Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-22 / 196. szám

2015. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT KÜLFÖLD-BELFÖLD "J Előrehozott választásokat tartanak a törökök ANKARA Törökországban előreho­zott parlamenti választást fog­nak tartani november elsején, s addig egy ideiglenes kormány viszi az ügyeket - jelentette be pénteken Recep Tayyip Erdogan államfő a sajtónak. Az ideiglenes kormány veze­tője Ahmet Davutoglu jelenle­gi miniszterelnök lesz, és parla­menten kívüli erőket is bevon­nak - mondták illetékesek. A vá­lasztást azért kell megtartani, mert a kijelölt határidőig nem sikerült koalíciós kormányt ala­kítani. A kormányzó Igazságos­ság és Fejlődés Pártja (AKP) jú­niusban elvesztette parlamen­ti többségét, és az ellenzéki pár­tok elutasították a koalícióra lé­pést vele. MTI Vállalkozhat a Magyar Telekom és a MET Holding BRÜSSZEL Az Európai Bizottság rá­bólintott a Magyar Telekom és a MET Holding közös vállalkozásá­ra. A Magyar Telekom távközlési szolgáltatásokat nyújt Magyaror­szágon. Tulajdonosa 59 százalék­ban a Deutsche Telekom, a töb­bi részvénnyel pedig a budapesti részvénytőzsdén kereskednek. A vállalat ezen túlmenően villany­áramot és földgázt juttat végfel­használóknak. A MET Csoport, amely a MET Holding tulajdoná­ban áll, földgáz, villanyáram és olaj európai adásvételével is fog­lalkozik. A közös vállalkozás a gáz- és villanyáram-ellátás kiske­reskedelmi területén tevékenyke­dik majd Magyarországon. Az Európai Bizottság megál­lapította, a tervezett ügylet nem vált ki versenyügyi aggályokat, mert a közös vállalkozás erős ver­senyhelyzettel - részben az otta­ni energiapiacon jelenleg is ak­tív, részben a közeli jövőben vár­hatóan piacra lépő cégekkel - néz majd szembe Magyarországon. Ezen túlmenően az ügylet csak csekély mértékben növeli a Ma­gyar Telekom piaci részarányát. A közös vállalkozás létesíté­sének ügyletét az úgynevezett szokványos összeolvadási felül­vizsgálati eljárás keretében vizs­gálták - közölte a brüsszeli tes­tület. MTI Hét hónap - ennyit élt meg a baloldali fordulat Görögország­ban. A végjátékban a januárban miniszterelnöknek válaszott Cip- rasz először elfogadtatott a par­lamenttel egy olyan megszorító csomagot, amelyet korábban hó­napokig ellenzett maga is, majd lemondott a kormányfői tiszt- ságről. A gazdasági válságot ez­zel politikai krízissel tetézte. Mediaworks összefoglaló kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ATHÉN Hét hónapnyi kormányzás után, csütörtök esete lemondott posztjáról a görög miniszterel­nök, Alekszisz Ciprasz. Az egy órát csúszó, élő tévéadásban Cip­rasz azzal indokolta a lemondá­sát: most, az újabb mentőcsomag első részletének megérkezte után, morális felelőssége, hogy kikérje a görög nép véleményét, folytassa-e a kormányprogram­ja megvalósítását. A kormány­fő nem először veszi elő a „nép megkérdezésének” kártyáját. A nyáron egyszer már rendezett népszavazást az aktuális men­tőcsomag feltételeivel kapcsolat­ban - amelyet természetesen el­utasított a görögök többsége. A hitelezők akkori követelései jó­val enyhébbek voltak, mint a napokban végül elfogadott, leg­újabb, 86 milliárd eurós segítség feltételrendszere. Ciprasz távozása mögött való­jában pártja szakadása áll: a Szi- riza 149 országgyűlési képvise­lőjéből 43-an az EU-val, az Eu- -'TÓ'pai Központi Bank kert* (EK B) és az IMF-fel kötött megállapo­dás törvénybe rögzítésWrtem tá­mogatta. Bár ez a kormányzó­többség megingását jelentette, a jobbközép ellenzék támogatása miatt egy pillanatig sem forgott veszélyben a jogszabálytervezet elfogadása. Egyébként a megál­lapodás értelmében az Európai Stabilitási Mechanizmus' csütör­tök reggel átutalta Görögország­nak a három évre szóló, 86 mil­liárd eurós harmadik segélycso­mag 26 milliárd eurós részleté­nek első felét, 13 milliárd eurót. Az összeg egy részével Athén azonnal rendezte az EKB-val szembeni esedékes tartozását. (A segélycsomag törlesztését 15 év múlva kell elkezdenie, és a teljs összeget 32,5 év alatt kell visszafizetnie.) Bár a Szirizán belül sokan re­ménykednek abban, hogy az elő­rehozott választásokat is a balol­dali párt, vagyis Ciprasz nyeri —"íMNjksolás végkimenetelétől függetlenül kijelenthető, hogy á gimig, balos unortodoxia'rog- leg megbukott. A különutas el­képzelések halálának időpontja is ismert: agusztus 14., amikora parlament elfogadta a fenti, har­madik segélycsomaggal együtt járó feltételrendszert. Ciprasz januárban még azzal tudott győzni, hogy drasztikus szakítást ígért azzal a jobbkö­zép politikával, amely - ha fáj­dalmas áldozatok árán is - elin­dította felfelé a görög gazdaságot a válságból. A Sziriza a privati­záció leállítását, a megszorítá­sok eltörlését ígérte a választók­nak, valamint kizárta a bér- és nyugdíjcsökkentés lehetőségét. Noha a szavazatok többségét ez­zel sikerült is megszerezni, pénz mégsem esett az égből - Ciprasz- nak továbbra is az EU-hoz kel­lett mennie újabb és újabb men­tőcsomagokért. Ezeknek azon­ban ára volt - vagyis lett volna. A hitelezők garanciákat akartak látni: Görögország képes lesz ki­mászni a válságból és megfelelő intézkedések után vissza is fize­ti az eurómilliárdokat. Ezen in­tézkedésekre mondott először nemet Ciprasz és vagabund pén­zügyminisztere, Janisz Varufa- kisz, majd az egész görög társa­dalommal mondatták ki a „dik­tátumok” elutasítását. Egy hónapja van a választásokig Most mi lesz, tartják az alkotmányt? Amikor sikerült kellően az EU és az euró ellen hangolni a görög társadalmat, a brüsszeli főtárgya­ló, Janisz Varufakisz pézügymi- niszter gyorsan lelépett a színről. Innen ha nem is sima, de egye­nes út vezetett augusztus köze­péhez. 86 milliárd euró fejében a görög parlament lényegében le­mondott az ország szuverenitásá­ról, 2017 végéig átadva az állam irányítását az EU-EKB-IMF trojká­nak. A baloldali forradalmárként miniszterelnökséget szerző Cip­rasz végül jóval többet adott át a gyűlölt Brüsszelnek, mint amit az EU korábban valaha is kért volna. Ebben a helyzetben egy hónapja van Ciprasznak arra, hogy meg­győzze a görögöket: pártja állás­pontja egy cseppet sem változott január óta - már ha nyerni akar a szeptemberi, előre hozott válasz­tásokon. A görög alkotmány szerint ha egy kormány a választást köve- , tő egy éven belül mond le, a köz- társasági elnöknek a második legerősebb pártot kell felkérnie kormányalakításra - ez Görögor­szágban a jobbközép Új Demok­rácia, amely a Sziriza előtt vezet­te az országot, most azonban va­lószínűleg nem találnak koalíci­ós partnert az ilyenkor engedé­lyezett három nap alatt. Ha ők sem tudnak kormányt alakítani, akkor a választás harmadik he­lyezettje próbálkozhat: a neoná­ci Arany Hajnal, akikkel egyér­telmű, hogy senki nem akar ösz- szeállni. Az elemzők a legvaló­színűbbnek azt a forgatókönyvet tartják, hogy az ellenzék nem tud kormányt alakítani, így új vá­lasztásjöhet. Hogy az előreho­zott választás milyen eredményt hozhat, az teljesen bizonytalan. Harckészültség Észak-Koreában „Kim Dzsongun veze­tő arra utasította a Koreai Nép­hadsereg Legfelsőbb Parancs­nokságát, hogy a határmenti egyesített erők álljanak készen a harcra" - közölte a hivatalos hírügynökség. A Koreai-félszi­geten kiéleződött a feszültség, miután a dél-koreai hadsereg Észak-Korea felé kilőtt tüzérsé­gi sorozatokkall válaszolt arra, hogy a területén egy északról kilőtt lövedék csapódott be a phenjani rezsim elleni propa­gandát harsogó hangszóróinak irányában. MTI Újabb tüzek a veszélyzónában Négy újabb ponton is tűz keletkezett Tiencsinben az ipari telepen történt robbaná­sok helyszínén, ahol több mint egy hete küzdenek a romok el­takarításával. A vegyianyag­raktárt levegőbe röpítő deto­nációknak eddig legalább Í16 halottja és több száz sebesült­je van. A műszerek növekvő ci- anidmennyiséget mutattak ki a folyóban, a tengerben és a csatornákban is. MTI Maríné Le Pen kizárta az apját Kizárta a Nemzeti Frontból a 87 éves, pártalapí­tó Jean-Marie Le Pent lánya, a pártelnök Marine Le Pen. Az indok: Jean-Marie Le Pen túl radikális volt, és ez hátráltatta lánya törekvését, hogy a radi­kális pártot szélesebb körben elfogadtassa. Marine Le Pen 2011-ben vette át a párt veze­tését apjától, aki az 1972-es alapítás óta vezette a Nemzeti Frontot. Visszaszorítaná a nyílt rasszizmust a pártban, amit apja nem néz jó szemmel: legutóbb például a II. világhá­ború részletkérdésének ne­vezte a náci gázkamrákat. MTI Le Pen: Hálátlan gyerek... Email-botrányba bukhat az első női demokrata elnökjelölt, közelít a republikánus öntörvényű milliárdos Bajban Hillary Clinton, Donald Trump a nyakán WASHINGTON Sokáig úgy tűnt: a Republikánus Párt széthúzása miatt Hillary Clinton lehet az Egyesült Államok következő el­nöke, Barac-Obama mandátu­mának lejárta után. Mára azon­ban sokat változott a helyzet: Bili Clinton (aki 1993-tól 2001-ig volt az USA első embere) felesége, az egykori külügyminiszter Hilla­ry durva lejtmenetbe kapcsolt, míg a konzervatívok öntörvé­nyű milliárdosa, Donald Trump hegymenetben dolgozza le a ket­tejük közötti népszerűségi sza­kadékot. Hillary Clinton egyre jobban belebonyolódik abba a botrány­ba, amely azért robbant ki, mert kiderült: külügyminisztersé­ge alatt hivatalos elektronikus levelezéséhez is magán ema- il-szerverét használta. Ez any- nyit jelent, hogy az akár állam­titkokat is tartalmazó email-ek nem álltak a törvény által előírt nemzetbiztonság védelme alatt. Az ügyet - ha lassan is - az FBI vizsgálja immár hónapok óta. Clinton pedig egyre jobban bele­bonyolódik a magyarázkodásba, ami komolyan meglátszik a nép­szerűségi indexén is. A legutóbbi felmérések sze­rint a demokrata tábor 47 száza­léka szeretné azt, ha a párt Hilla­ry Clintont választaná meg hiva­talos elnökjelöltjéül, de ez 9 szá­zalékponttal kevesebb, mint jú­liusban volt. A politikus támoga­Trump éles hangon támad Clinton helyzete nem vicces tottsága a CNN és az ORC méré­seiben először csökkent 50 száza­lék alá. A megkérdezett demokra­ták szerint ugyanakkor a párt le­hetséges jelöltjei közül Clinton kezelné a legjobban a gazdasági, a faji, a külpolitikai és a jövede­lemkülönbségekből fakadó problémákat. Bernie Sanders ver- monti szenátor júli­us óta 10 ponttal erő­södött és 29 százalé­kon áll. Őt loe Biden követi 14, majd Martin O’Malley volt marylandi kormányzó 2, lim Webb volt virginiai szenátor 1 és Lincoln Chafee volt Rhode Is- land-i kormányzó kevesebb, mint 1 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a re­publikánus fenegyerek, Donald Trump öles lépéssek dolgozza le hátrányát Clintonnal szemben. A friss felmérések szerint do­nald Trump már csak 6 száza­lékponttal maradna el Clinton­tól, ha ma tartanák a választásokat, szemben a július­ban mért 16 száza­lékos hátrányával. A szintén jelölt-as­piráns, konzervatív, volt külügyminiszter Scott Wal- kert is 6 ponttal verné meg, leb Bush volt floridai kormányzót 9, Carly Fiorina üzletasszonyt pe­dig 10 százalékponttal utasíta­ná maga mögé. MW Trump csak 6 százalékkal van lemarad­va Clintontól. í 'i í * i' L • I ..gg Mik. /:; V«__-ti |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents