Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-03 / 180. szám

g GAZDASÁG 2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ HÍREK Varufakisz figyelmeztetett Varufakisz tanácsa a spanyoloknak MADRID „Spanyolországban is a görögországihoz hasonló hely­zet alakulhat ki, ha olyan a meg­szorításoknak vetik alá, mint Gö­rögországot tették - jelentet­te ki Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter az El Paísnak. Az idei választások előtt Maria- no Rajoy kormányfő a görög gaz­dasági összeomlást használja kampányeszközként a kormány­zó konzervatív Néppárt kríziske­zelő politikájának népszerűsíté­sére, mondván, ha a görög Sziri- za közeli spanyol szövetségese, a szélsőbaloldali Podemos meg­változtatná a gazdasági kurzust, az ismét krízisbe taszítaná az or­szágot. MTI Hashajtó gyógyteát tiltottak be- ST Filteres gyógyteát von­tak ki a kereskedelmi forgalom­ból tizenöt uniós államban, köz­tük Magyarországon is - közöl­te a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal. A thaiföldi ere­detű, magas szennatartalmú (az anyagot erős hashajtóként hasz­nálják) terméket Ranong márka­jelzéssel, háromféle variációban (alma, krizantém, zöld tea) egy holland nagykereskedőn keresz­tül hozták forgalomba. Arra kérik a vásárlókat, hogy ne fogyassza­nak a termékből, amit visszavi­hetnek a vásárlás helyére. MTI Zöld utat kapott a vidékfejlesztés BUDAPEST Nincs akadálya a vi­dékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, minden ed­dig felmerült szakmai és tech­nikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak - írta a Napi Gazdaság. így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014- 2020 közötti támogatási idősza­kot meghatározó vidékfejlesz­tési program uniós elfogadása elől. Már folyik a pályázatok elő­készítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg. MTI Ötször annyi kereskedelmi pá­linkafőzőé van Magyarorszá­gon, mint egy évtizede, miköz­ben a házi pálinkafőzés miatt a minőségi termékek fogyasztá­sa harmadával, termelésük pe­dig háromnegyedével zuhant le néhány év alatt. A sokáig ígé­retesen növekvő magyar pálin­kaágazat ma már a készleteit árusítja, a hazai kiesést pedig exporttal próbálja pótolni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Lényegesen több szereplő osztozik az egyre zsu­gorodó hazai pálinkapiacon, mint a kétezres évek elején. Az ezredforduló után újjáéledő ma­gyar pálinkakultúra 2003 táján még nagyjából 20-30 komolyabb kereskedelmi főzdét és palacko­zót tartott el, mára az ilyen minő­ségi italokat előállító kisebb-na- gyobb cégek száma a 120-at is meghaladja. A nevesebb pálin­kákat az igényes vevőkör, a cé­ges ajándékcsomagok összeállí­tói és a felkapott vendéglátóhe­lyek egyaránt felfedezték ma­guknak - a divat nyomán sokáig ígéretesnek tűnő pálinkaágazat azonban évek óta komoly prob­lémákkal küzd. A kereslet utób­bi években tapasztalható csök­kenése miatt a szereplők a kész­leteiket bocsátják áruba, rész­ben azért is, mert nincs jövőké­pük. Utóbbi nem véletlen: a jó minőségű kereskedelmi pálin­kák fogyasztása 2010, vagyis a házi főzés legalizálása óta mint­egy harmadával esett vissza. A csökkenő kereslet, illetve rész­ben a tavalyi gyenge gyümölcs- termés miatt a pálinkagyártók a korábban felhalmozott készlete­iket veszik elő, ezért az új termé­kek főzése még drámaibb mér­tékben csökkent. A kereskedel­mi főzdék, tehát a márkás, pa­lackozott, minőségi pálinkákat előállító, zömmel családi cégek termelése negyedére esett visz- sza 2010 óta. Először a válság okozta fo­gyasztáscsökkenés, majd a há­zi pálinkafőzés engedélyezé­se és elterjedése fogta vissza a jó minőségű kereskedelmi pá­linkák forgalmát - mondta el a Világgazdaságnak ifj. Szicsek János. A Szicsek Pálinkafőz- de Kft. ügyvezetője szerint az sem használt a pálinkafőzdék- nek, hogy a céges reprezentatív ajándékok a jogszabályok válto­zása miatt már jóval többe ke­rülnének az ilyeneket adó vál­lalkozásoknak. „Ez a korábban jellemző céges vásárlásokat gyakorlatilag lenullázta” - fo­galmazott Szicsek. A nívósabb kereskedelmi pálinkák vásár­lása manapság még leginkább az ajándékozási szezonban jel­lemző, vagyis karácsonyra, szilveszterre, esetleg húsvétra vesznek és ajándékoznak a vá­sárlók pálinkát - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A hazai piac szűkülése mel­lett ifj. Szicsek János szerint a házi pálinkafőzés egy negatív szemléletbeli változást is elin­dított: „Elterjedt, hogy kizáró­lag az otthon főzött pálinka jó, de szerintem házilag és üze­mekben is egyaránt lehet ki­váló pálinkát főzni, ha körülte­kintően járunk el.” Ebben a helyzetben a zsugo­rodó magyar piac ellensúlyozá­sára a professzionális magyar- országi főzdék javarészt az ex­portban látják a kiutat. „Szlo­vákiában és Romániában meg­A korlátozott mennyiségű házi pá­linkafőzés legalizálása a máso­dik Orbán-kormány egyik első lé­pése volt 2010-ben. Az engedé­lyezés számos kritikát kapott bel­földön és az EU-ban is, a kormány­zati szereplők többször nyíltan ki­álltak mellette. Az Európai Bizott­ság 2013 februárjában határo­zott úgy, hogy bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafő­zés jövedékiadó-mentessége mi­att. Brüsszel kötelezettségszegé- si eljárást indított, mert Magyaror­szág a házi párlatkészítésre nem lehetősen jó eladásaink van­nak, igaz, ezekben az orszá­gokban az árérzékenység még erősebb sok esetben, mint a minőség iránti igény. Emellett jelen vagyunk az Egyesült Ki­rályságban, Írországban, Bel­giumban és Németországban, valamint Kanadában is” - szá­molt be Szicsek, aki szerint példájuk nem egyedülálló, az ágazat több szereplője is a kül­piacok felé nyit. A pálinka ex­portjának bővítése ugyanak­kor lassú folyamat, hiszen a külföldön sokfelé ismeretlen vagy sok esetben félreismert italt sok kóstoltatással és jelen­tős marketinggel lehet csak be­vezetni a piacokra. alkalmazhatott volna adómentes­séget. (Az EU-ban központilag sza­bályozzák az alkoholtartalmú ita­lok jövedéki adóját, hogy meg­előzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását.) Az EU Bíró­sága tavaly áprilisi ítélete szerint Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó jogszabályok­ból eredő kötelezettségeit. A kor­mány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám az otthoni főzés továbbra is legális Magyarországon. A fagy és a vihar drágította a termést Az idén a kajszibarack virágait a késő tavaszi fagy helyenként ká­rosította, később pedig a csen­des, áztató esők helyett jött viha­rok tizedelték meg a termést. A pálinkafőzés egyik legfontosabb alapanyagából ezért idén némileg kisebb mennyiség áll rendelke­zésre, ami meglátszik az árakon is: a kereskedelmi főzdék kényte­lenek magasabb áron átvenni a termést a gazdáktól. Az árak 10- 20 százalékkal is meghaladják az átlagot, igaz, minőségtől függően meglehetősen nagy a szórás. A főzdék számára fontos egyéb gyümölcsök javarészt még ez­után érnek be. A szilva érése csak a korai fajtáknál tart, au­gusztusban és szeptemberben következik a döntő mennyiség. A termelők és a főzdék egyaránt jó közepes termést remélnek, igaz, az időjárás még keresztülhúzhat­ja a számításaikat. Később az alma és a körte érésével folyta­tódik a pálinkafőzdék szempont­jából a gyümölcsszezon, egyelő­re ezeknél is jó termést várnak az ágazati szereplők. Továbbra is legális Magyarországon Az éves borfogyasztás jelenleg 23 liter, korábban 35 liter is volt Milyen az idei szőlőtermés? BUDAPEST A tavalyihoz hasonló szőlőtermésre számít a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának elnö­ke. Tornai Tamás tegnap a köz­rádióban elmondta, pontos becs­lési adatokat a hét elején tudnak majd közölni. A legtöbb borvidé­ken a terméseredmények jobbak lesznek, mint a tavalyi, ugyanak­kor két borvidéken - a tokajin és a kunságin - csökkenésre lehet számítani. Utóbbinál azért, mert jégverés pusztította el a termés egy részét. Egyre többen tudatosan vá­lasztják a magyar bort, 10 szá­zalék alatt van az importbor ará­nya. Az éves borfogyasztás fejen­ként 23 liter, évtizedekkel koráb­ban még 35 liter volt. A hegyközségeknek 43 ezer tagja van, de az ágazatban ennél többen dolgoznak. Az ágazatnak mintegy 100 milliárd forintos az éves kibocsátása a palackos bo­rokkal együtt. Arra a felvetésre, hogy az alföl­di szőlősgazdák kilátástalannak érzik a helyzetüket a gyenge mi­nőségű, alacsony alkoholtartal­mú olcsó importborok miatt, azt mondta: több javaslatot tettek, azt is, hogy csak elkülönítetten le­hessen az importborokat tárol­ni. Felmerült, a beérkező szállít­mányokról két nappal korábban értesítsék a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatalt, hogy gyanú esetén megtilthassa a szál­lítójárműből a bor lefejtését. MTI Ilyen olcsó még nem volt a diákhitel BUDAPEST A szabad felhasználá­sú diákhitel kamata 4,9 száza­lékra csökkent július 1-jétől, ez a legalacsonyabb kamat a diák­hitel 14 évvel ezelőtti bevezetése óta - közölte tegnap a Diákhitel Központ vezérigaz­gatója a köztelevízi­óban. Bugár Csaba elmondta, arra szá­mítanak, hogy töb­ben elgondolkodnak majd azon, hogy a Diákhitell-et felvegyék. A 2001-ben beveze­tett hitelt tavaly év végéig 360 ezernél többen vették fel és több mint egyharmaduk már teljes egészében vissza is fizette azt. A Diákhitell-et érintő kedve­ző változtatások között említet­te Bugár Csaba azt is, hogy az ügyfelek 36 hónapig kérhetik indoklás nélkül a törlesztőrész­letük csökkentését, továbbá, hogy nemfizetés esetén a hitel- szerződést már nem 6, hanem 12 havi elmaradás után mondják csak fel. A jelenleg tör­lesztésre kötelezett mintegy 140 ezer ember közül mind­össze 12 ezren vannak, akik egyáltalán nem törlesztenek. A változtatások közé tarto­zik szintén az is, hogy szemé­lyesen keresik fel a nem fize­tőket, hogy megoldást keresse­nek, ami akár fizetési könnyí­tés is lehet. MTI Személyesen keresik fel a nem fizetőket

Next

/
Thumbnails
Contents