedő.k. . A nyers igazság az, hogy a jó nyugdíj azoknak adatik meg, akik aktív korukban sokáig és szépen kerestek, és azoknak, akik időben gondolkodtak előre... A többség fontosnak is tartja az öngondoskodást, de a felmérések szerint csak minden harmadik ember tesz érte. K. G.
