Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-24 / 197. szám

2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET J Felborulhat a konszenzus II. Lajos haláláról BUDAPEST A mohácsi csatában el­hunyt II. Lajos halálának titokza­tos körülményeiről tartanak kon­ferenciát történészek, antropoló­gusok, igazságügyi orvosszakér­tők részvételével az Országos Szé­chényi Könyvtárban (OSZK) au­gusztus 29-én. A korabeli hiteles források szerint a magyar uralko­dó a vesztes csata napján, 1526. augusztus 29-én menekülés köz­ben fulladt a megáradt Csele pa­takba. A történettudományban egyetértés alakult ki arról is, hogy II. Lajos október közepén megta­lált holttestét a középkori magyar királyok hagyományos temetke­zési helyén, Székesfehérvárott te­mették el 1526 novemberében. Ezt a hagyományos konszen­zust kérdőjelezte meg két szom­bathelyi orvos tavaly publikált írásában. Fél évezreddel ezelőt­ti forrásokat orvosszakmai szem­pontból áttekintve arra a követ­keztetésre jutottak, hogy az ott leírt tetem külső jegyei alapján legfeljebb csak néhány napos le­hetett. így II. Lajos vagy nem au­gusztus 29-én, hanem mintegy másfél hónappal később vesztette életét, vagy nem az ő holttestét te­mették 1526 novemberében a szé­kesfehérvári királysírba. Farkas Gábor Farkas, az OSZK osztályvezetője szerint az orvosok által felvetett kérdések alaposan felforgathatják a Mohácsot követő időszakról eddig kialakult képet, hiszen ha beigazolódna, hogy II. Lajos nem augusztus 29-én vesz­tette életét, akkor vajon hogyan, mikor és miért halt meg néhány héttel később Mohács környékén. Ha viszont nem az uralkodó holt­testét temették el Székesfehérvá­rott, akkor felvetődik az 1526 no­vemberében királlyá választott, megkoronázott, 1540-ig uralkodó Szapolyai János szerepe. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az orvostudomány II. Lajos halálával összefüggő új kérdésfelvetéseit miképp lehet a történettudomány eddigi eredményeivel összeegyez­tetni. Az információk nagyon hiá­nyosak: középkori királyaink túl­nyomó többségéhez hasonlóan még II. Lajos földi maradványai sem sikerült azonosítani mind a mai napig. A székesfehérvári te­metkezési helyet már a törökkor­ban feldúlták, és még a 19. század­ban is előfordult, hogy szakszerűt­len rendezték át, így jelenleg nem azonosíthatók teljes bizonyosság­gal az ott eltemetett uralkodók föl­di maradványai. MTI Magyarország Európában messze a legfertőzöttebb terület parlagfűvel. Vesztes játszma, hogy teljesen kiirtsuk, polenje 60 évig életképes Az elmúlt napokban a parlagfű pollenkoncentrációja az ország jelentős részén elérte a magas szintet. Aki érzékeny rá, a kö­vetkező napokban erősödhet­nek a tünetei. Egyre több aller­giás beteg van és azt jelzik elő­re, hogy még több lesz. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az Országos Köz­egészségügyi Központ elsőfokú parlagfű-riasztástadott ki, szin­te az egész országra. A Dunántú­lon és az Alföldön a legrosszabb a helyzet, a Bakonyban, az Észa­ki-középhegységben valamivel kevesebb a pollen. Az elsőfokú riasztási szint azt jelenti, hogy a parlagfűre érzékenyek tünetei állandósulnak, illetve erősöd­nek. így előfordulhat tüsszögés, orrfolyás, enyhe fejfájás, köny- nyező szemek, torokviszketés, a szem fáradékonysága, általános fáradtságérzet. „Ha megnézzük az elterjedést időrendben, azt láthatjuk, hogy elsőként a Trieszt-Budapest vas­útvonal környékén jelent meg a növény - mondta lapunknak Ró­nai Zoltán, tüdőgyógyász-aller- gológus. - Ma ott tartunk, hogy Európában, hazánk messze a legfertőzöttebb terület. Kiirtani elméletben úgy lehetne, ha tel­jes talajfertőtlenítést végeznénk az országban 60-80 centiméte­res mélységig, hiszen egy rend­kívül életképes növényről van szó. 60 évig marad életben a pol­lenje, egy tőről akár nyolc milli­árd pollenszemcsét képes szét­szórni, amelyek 500 kilométer­re is képesek eljutni. Egyszóval az egy vesztes játszma, hogy tel­jesen kiirtsuk. Ha sikerülne is, hatvan évig biztosan nem szaba­dulnánk tőle.” Nékám Kristóf, immunoló- gus-allergológus, a Magyar Al­lergiaszövetség elnöke szerint Magyarországon sajnos sok a kezeletlen beteg. Azoknak akik­nek enyhe tüneteik vannak, per­sze nem is szükséges ortoshoz menni, elég ha tudják, hogyan tarthatják féken a tüneteket. Akiknek már komoly tünete­ik vannak, jobb ha orvostól kér­nek segítséget a gyógyszer kivá­lasztásához. Az antihisztami- nos gyógyszerek az orrdugulást nem szüntetik meg, csak a töb­bi tünetet. Akkor sem, ha több gyógyszer vesz be az allergiás, A legfrissebb kutatások alapján a helyzet csak romlani fog. Egy nemzetközi tudóscsapat szerint, főként a globális felmelegedés miatt, minden irtás ellenére több parlagfűre és nagyobb pollenkon­centrációra kell számítani. A me­legebb időjárás lehetővé teszi, hogy még több helyen meghono­sodjon a parlagfű. Ma Franciaor­attól csak a mellékhatásból lesz több. Rónai szerint fontos az is, hogy nem jó orrcseppel kezelni az al­lergiás orrdugulást, az ugyanis tíz nap után hozzászokást okoz­hat és komoly mellékhatásokat. Igaz lassabban hat az orrspray, mint a csepp, de hosszútávon jobb biztonságosabb megoldás. Nékám azt mondta: azért is fontos orvoshoz fordulni, mert a szakember segíthet a legmegfe­lelőbb módszert választani a be­teg állapotától függően. Aki vál-" lalja a költségeit és kitartó, akár évckrw‘Tünetmentessé is teheti- magát immunterápiával. Ennek lényege, hogy a betegség okát próbálják megszüntetni. Az al­lergiás reakciót okozó fehérjé­hez fokozatosan hozzászoktat­ják a szervezetet. A tünetek már az első évben jelentősen enyhül­hetnek, de végleges megoldást is nyújthat. A statisztikák szerint a betegek több mint 50 százalé­szág, az Egyesült Királyság és Né­metország egyes területein még nem él az allergén növény, ám a Róbert Vautard francia klímatu­dós, a Klíma- és Környezettudo­mányi Laboratórium kutatója sze­rint 2050-re ott is elterjed. A szi­mulációk szerint a következő 35 évre a pollenszint éves átlagban négyszer annyi lesz, mint most. Őszi folyás, rózsanatha Sokat halljuk, hogy civilizációs betegségről van szó, de a parlag­fű pollenje már évszázadok óta megkeseríti az arra érzékenyek életét. Mar az ókori Kínában is felfigyeltek a betegségre, „őszi folyásként” írták le, a középkor­ban rózsanáthaként emlegették. Tehát a közhiedelemmel ellen­tétben nem „civilizációs" beteg­ség, igaz Magyarországon csak a 20. század eleje óta ismert. A növény tömeges megjelenését az 192C-as években, az Eg> esült Államokból érkező gabonaszál­lítmányokhoz kötik. Ma már az egész ország területe fertőzött, ráadásul szinte kiirthatatlanul. kának a legalább három év im­munterápia után teljesen elmúl­nak a tünetei, van akjnél hosszú ideig, de 5-8 évig biztosan nem is újulnak ki. Ez fontos lehet, hi­szen rengetegen szenvednek ilyenkor az allergiától. Magyar- országon már minden negyedik ember érintett. A tünetek körül­belül 80 százalékban 20 éves kor alatt kezdődtek. Mivel az allergi­át alapvetően a genetikai fakto­rok és a környezeti tényezők ha­tározzák meg, a civilizációs vál­tozások is közrejátszanak a ter­jedésben. Ilyen a stressz, a szeny- nyezett levegő, vagy a legyen­gült szervezet. 2050-re ennél is rosszabb lesz Zaharcsenkót nem találják Eltűnt a szakadárok vezére Ukrajnában DONYECK Családostul nyoma ve­szett Olekszandr Zaharcsenkó- nak, az önkényesen kikiáltott szakadár Donyecki Népköztár­saságvezetőjének - közölte teg­nap a Novosztyi Donbassza ke­let-ukrajnai hírportál. A szaka­dár vezér váratlanul élettársával és lányaival együtt elhagyta azt a donyecki luxusvillát, amelyben lakott. Az elmúlt napokban a ke­let-ukrajnai szakadárok és a kije­vi vezetés kölcsönösen egymást gyanúsították meg azzal, hogy provokációkat, illetve nagysza­bású támadást készítenek elő. MTI Légibaleset Svájcban, Angliában DtTUNGEN/SUSSEX Összeütközött két kisrepülőgép egy légi bemu­tatón a svájci Bázel közelében fekvő Dittingenben vasárnap, egy pilóta meghalt. A három gép bemutatót tartott, amikor egyi­kük belecsapódott a másikba. Szombaton legalább hét ember halt meg egy dél-angliai légi pa­rádén, Sussex grófságban. A be­mutatón lezuhant egy Hawker Hunter típusú, a múlt század öt­venes éveiből származó harci re­pülőgép és a repülőtérközelé­ben parkoló gépkocsikba csapó­dott és felrobbant. MW Politikai foglyokat engedtek szabadon FEHÉROROSZORSZÁG Hat politi­kai fogoly szabadulhatott szom­baton Fehéroroszországban az Aljakszandr Lukasenka fehér­orosz elnök amnesztiarendele- te értelmében. Köztük van Mika- laj Sztatkevics volt ellenzéki el­nökjelölt is. Minszk szerint az ál­lamfő emberiességi megfon­tolásokból döntött a közkegye­lem meghirdetése mellet. Elem­zők szerint a fehérorosz elnök gesztust akart gyakorolni, ami­vel javulhatnak a kapcsola­tok Minszk és a Nyugat között. Minszknek a gazdaság össze­omlása miatt óriási szüksége van nyugati hitelekre. MTI. Az okostelefon-tulajdonosok 59 százaléka gyakorlatilag egész nap használja készülékét Sokan meztelennek érzik magukat mobiljuk nélkül MAGYARORSZÁG Az internetfel­használók aránya jelenleg 74,5 százalék (ez 7,3 millió felhaszná­lót jelent) Magyarországon, a szá­mítógépen csatlakozók aránya 69, míg az okostelefonról inter­netezők aránya 50 százalék - áll a .Gőogle felmérésében. Az előre­jelzések szerint a világ felnőtt né­pességének 80 százalékának lesz okostelefonja 2020-ra. Magyarországon a csak mobil­internetet használók 67 százalé­ka használ valamilyen mobilin­ternetes adatkeretet, míg 27 szá­zalék csak ingyen wifi lehetősé­gekor használja telefonját nete- zésre. A Google szerint az előfize­tők 73 százaléka nem teljesen elé­gedett az adacsomagjával, több mint felük nem engedheti meg magának a nagyobb csomagot. A tulajdonosok közel 80 száza­léka szerint okostelefonjuk vál­toztatta meg leginkább életüket az elmúlt évtizedek technológi­ai találmányai közül. Gyakorlati­lag egész nap, vagy legalább órán­ként használja telefonját 59 száza­lékuk a hívásokon kívül is. Sosem felejti otthon a készülékét 45 szá­zalékuk, még a baráti találkozá­sokkor is 26 százalékuk ellenőrzi a készülékét, 17 százalék a randi­jük alatt is. Sokan úgy nyilatkoz­tak, meztelennek érzik magukat a készülék nélkül. A reggeli indulás előtt a leg­gyakrabban ellenőrzött tárgyak a pénztárca (72 százalék), az okos­telefon (71 százalék) és a lakás­kulcs (57 százalék). A mobilhasz­nálók főként személyi asszisz­tensként (42 százalék) és szóra­koztató központként (39 száza­lék) tekintenek a telefonjukra. A legtöbb magyar, aki ágya mellett tartja telefonját, telefonja ébresz­tőjére ébred (85 százalék), min­den negyedik tulaj első dolga, hogy ellenőrizze mi történt az al­vással töltött órák alatt. A felhasz­nálók közel fele csak a legritkább esetekben halkítja le készülékét, de ilyenkor is közel 90 százalé­kuk időről-időre ránéz, nehogy le­maradjon egy fontos hívásról. Ma­gyarországon az okostelefon tu­lajdonosok 40 százaléka gyakran olvas híreket készülékén. MW Nincs nyaralás mobil nélkül Nyaraláskor az összes készülé­künk közül a mobilunkat visszük leggyakrabban (93 százalék­ban) magunkkal, 94 százalékuk használja a vakáció alkalmával a telefon kameráját (elsősorban családi képeket készítve), minden második felhasználó készít szelfit, 83 százalékuk küld a nyaraláskor e-mailt, vagy használ online térképet, 81 szá­zalékuk indítja el a böngészőt. w- HM jt - /\ V ti ■ . f 'l n/7n nn 'Z>n » ^ 1 Mi micpllM 0M.mi ' ■ ■ ^ ■ í ...... - í*":.: m HÍREK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents