Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-01 / 179. szám

2015. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT 4, MEGYEI KÖRKÉP A hadiözvegyek és hadiárvák anyagi támogatást kaphatnak Azt várták, egyszer hazatér Már Somogybán is igényelhe­tő az a régóta várt anyagi tá­mogatás, amelyet a második világháborús hadiözvegyek és hadiárvák kérhetnek az illeté­kesjárási hivataloknál. Ez or­szágosan 18-20 ezer embert érint. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com Régóta várnak az anyagi támoga­tásra azok a hadiözvegyek és ha­diárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. má­jus 9-e között a magyar királyi honvédség és csendőrség köteléké­ben szolgált és elesett. Most akár havi 8 ezer forintot is kaphatnak, ami az igénylők életkorából fa­kadóan egyfajta nyugdíjkiegészí­tésként is szolgálhat. A hadigon­dozásról szóló törvény módosítá­sa szerint a juttatás független at­tól, hogy az elhunyt katona milyen rangban és melyik egységben szol­gált. A támogatás mértéke a min­denkori minimálnyugdíj 30 szá­zaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végig kap. A támoga­tást kérvényezni kell, a kérelem a tervek szerint határidő-korlátozás nélkül, bármikor benyújtható a la­kóhely szerint illetékes járási, illet­ve kerületi hivatalban. Az ellátásra azok a személyek lesznek jogosul­tak, akik kaptak korábban pénzel­látást (özvegyi ellátást vagy árvái járadékot), amit 1949-et követően megszüntettek. A rokoni kapcsola­tot vagy a jogosultságot igazoló do­kumentumokat azonban meg kell keresni és bemutatni a hivatalban. A barcsi Varga Gézáné édes­apját 1943-ban vitték el, anno az oroszországi Krím-félszigeten és a Don-kanyarban is szolgált. Az információk szerint később ma­láriát kapott, és a Vöröskereszt elindított haza egy betegekkel te­li vonatot, amit azonban valahol útközben kilőttek.- Még azt sem tudjuk, hogy pontosan hol halt meg - meséli Varga Gézáné, aki akkor töltöt­te be a hatodik életévét. - Utol­jára 1946-ban kaptunk tőle leve­let, akkor azt írta, hogy jól van és mi vigyázzunk magunkra. A sorok között ki tudtuk olvas­ni, hogy nyomorognak, de soha nem panaszkodott, inkább az itt­honiakat féltette. Többször kerestette már Lég- rádi Istvánt, utoljára a kilencve­nes években, de hiába. Varga Gézáné barcsi otthonában. Féltve őrzött kincse a fénykép, amelyen még együtt látható a család, velük van a valahol Oroszországban eltűnt édesapja is Miután nem adott életjelet, 1995-ben ő maga nyilváníttatta holttá. Emlékeiben ma már leg­inkább a fényképekről, illetve tíz évvel idősebb nővére és édes­anyja történeteiből él. Utolsó em­lékében is a család védelme sej­lik fel: a Kaposváron élő Légrádi família az árokba bújva tartott hazafelé, amikor édesapja féltő gondkodással átölelte és meg- ígértette vele, hogy soha, sem­milyen tárgyat nem vesz fel az utcán, ugyanis az háborús idők­ben túlontúl veszélyes lehet.- Édesapám lovas híradós volt a háborúban, aki információkat szolgáltatott a fronton - teszi hozzá. - Amikor elveszítettem, tudtam, hogy nincs többé, még­is folyton csak vártuk és vártuk haza. Apa nélkül felnőni nem volt könnyű: ha valaki ment az utcán az apjával, nekem az fájt. A bolhói Harasztia Györgyné csak négyéves volt, amikor édes­apját elvitték a háborúba. Nyolc­éves bátyjával és édesanyjával együtt kényszerült menekülni a háború borzalmai elől.- Pontosan karácsonykor kel­lett elhagyni Bolhót, hiszen ha­tár menti faluként veszélyes he­lyen éltünk - emlékszik vissza. - Ideiglenes otthonunk után csak húsvétkor térhettünk visz- sza, de nem maradt semmink, mert mindent elhurcoltak. Édesapja arca már nem na­gyon ugrik be neki, csupán egy kis katonafénykép segít vonásai felidézésében. Hosszú évekig nem érkezett hír felőle, amikor végül eltűntté nyilvánították.- Egészen kicsi korunk óta ren­geteget dolgoztunk, segítettünk a földeken, amit csak tudtunk - fűzi hozzá Harasztia Györgyné. - Édesanyám sokáig semmiféle segítséget nem kapott, aztán las- san-lassan helyreálltunk. A törvény hatályát kiterjesz­tik azokra is, akik 1947-ben el­veszítették magyar állampol­gárságukat. így több ezer em­bert érinthet a törvénymódosí­tás a határon túl is. Áldozatok és veszteségek Az első világháború előtt és a két világégés között minden érintett megfelelő hadigondo­zotti ellátásban részesült. A második világháború idején meghaltak tekintetében a ma­gyar kormány visszaható hatály- lyal zárta ki az ellátásból azokat, akik 1944. október 15. előtt ve­szítették az életüket. A hadiözvegyi és hadiárva ellá­tást 1945-től folyamatosan épí­tették le. 1949-ben politikai döntés vonta el a jogosultságot szerzettektől ezt a kiegészítő juttatást. 1950 után kinyilatkoztatták: aki a Szovjetunió ellen küzdött, az az ország és a Szovjetunió ellensé­geként bűnösnek számít. Ezzel megbélyegezték a katonákat, a hadiözvegyeket és -árvákat. Az ország népe azonban soha nem felejtett: szinte minden So­mogy megyei településen állítot­tak emléket - a pénzügyi lehe­tőségektől függően szobrot, em­lékművet, márványtáblát, vagy emlékoszlopot - a második vi­lágháború áldozatainak. Nincs település, s alig van család, me­lyet ne ért volna veszteség. Rosszul jártak a negyven esztendőnyi munka után nyugdíjba vonuló asszonyok A nők tovább élnek, de alacsonyabb a nyugdíjuk ►Folytatás az 1. oldalról A hölgy most vállalkozó, de ko­rábban nehéz fizikai munkát is végzett és két gyermeket nevelt fel. Azt is sérelmezi, hogy a 40 éven túl még három hónapot dol­gozott. Ezalatt is fizette a járulé­kát, ezt azonban nem számolták bele a megállapított nyugdíjába. Havonta 83 ezer forintot fizetett be, de a pénz felhasználásának- nak módjával sem elégedett.- Az összegből 37 ezer forintot szociális hozzájárulásként adtam be, de miért nem a nyugdíjala­pomba ment ez a pénz? - kérdez­te a nyugdíjas, miközben átlapoz­ta a papírjait, hátha ott megleli a számára hiányzó pénzt, de nem. Nyugdíjszakértó'ink szerint a konkrét esetben a nyugdíjfo­lyósítónál törvényesen jártak el, amikor a teljes életpálya ke­resményeit vették figyelembe, mert a régi - „ csak ezer forint volt az átlagkereset ” - összegek egy speciális számítással kerül­tek be a rendszerbe. A nyugdí­jak kiszámítása egy bonyolult, többlépcsős folyamat. A lénye­ge, hogy az állami nyugdíjra jo­gosultak egész életükben szer­zett szolgálati ideje képzi az alapot - ezt évente, napra pon­tosan mutatják ki - , melyre ve­títve kiszámolják az egész élet­pálya alatti átlagkeresetet éven­ként nettósítva. A nyugdíjba vo­nulás előtti évhez történő átszá­mítás a szolgálati idő hosszát fi­gyelembe véve a történik, tud­tuk meg a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségétől. A nőknek duplán fontos a jó nyugdíj, hiszen statisztikailag szemlélve tovább élnek, hosz- szabb ideig élvezhetik a nyug­díjas éveiket, mint a férfiak. Ugyanakkor az esetükben lé­tezik egy úgynevezett bér- és nyugdíjszakadék. Az Európai Bizottság tavaly publikált egy nyugdíjakat vizsgáló tanul­mányt, melyből kiderült, a ma­gyar nők nyugellátása tizen­öt százalékkal marad el férfia­kétól. A jelenség okai sokrétű­ek. A nők általában korábban mennek nyugdíjba. A férfiak­Ünnep minden bevásárlás hoz képest nagyobb valószínű­séggel inaktívak a munkaerő- piacon rövidebb-hosszabb ide­ig, például gyermekvállalás mi­att, vagyis életük során több­ször is előfordulhat olyan hely­zet, hogy vagy nincs munkahe­lyük, vagy nem fizetett mun­kát végeznek. Ugyanakkor ak­tív éveikben is jellemzően ki­sebb óraszámban és/vagy ke­vesebb évet dolgoznak, vala­mint átlagosan alacsonyabb fi­zetést kapnak. Ez a kombináció azt eredményezi, hogy mind az élethosszra vetített járulékfi­zetési időszakuk, mind a befi­zetett járulékuk mértéke a fér­fiaké alatt marad. A nők ala­csonyabb nyugdíjának oka az, hogy járulékfizetésük mértéke a pályájuk nagy része alatt el­marad a teljes munkaidőben, megszakítások nélkül dolgozó kollégáiktól A pénzügyi tudatosság fej­lesztése, a nyugdíjcélú megta­karításokra való odafigyelés, az egyéni megtakarítás fontos­sága a nők számára ezért külö­nösen kiemelkedő.k. . A nyers igazság az, hogy a jó nyugdíj azoknak adatik meg, akik aktív korukban sokáig és szépen ke­restek, és azoknak, akik időben gondolkodtak előre... A többség fontosnak is tartja az öngondos­kodást, de a felmérések szerint csak minden harmadik ember tesz érte. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents