Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-31 / 178. szám
2015. JÚLIUS 31., PÉNTEK HORIZONT 15 Pap Gergelyként magyar vitéz, Ibrahimként török dervis, katolikusból muszlim lett Napjainkban a hagyományőrzés a fehérneműnél kezdődik A Vitézlő Oskola mellett egyre inkább előtérbe kerül egy másik egri hagyományőrző egyesület, méghozzá a Hunga- ri Dzsebedzsi. Ez utóbbi civil szervezet elnöke Pap Gergely, aki ma már nem csupán magyar vitézt alakít, hanem török dervist is... Verebélyi Márta heol@heol.hu-Nem vitás, hogy Magyarországon mindenki a magyar kultúrát szeretné bemutatni, viszont a XVI. századot elég nehéz elképzelni az oszmánok nélkül. Éppen ezért Bartók Gertrúddal álmodtuk meg az egyesületet 2013-ban, a célunk pedig egyfajta űr kitöltése a XVI. századi hazai hagyományőrzésben. Itthon kevés csapat foglalkozik tisztán csak az oszmán kultúrával, és úgy gondoltuk, ezt a részt is meg kell mutatni. Kulturális vonallal foglalkozunk elsősorban olyan karaktereket alakítunk hagyományőrző rendezvényeken, melyek ritkák az országban - legyen szó akár például müezzinről vagy dervisről - osztotta meg véleményét Pap Gergely, a Hungari Dzsebedzsi elnöke.- Melyik áll Önhöz közelebb a magyar vagy a török oldal?- Ez egy darabig teljesen egyensúlyban volt, hiszen a hagyományőrzést nem 2013-ban kezdtem. 2001 óta foglalkozom vele, 2006-ban csatlakoztam az Egri Vitézlő Oskolához, ahol először a darabok narrációját vállaltam el, utána pedig jött a magyar és a török harcos karaktere. Amikor meg tudtam alkotni a bektasi dervis szerepemet, akkor annak nagy sikere is lett, illetve azt kell hogy mondjam, hogy egyedi is az egész országban. így ez utóbbi közelebb áll hozzám.- A külseje is ezt sugallja...- Igen (nevet), ha az ember komolyan veszi a hagyományőrzést, a mindennapi életébe is belopja magát, s előbb-utóbb úgy is fog kinézni, mint az akkori emberek. Mint például nekem a hosszú szakáll és bajusz.- Mit szólnak a szerettei ahhoz, hogy inkább ezt a bizonyos oszmán oldalt erősíti, és nem a magyart?- Már többen megkérdezték, hogy tulajdonképpen melyik oldalon állok, főleg amikor kifejtem, hogy miért az Ibrahim török nevet választottam. Nagy Pap Gergely szívesen ölt magára török jelmezt ■; Ví; Szulejmán nagy vezére is Ibrahim volt, magyarországi hadjáratokban és egyiptomi expedíciókon vett részt. Én történész vagyok, nem állok oldalakon, én tényeket közlök. A tény pedig az, hogy ez az ember tehetséges volt, s a régiek is tisztelték egymást, egymás tudását elismerték. Én miért ne tisztelhetném a régieket?! Akár magyarról van szó, akár oszmánról.- Ön korábban a keresztény hagyományokat ápolta, mára azonban a muszlim tradíciókkal foglalkozik. Mesélne erről a váltásról?- Létezik egy nagyon jó mondás a hagyományőrzés a fehérneműnél kezdődik. Éppen ezért azt szoktam mondani, hogy a lehető legpontosabban kell adni egy karaktert. Tehát, ha magyar köznemest alakítok, olyan ruha is kell hozzá, a magyar köznemesek általában katolikus val- lásúak, így nem árt, ha tisztában vagyok a katolikus vallással, hogy úgy tudjak viselkedni... Ha egy hajdút alakítok, akkor viszont a református vallással kell tisztában lennem. A XVI. században nem volt ateista mindenki számára egyértelmű volt, hogy Isten létezik. Nem lehetett megkérdőjelezni. Ha azonban egy oszmán harcost alakítok, az már nehezebb, ugyanis az iszlámról többnyire nem tudunk semmit. Mit tud egy átlagember róla?! Először is, hogy az isten Allah, hogy létezik dzsi- hád (az iszlám kifejezése, jelentése „szent háború” - a szerk.), és kész.- Gyermekkorában a szülei hogyan nevelték?- Én katolikus nevelést kaptam, templomba járó ember voltam, sőt, volt olyan időszak, amikor többet voltam különböző miséken, mint otthon. Amikor viszont elkezdtem a dervis karaktert kialakítani, minden megváltozott, hiszen ha iszlám kultúrával foglalkozom, még sem tehetem, hogy figyelmen kívül hagyom a filozófiai hátteret. Tanulmányoztam az iszlámot, illetve felvettem a kapcsolatot a Magyar Iszlám Közösséggel, hogy egy Koránt kérjek tőlük. Az iszlám szerint a könyv népei ugyanazt az Istent imádják. Szerintük ugyanarról a teremtő erőről beszélnek a különböző vallások, csak másképp hívják. Magam Isten-hívő maradtam mostanra is, attól függetlenül, hogy már Állatinak hívom, s nem Istennek... Kemenesi Gábor a szúnyogok által terjesztett vírusokat kutatja Izgalom a csípések mögött Napi nyolc órát ült a klaviatúra mellett A szúnyogok az állatok népszerűségi listáján valószínűleg hátul kullognak - kutatói szempontból viszont roppant érdekesek. Kemenesi Gáborral persze nem csak erről beszélgettünk. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu- Tisztázzuk az elején: lecsapja a szúnyogot, ha a karjára száll?- Persze! De nem azért, mert rettegek attól, hogy milyen vírust terjeszthet.- Ezek szerint nekünk sem kell?- Nem, és tényleg nincsen ok semmiféle pánikra. Tény, hogy több a szúnyog, mint korábban, hiszen az időjárás megváltozott, s ez a váltakozás, hogy egyik nap kánikula van, a másik nap esik, kedvez az elterjedésüknek, s ezzel párhuzamosan új fajok is megjelenhetnek, de folyamatosan vizsgáljuk őket. A csípések mögött ugyanis kutatói szempontból sok izgalmas tényt lehet felfedezni. Az valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedek során egyre nagyobb kockázattal kell számolnunk a szúnyogok által terjesztett betegségek terén, pánikra azonban semmi ok, hiszen a rendszeres városi szúnyogirtás hatékonyan minimalizálja a kockázatot.- A magyar szúnyogok minden faja ismert már?- Mondhatjuk, hogy igen. Jelenleg 50 fajtát különböztetünk meg hazánkban. Az elmúlt évek során Baranya megyében 26 fajt azonosítottunk, melyek közül a városokban csak néhánnyal találkozhatunk. A bajt főleg a nagy tömegben megjelenő, városi Mindig is kutató szeretett volna lenni Kemenesi Gábor 1987-ben született Budapesten. A fővárosi Ady Endre Gimnáziumban érettségizett 2006-ban, érdeklődése ekkor fordult a tudományos kutatások fel. Bár először orvosnak jelentkezett, elmondása szerint már akkor is a kutatás érdekelte, ezen a pályán képzelte el magát. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán, bio- > ______________________________ ló gia szakon 2008-ban kezdte meg tanulmányait. 2013-ban szerzett diplomát, azóta a PTE TTK Biológiai doktori iskolájának hallgatója, témavezetője Jakab Ferenc. Kemenesi Gábor kutatási terű lete a szúnyogok és a denevérek által hordozott vírusok - az évek során eljutott több országba is. legutóbb éppen Mexikóban vizsgálta a denevéreket. ______________________________________________________4 K. — Kemenesi Gábor szerint az időjárás-változás miatt is sok a szúnyog tenyészhelyekben jól szaporodó fajok okozzák - tenyészhely lehet a kint felejtett edény, az árkokban felgyűlt pocsolya. Ezek felszámolásával, ami nem nagy munka, komoly javulást érhetnénk el.- A Szentágothai Kutatóközpontban folynak a vizsgálataik. Itt minden adott a kutatáshoz?- Igen, ez a hely európai szinten is kimagaslóan jó. Jelenleg hazánk legjobban felszerelt és legbiztonságosabb virológiái kutatólaboratóriumával mi rendelkezünk. A Természettudományi Kartól minden segítséget megkapunk, zavartalan a munkánk.- Denevérek által hordozott vírusokkal is foglalkozik. Ezek az állatok hogyan kerültek képbe?- Nagyjából az utóbbi évtizedben kezdtek el a kutatók a denevérek által terjesztett vírusokra jobban odafigyelni - amikor Kínában azonosították a SARS vírus forrását denevérekben. Ettől fogva a kutatók jobban koncentráltak erre az állatcsoportra is. Én ehhez csatlakoztam: jóban vagyok denevérkutatókkal, együtt járjuk a világot, s együtt térképezzük fel a fajokat, és természetesen az általuk hordozott vírusokat is. Időközben nagyon meg is szerettem a denevéreket - és hát nem mindennapi élmény, amikor mondjuk áll az ember Mexikóban, egy denevérbarlang bejáratánál, és több millió állat repül vele szembe. Huszonnégy év után ismét ka- dás diák a világ legjobb ifjúsági gyorsírója! Budapest adott otthont az 50. INTERSTENO Kongresszus Gyorsíró, Gépíró és Szövegszerkesztő Világbajnokságnak. A kecskeméti középiskolás Pékár Erika gyorsírásból ifjúsági világbajnok lett, 6. lett szövegszerkesztésből és 25. gépírásból, így összetettben a 10. helyen végzett. A gépírás kategóriában 30 perces másolás volt a feladat. Az nyert, aki a legtöbb leütést érte el a legkevesebb hibával. Erika 10.770 leütésében tíz hiba volt. A szövegszerkesztésnél tíz perc áll rendelkezésre, hogy a kapott nyers szövegben minél több korrektúrafeladatot hajtson végre a versenyező. Gyorsírásból öt perces diktátumot kellett rögzíteni, az első perc 160 szótaggal indult, majd percenként növelték 20-szal, így az utolsó percben már 240 szótag volt. A végén mindebből szöveghű áttételt kellett készíteni.- A legnagyobb kihívást a gyorsírás jelentette, mivel ebben volt a legkevesebb gyakorlatom. Rengeteget készültem rá, de megérte! - mesélte örömmel. Pékár Erika tavasszal az országos bajnokságon gyorsírásból, gépírásból és szövegszerkesztésből egyaránt első lett, ezzel kvalifikálta magát a világ- bajnokságra.
