Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
2015. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP SZTORI Aszfaltrajzbűnözés nincs - Mindenki jót akar a menekültek gyermekeinek Bombázás és halál a rajzokon Az elmúlt napok egyik nagy port kavart kérdése volt: rajzol- hatnak-e a menekült gyerekek krétával a földre? Ha a pszichológust kérdezik, a válasz egyértelműen igen. Két hónapja épp a Váci Rendőrkapitányság tartott aszfaltrajzversenyt. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG Óriási volt a civil felháborodás, amikor az RTL Klub Híradójában elhangzott, hogy nem rajzolhatnak a pályaudvarok aszfaltjára a menekült gyerekek, mert az köztisztasági szabálysértés, megbüntethetik érte a készítőket, illetve a szüleiket. Arról nem is beszélve, hogy nyomasztó dolgokat rajzolnak a kölykök: bombázást, háborút, halált, összetört szíveket. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság megerősítette: valóban köztisztasági szabálysértés, ha valaki közterületen krétával a burkolatra vagy a falra rajzol. A szervezet kommunikációs vezetője, Sinko- vicz Judit ugyanakkor kiemelte: szó sincs arról, hogy ők tiltottak volna vagy büntetést helyeztek kilátásba, csupán jelezték: mindenki számára jobb lenne, ha a gyerekek papírra rajzolnának. Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid sajtófelelőse az ügy kirobbanása után el is mondta: ők keresték meg a gyerekek a földre. Hogy ne legyen gond az aszfaltfirkákból. Ekkor kapták azt a Civilek és menekültek a II. János Pál téren: együtt „bűnöztek" kicsik és nagyok az aszfaltrajzaikkal „A rajz a gyerekek számára az önkifejezés egyik módja - mondta lapunknak Csehák Hajnalka pszichológus. - A gyerek még nem tudja kifejezni szavakkal, amit átélt. Gyakran a felnőttek is így vannak ezzel, mert az elhárító, énvédő mechanizmusok megakadályozzák, hogy olyan dolgok jussanak eszünkbe, amelyektől összeroppannánk. A rajz azonban olyan kivetítő eszköz, amely megmutatja azokat a bennünk lévő gondolatokat, amelyeket nem vagyunk képesek megfogalmazni. A menekült gyerekek azért rajzolnak háborút és halált, mert ezt élték meg, erről hallottak a szüleiktől. Óriási félelmet okoznak bennünk a megélt vagy hallott történetek. Ezeket rajzolják ki magukból. A rajzokon sokszor széttört a szív, csonkolt a figura, amely a gyermek széteséséről is szól. Úgy mondjuk, ha a felnőtt megosztja a problémáját, akkor neki kevesebb marad. Ha a gyerek rajzol, kirajzolja magából az élmények egy részét, s könnyebb lesz az élete." tájékoztatást, hogy nem szabad rajzolgatni, s bár a tiltással nem értettek egyet, fenyegető hatósági fellépésről sem tudnak. A gyerekek számára ugyanis fontos segítség a rajz, hogy feldolgozzák az elszenvedett traumákat, negatív élményeket. Hasonló helyzetekben bevett szokás, hogy a terápiák során rajzoltatják a kicsiket. A Migration Aid mindenesetre eleget tett a rendészeti főigazgatóság kérésének, a gyerekek most papírlapokra rajzolnak. A Magyar Helsinki Bizottság viszont magával a köztisztasági szabálysértés tényével szállt vitába. „Aszfaltrajz bűnözők márpedig nincsenek” című közleményük szerint köz- tisztasági szabálysértést az követ el, aki közterületet beszeny- nyez, csakhogy „a szennyezést a szabálysértési törvény nem definiálja”. A közlemény szerint „egy környezetre káros anyagot nem tartalmazó olyan eszközzel történő felületképzést, amit egy eső elmos, nehezen tekinthetünk büntetendő, társadalomra veszélyes magatartásnak.” A szervezet hozzátette, hogy 14 év alatti gyereket szabály- sértés miatt amúgy sem lehet felelősségre vonni, ami pedig a szülők esetleges büntetését illeti, sok sikert Amit egy eső elmos, az nem is lehet szennyező. kívánnak „a tényállások tisztázásához és a szülők bűnsegédi vagy felbujtói minőségben való marasztalásához a gyerekrajzok esetében.” A Helsinki Bizottság továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy két hónapja épp a Váci Rendőrkapitányság szervezett aszfaltrajzversenyt. A hét közepére aszfaltrajzversenyt hirdetett a Segítsünk együtt a menekülteknek nevű csoport a budapesti II. János Pál pápa térre, ahol hetek óta mig- ránsok sokasága táborozik: egy 100 méteres sétányszakaszt rajzoltak tele a parkban táborozó gyerekekkel és felnőttekkel közösen. A versennyel szinte egy időben adott ki újabb közleményt a rendészeti igazgatóság, amelyben jelezték, hogy a budapesti pályaudvarokon megnyitott tranzitzónák kezelőjeként engedélyezik, hogy a kijelölt közterületen rajzolhassanak a gyerekek az aszfaltra. Senki nem akart tehát rosszat a gyerekeknek, miközben az is igaz, hogy maradandóbb, ha a migráns gyerekek papírra rajzolnak, ezekből ugyanis kiállítást is lehet szervezni. A kérdés azonban továbbra is nyitott: ki foglalkozik a háború elől menekült gyerek leikével. Azokkal, akik bombázást, halált és összetört szíveket rajzolnak. MAGYARORSZÁG A madarak költözésének okait régóta kutatják, pontosan mégsem ismerjük. A legvalószínűbb, hogy a fény és a táplálék mennyiségének változása okozza a vonulást. A madarakra ugyanis hatással van, hogy kevesebb élelmet találnak, és a nappalok hossza is hat a hormonális egyensúlyukra, genetikai kódjukra. Ettől ébred fel bennük az ősz elején a költözési ösztönt. Amíg ugyanis nyáron 12-14 világos óra áll a rendelkezésükre, télen alig 8-10. „A madarak az elmúlt hetekben már elkezdtek gyülekezni, készülnek a költözésre, amit a fiatal gólyák indítanak el - mondta Papp Ferenc, a Magyar Madártani Egyesület (MME) ornitológusa. - A madarak előbb körbejárják a legjobb: élőhelyeket táplálékért, aztán néhány tapasztaltabb gólya vezetésével elindulnak. Idén az első csoportok már augusztus elején elmentek. Törökország felé haladnak, a Boszporusznál átrepülnek a tenger felett, megkerülik a Földközi-tengert, aztán Egyiptomnál délnek fordulnak, és október közepére elérik a telelőterületeiket. A fiatal generáció után néhány héttel költöznek az idősebbek. A gólyák nagyobb csapatokban gyülekeznek, úgy indulnak tovább. Visz- szafele fordított a sorrend és a sebesség is gyorsabb, a madarakat ugyanis a költési láz hajtja. Idén kevesebb gólya hagy itt bennünket, mert a tavaszi száraz és szeles időjárás miatt kevesebb pár költött a szokásosnál.” Sok európai madár - például a fecske, kakukk - Dél-Afrikáig elrepül. Ezt a tízezer kilométernél is hosszabb utat évente kétszer is megteszik. A rekordot azonban a sarki csér tartja, amely Németország és Anglia partjaitól Európa, Ázsia és Észak-Amerika sarkvidéki területeiig költ. Ez a mindössze 90-120 grammos madár 36 ezer kilométert repül a téli lakhelyére és vissza minden évben. A teljesítményüknek azonban határai vannak, amelyik madár nem képes gyorsan alkalmazkodni, az életébe kerülhet. A csóka és a gólya a két rekorder A költöző madarak átlagos repülési sebessége kisebb, mint amire rövid távon képesek. Egy varjú körülbelül 50, a pinty 52, a csóka akár 60 kilométert is megtesz óránként. Egyes fajok csapatokban vonulnak, mint a ludak, mások egyedül, mint a kakukk. Az utazási magasság is sokféle lehet: a varjú és a csóka csupán 30-100 méter magasan repül, a ragadozó madarak legtöbbje 100, a ludak 800-1000, a gólyák pedig akár 1000-2500 méteres magasságig emelkednek, ezzel ők a rekorderek. A madarak vonulási szokásait újabban az éghajlat változása is befolyásolja. Megfigyelték például, hogy a legtöbb faj teljesen másként vonul, mint évtizedekkel ezelőtt. Az észak európai költöző madarak egyes fajai akár egy hónappal később indulnak délre a korábbihoz képest. A három évtizedes követés azt mutatja, hogy a számlált tizenöt madárfajból hat indul jelentősen később a vándorújára, a kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a víziszárnyasok gyorsan reagálnak a klímaváltozásra. „Ez a madarak esetében élet-halál kérdése. Az elmúlt évek megfigyelése, hogy a tavasz eleje hidegebb és az ősz vége is csapadékosabb - mondta Lend- vai Csaba, az MME ornitológusa. - Volt olyan év, amikor a hideg és esős őszi idő két hét alatt szinte az egész fecskeszaporulatot elpusztította Magyarországon. így tehát létkérdés, hogy. a madarak minél gyorsabban kövessék a természeti környezet változásait. Ugyancsak a fecskéket sújtja, hogy egyre nagyobbak az afrikai vonulási útvonalukon az elsivatagosodott részek. Ennek madarak tízezrei esnek áldozatul, mert megszűnnek a szokott táplálkozási oázisaik, miközben a gyengébbek nem bírnak ennyit repülni élelem nélkül. Útközben ráadásul vadásszák is őket, például Olaszországban, Máltán és Libanonban, ezért nem csoda, ha évről évre csökken az állomány. Épp ezért egyre elgondolkodta- tóbb, hogy kiterjedtebb védelemre lenne szükségük.” Fábos Erika Iránytű nélkül is hazatalálnak Gyakran merül fel a kérdés, hogy a madarak hogyan találnak haza? Az egyik elmélet szerint a madarak képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét és ezáltal megtudják különböztetni az égtájakat - ezt azonban még nem bizonyították. Egy másik teória szerint a madarak a fény segítségével tájékozódnak: a Nap, a Hold és a csillagok helyzete alapján. Ez utóbbi a valószínűbb, de nagyobb tereptárgyak alapján is nagyon jól képesek tájékozódni, fészkelő helyüket is ezzel a módszerrel ismerik fel. f A rajztól könnyebb a gyerek élete, elviselhetőbb a trauma
