Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-11 / 187. szám
2015. AUGUSZTUS 11., KEDD ► Folytatás az 1. oldalról BALATON - Nem a balatoni büfékínálattal van baj, strandbüfé kategóriában az országban másutt is ugyanez a helyzet - véli Hoffmann Henrik, a balatoni regionális TDM-szövetség elnöke. - A váltás nem megy egyik napról a másikra, az a vendéglátós, aki nem érti az idők szavát, előbb-utóbb úgyis kiszorul a piacról, legalábbis remélhető, hogy a tudatos fogyasztó kiszorítja onnan. Étteremből is, büféből is akad jó és rossz is a Ba- laton-parton, választék van bőséggel. Égnek áll a haja attól, hogy apró balatoni büfék „mindent kínálnak”, lehetőség szerint jó nehezet, zsírosat a kánikulában, megrekedve a hetvenes évek szintjén - mondta korábban lapunknak Csapody Balázs úgy is, mint étteremtulajdonos és úgy is, mint a büfékínálat helyi specialitásokkal történő megújítását zászlajára tűző Balatoni Kör vezetőségi tagja. Balaton-part lángos, hurka, kolbász nélkül? - kérdezte a Kossuth Rádiónak telefoninterjút adó Vágó Péter, a kereskedők és vendéglátók érdekvédelmi szövetségének Veszprém megyei elnöke. Szerinte miközben .mindenki az uniós pénzekre kacsintgat, ez a szektor is meg kéne hogy kapja a lehetőséget a fejlesztésre. Vagyis úgy véli, pénzkérdés is a színvonal javítása. S azt is meg kéne vizsgálni - tette hozzá -, hogy jó vendéglátós szakemberek dolgoznak-e ma a szakmában, és ha nem, annak mi az oka. Vágó Péter szerint ahhoz, hogy több bért adjon a vállalkozó az alkalmazottaknak, áremelésre is szükség volna a vendéglátásban, de ennek még nem jött el az ideje. Hoffmann Henrik ellenben úgy látja, már közel van ez az idő. - Áremelésre szükség lesz, hacsak nem következik be jelentős járulék- vagy áfacsökkentés. Nem véletlen, hogy egyre több szakember megy Nyugatra tőlünk. A vendéglátás nehéz szakma, az osztrákok, németek nem is szívesen csinálják, ezért nyílik meg a piac a mi szakembereink előtt. Észre kell venni ugyanakkor, hogy tíz éve folyamatos a színvonal-emelkedés a Balatonnál. A szálláshely-fejlesztésekkel indult ez a folyamat, s folytatódott a településközpontok, a strandok megújításával. Egyre minőségibbek a szolgáltatások is, de ezt a folyamatot föl is lehetne gyorsítani. Ha volna egyetlen gazdája a Balatonnak, ha létezne turizmusirányítás, és nem negyven-valahány önkormányzat „irányítaná”, akkor egységes minőségi kritériumokkal gyorsabban ki lehetne szorítani a képbe ma már nem illő vállalkozásokat. De ma még az a gyakori, hogy az önkormányzat a bérbeadó, holott a működésienge- dély-kiadás megszigorításával éppen a helyhatóságok tehetnének sokat... Fónai Imre Fogasos tó lehetne a Balaton, de fiókban parkol a süllőkoncepció Fogas csak a Balaton vizében terem, neve is a balatoni tájban született - irta már sok évtizede „A Balaton és a fogas-kérdés" cimü tanulmányában Lukács Károly halászati biológus. Ebben idézi föl a Porosz Halászati Intézet 1933-as szakvéleményét, miszerint fogas csak a Balatonban fordul elő, és a süllőként ismert halfaj egyik különleges fajtája. A fogas név védelmét idehaza már 1927-ben is kívánatosnak tartották a szakértők. De Tanárky Mihály már 1814-ben azt írja Magyarország természeti ritkaságai című munkájában: „Ezen halnem egész Magyarországon egyebütt nem találtatik".- Nem értem, miért degradáljuk a fogast süllővé, miért nem kezeljük egyedi balatoni kincsként, hungarikumként. Csak a fütyülős barack lehet hungarikum, a fogas nem? - sorolja kérdéseit Csapó István, fiókjában a süllókoncep- cióval, amit arra dolgoztak ki, hogyan válhatna fogasos tóvá a Balaton. S azért osztja meg gondolatait a nyilvánossággal a balatoni halászati társaság egykori vezető beosztású szakembere, hogy nyilvánvaló legyen: nem mindenki törődött bele a jelenlegi helyzetbe. Csapó szerint amit ma a Balatonba telepítenek, az közönséges süllő, nem fogas. Balatoni süllőtervük évi kétszeri telepítéssel, két-hárommil- lió kis süllővel számol. - A hatvanas években évi 16-17 vagon volt a fogasfogás, ezt még fölül is lehetne múlni, megjelenhetne így a balatoni éttermekben, a piacokon, és a horgászoknak is jutna bőven - állítja Csapó István, akinek a nevéhez süllőszaporítási szabadalom is fűződik. - Hogy ez mekkora bevételt jelentene? A michigani süllő fontja 4-5 dollár, azaz kilója 12-15 ezer forint, ugyanott a lazac fontja egy dollár... S mit kap ma a vevő a Balatonnál? Kazah fogast... B elügyminiszterünk, akiről a napokban derült ki, hogy ebben az évben még egyetlen egyszer sem volt fizetett szabadságon, sőt, nem is készül effajta kispolgári láblógatás- ra, összesen három és félmilliárd forint fejlesztési támogatásról döntött. Ennek a hírnek 207 önkormányzatunk, köztük tizenegy somogyi örül a leginkább, hiszen intézményeik, útjaik újulhatnak meg, kapnak lehetőséget a fennmaradásra, jutnak a fojtogató forráshiányban némi levegőhöz. De sajnos, bármennyire is kényelmes lenne, nem mehetünk el a tény mellett, hogy a pályázati kiírásra érkezett többi szabályosan megfogalmazott igény, azaz összesen 2283 önkormányzat levegővétele egyelőre várat magára, számukra egy takaréklistát tudtak felajánlani a belügyminiszter munkatársai. <break/>Persze, keressük a kákán a csomót, és nem tudunk együtt örülni a somogyi tizenegyekkel, ahol most egy kicsit boldogabbak a döntés után - érhet minket a kritika, hiszen egyből előhozakodunk azokkal, akik egy fityinget sem kaptak, pedig biztosan reméltek. Ez nem igaz, tudunk! Szeretnénk azt mondani, valóban nincs itt semmi látnivaló, és az örömhír önmagában is örömhír, de nem kell túlságosan nagy képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk: településeink rettenetes nagy bajban vannak, ha ennyi jelentkező van a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához kínált pénzmag elérésére. Nem hinném, hogy túlkapás ezt álltán i: fejlesztésre, állag- megóvásra, bármi, ami a vegetáláson túlmutat egyszerűen nincs pénz sem Somogybán, sem az ország legnagyobb részén.<break />Mint minden jó kormány, így a miénk is kedveli a pályáztok rendszerét, éppen a napokban, nem sokkal a belügyminiszteri döntés előtt került napvilágra azon nyertes ügynökségek neve, melyek osztoznak az állami intézmények és vállalatok hirdetési költségein a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderén. Nekik összesen 25 milliárd forintnyi közpénz jutott. S remélhetően majd sikerül is elmagyarázniuk, hogy arányában miért érnek 21,5 milliárddal többet nekünk a saját településeinknél. Lezárták az M7-est egy súlyos baleset miatt Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk: településeink rettenetes nagy bajban vannak HOLLÁD Súlyos közlekedési baleset történt hétfőn kora délután az M7-es autópályán Hol- lád térségében a Budapest felé vezető oldalon. Eddig tisztázatlan körülmények között egy tehergépkocsi és egy személyautó ütközött, közölte a rendőrség. A balesetben ketten sérültek, őket súlyos állapotban kórházba szállították a mentők. A helyszínelés és a műszaki mentés idején a bal pályatestet teljesen lezárták a rendőrök, a forgalmat Balatonszentgyörgynél a 7-es számú főútra terelték. Az elmúlt 72 órában a rendőrök százhetvenegy személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek az országban. Kilenc baleset végződött halálos kimenetellel, ezekben tíz ember vesztette életét. A karambolok közül 49 súlyos és 113 könnyű sérüléssel végződött a rendőrség adatai szerint. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mindenki óvatosan vezessen a kánikulában, sokan ugyanis sietnek, ilyenkor kevesebb pihenőt tartanak, és kevés folyadékot isznak. A nagy melegben lelassul a sofőrök reakcióideje, ez veszélyhelyzeteket teremthet. K. G. MEGYEI A színvonal emelkedik, előbb-utóbb az árak is A támogatások felhasználását ellenőrizték, reagált a vádra a vállalkozó Elhanyagolt telek, esetleg élőhely-rehabilitáció? SOMOGYDÖRÖCSKE Nem történik semmi egy elhanyagolt, gazos területtel, pedig ennek rendbetételére kapott öt és félmilliós támogatást egy helyi vállalkozó a Darányi Ignác Terv keretében. A támogatásról szóló táblát ki is helyezték a közelben, nem messze egy hídtól, azonban a vállalkozó onnan egy kilométerre épített egy vendégházat. Ezzel a bejelentéssel keresték meg szerkesztőségünket So- mogydöröcskéről. Véleményük szerint a gazos terület ront a faluképen.- Nyílt, közhasznú szervezet vagyunk, nagyon komoly élőhely rehabilitációt folytatunk a Koppány-völgye területén - reagált a vádakra Gelencsér Géza, a Völgy Hangja Egyesület elnöke. - Amit mások combközépig érő, burjánzó dzsumbujnak látnak, ott valójában a Koppány patak mentén négy méter szélesen és egy kilométer hosszan bokrokat és facsemetéket ültettünk. Az ökológiai rehabilitáció során a vizes, mocsaras élőhelyek felmérését végezzük. Néhány nap múlva a MTA ökológiai kutatóintézetének halbiológusai érkeznek ide, hogy kutassák a halak és a hüllők populációját a falu közelében. Az egyesület munkája nyomán vált a Koppány-völgye natúrparkká, amely Fiadtól Kop- pányszántóig tíz települést Somogydöröcske madártávlatból: vadregényes tájban bújik meg a falu érintve ló ezer hektárt ölel fel. A natúrpark egyébként átmenetet jelent a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között. A Fekete István Mintaprogram keretében három vizes élőhelyet igyekeznek megmenteni, kettőt a Balatonnál. Nagyon sok más projektjük is van, a tájrehabilitáció mellett biogáz üzemek előkészítése is zajlik, ennek során együttműködnek a tabi szakközépiskolával, a Somogyi TISZK-kel és a Kaposvári Egyetemmel is. A somogydöröcskei híd környékén lévő területet tíz éve Igyekeznek rendbe hozni, mondta Gelencsér Géza, aki nem tagadta, hogy valóban építkezik a faluban magánterületen, és van mezőgazdasági területe, dióültetvénye is. Szerinte a falu összetétele miatt nehéz a képviselőtestületi munka a településen. Döröcske egy volt sváb falu, ahol már százan sem laknak, de a község négy-öt pólusra szakadt, amelyek nemigen beszélnek egymással, állította. Sok feljelentés is történt már, azonban támogatások odaítélését és felhasználását ellenőrzik a hatóságok. Létrehoztunk egy pálinkaműhelyt, de már első nap kihívták a NAV munkatársait, persze semmi szabálytalant sem találtak - tette hozzá Gelencsér Géza. K.G. Arányában Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu
