Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-29 / 176. szám
2015. JÚLIUS 29., SZERDA Egyre többen osztják meg elkövetők képeit Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu „Kapjuk el a szemetet!” vagy „Egy kerékpárlopáshoz mellékelek képeket, hátha valaki felismeri” - ilyen és ehhez hasonló - fotókkal esetleg videókkal kísért - kiírások jelennek meg egyre gyakrabban a Facebookon és egyéb internetes oldalakon. A meglopott tulajdonosok kameráik felvételei és a közösség segítségével próbálnak meg a tolvajok nyomára bukkanni. Az adatvédelmi szakemberek szerint előbb célszerű a rendőrséghez fordulni. A boltokban és más helyiségekben felszerelt fix rögzítésű kamerarendszerek által készített felvételeknek a nyilvánossággal történő megosztására nincsenek konkrét törvényi előírások. Az ilyen úton készített felvételek a főszabály szerint csak az érintett előzetes hozzájárulásával lennének megoszthatók. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a bűncselekményt elkövető hozzájárulásának a beszerzése kizárt, másrészt nem is életszerű egy bűncselekményt elkövető személy előzetes beleegyezéséhez kötni a felvétel felhasználását - válaszolta a témában megfogalmazott kérdéseinkre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A személyes adat kezelhető tehát egyebek mellett akkor is, ha az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. A hatóság elfogadja a sértett arra vonatkozó jogos érdekét és várakozását, hogy a bűncselekmény elkövetőjét lehetséges legyen beazonosítani és felelősségre vonni. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy ezt milyen eszközzel tudja legenyhébb mértékben elérni. Álláspontjuk szerint a sértettnek a fokozatosság elvéből eredően elsősorban a rendőrséghez, A HATÓSÁG a fokozatosság elvét okkal kéri az elkövetők kamerák által készített felvételeinek nyilvánosságra hozása esetén, hiszen a nyomozás a rendőrségre, illetve különleges esetekben az egyéb hatósági szervekre tartozik, az igazságszolgáltatás pedig a bíróság hatásköre kell, hogy legyen. UGYANAKKOR, amikor a tolvajok valakinek a munkáját teszik tönkre, elveszik azt, amiért keményen megdolgozott, nagyon nehéz higgadtnak maradni, és a hatóság állásfoglalása ellenére sem érthetetlen, hogy miért teszik közzé a vélhető elkövető vagy elkövetők képét az interneten a sértettek. Fokozatosság A hatóság kiemelte, összességében elmondható, ha a kamerafelvétel előzetes megosztása alapján sikerül beazonosítani az elkövetőt, az a büntetőeljárás során bizonyítékul felhasználható. Azonban álláspontjuk szerint a jogos érdeken alapuló és a fokozatosság elvét is figyelembe kell venni. Elsőként a nyomozási jogkörrel rendelkező szervekhez célszerű fordulni, és a kérdéses felvételeket is elsősorban velük érdemes megosztani. A feljelentő indítványozhatja a rendőrségnél a képen szereplő személy körözésének elrendelését is. Egyébként kevesen keresték eddig a rendőrséget hasonló ügyben, inkább az a gyakorlat, hogy a nyomozók kérik a bűncselekmény helyszínén, vagy a közelben található kamerák felvételeit. illetve néhány meghatározott bűncselekmény esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szerveihez, illetve a nyomozó ügyészséghez kell fordulni a személy vagy személyek beazonosítása érdekében. Ezután az érintett szervek kísérlik meg.meghatározott jogaikkal élve a lehetséges elkövető beazonosítását, így akár a képeket vagy a videót is nyilvánosságra hozhatják. A bűncselekmények elkövetésének gyanúját keltő magatartások dokumentálásával kapcsolatban a hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz és eljárás. A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Nem értékelhető bizonyítékként, amit a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg... Eg yre több cégnél vagy családi háznál van biztonsági kamera,j mely rögzíti a történteket, például akár egy autófeltörést J§| | PRÓ ÉS KONTRA ^ Betörők, tolvajok fotói az interneten Cápák úsznak a Mecsek új akváriumában Cápákat is láthat majd a közönség a pécsi állatkertben, amely jelenleg felújítás és bővítés miatt nem látogatható. Pontosabban a Mecseken nem látogatható, a belvárosban, az eredeti helyszínen továbbra is üzemelő akvá- rium-terrárium szinte az új pécsi zoo megnyitásáig várja a látogatókat, mielőtt a hüllőket felköltöztetnék a hegyre. A kígyók, krokodilok, alligátorok is a Mecsekre költöznek ősszel, az ökoturisztikai látogatóközpontba, amint arról írtunk korábban. Merza Péter, az állatkert felújítását irányító Pécsi Város- fejlesztési NZrt. vezérigazgatója lapunk érdeklődésére azt mondta, hogy a kormánynak köszönhetően kiegészítő forráshoz jutott a pécsi állatkert-fel- újítási program, így - bár későbbre tervezték - előbbre hozták a szintén a főépületben helyet kapó, cápákat bemutató száz köbméteres pécsi akvárium építését. A hatalmas cápás akvárium lehet az új pécsi állatkert egyik legnagyobb vonzerejét jelentő látványossága, hiszen e téren az országban csak a budapesti Tropicarium és a nyíregyházi Ócenárium fog több élőlényt bemutatni. Szatyor Miklóstól, a zoo Igazgatójától megtudtuk, hogy még nincs végső lista arról, hogy milyen cápák érkeznek Pécsre, de szirti és zebracápa biztosan látható lesz, előbbi a nagy fehér cápa után az egyik legveszélyesebbnek tartott, legagresszívabb cápafaj. Babos Attila Tengeri élővilág Hogy miért éppen 100 köbméteres (100 ezer literes) lesz a pécsi cápaakvárium? Esetleg miért nem nagyobb? Nem kicsi a medence - az otthoni akváriumok ezerszerese de mégiscsak cápákat mutatnak be, ezért kérdeztünk rá erre. Merza Péter azt mondta, a medence mérete jelentős, nagyságát a főépület statikai teherbírása, s a rendelkezésre álló terület határozta meg. Műsziklákkal, műkorallokkal dekorálják, igazi tengeri élővilágot bemutató látványosság lesz, többek között a zebra- és szirti cápa mellett rájákkal, császár- és napóleonhallal, s az anyagi lehetőségek függvényében leopárdcápával. Kizárólag tenyésztett, teljesen legális forrásból vásárolható halakkal számolnak. KITEKINTŐ 11 A numizmatikai Hírős Napon nem lehetett becsapni a gyűjtőket, a helyszínen segített értékbecslő is Mátyás aranypénzéért négyszázezret adtak Több száz gyűjtő adta-vette értékeit a 29. Numizmatikai Hírős Napon. A legdrágább pénzérme ára a félmillió forintot is elérte. A Numizmatikai Hírős Nap fontos esemény a hazai, és a határon túli gyűjtők életében. Az országos rendezvények egyik leglátogatottabb és legelismertebb találkozója a kecskeméti, melyre minden évben több százan érkeznek. Profi és amatőr gyűjtők egyaránt megfordulnak a szabad éremcserén és vásáron. Kínáltak érmeket, plaketteket, fém- és papírpénzeket, kitüntetéseket, jelvényeket, bélyegeket, képeslapokat, kártyanaptárokat, egyenruhákat és kiegészítőket, valamint régi órákat. A XX- századi különA Numizmatikai Hírős Nap rendezvényén idén is több száz gyűjtő és érdeklődő £§> csodálta meg a numizmatikai ritkaságokat legességek mellett természetesen több száz éves ritkaságok is gazdára találtak. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete által rendezett vásárra még a nagy meleg ellenére is nagyon sokan, mintegy négyszázan érkeztek az ország különböző pontjairól, Soprontól Nyíregyházáig, Pécstől Salgótarjánig, Somogyból is, valamint a határontúlról Kassáról, Szabadkáról. Béréi József elnök elmondta: idén is sok különlegességet kínáltak a gyűjtők megvételre. Például a Mátyás király és Károly Róbert korabeli régi arany pénzek ára 300-400 ezer forint között mozgott. Az Árpád-kori, István, Imre és Péter magyar királyok, erdélyi fejedelmek tallérjaiért 100- 200 ezret kértek. Hozzátette: az országos tapasztalat az, hogy ritkán, de sajnos előfordulnak csalók. Ezen a rendezvényen azonban csak megbízható gyűjtők árusíthattak, soha semmilyen gond nem akadt még. A vásárlók értékbecslő segítségét is kérhetik a helyszínen, aki bármikor, bárhol kiszűri a hamisítókat. A több százezres pénzek mellett természetesen olcsóbb darabokat is kínáltak. A XX. századi fém- és papírpénzek ára 50 forint és néhány ezer, tízezer között volt. A képeslapok, jelvények, kitüntetések ára szintén hasonló képet mutatott. Sebestyén Hajnalka Ritkaságok Az 1967-es 10 filléresből nagyon kevés létezik, egy darab több tízezer forintba kerül. Az 1938-es Horthy 5 pengőből ösz- szesen 50 darabot vertek, ezek ára eléri a félmillió forintot. Ritkaságnak számit az 1932-es 2 koronás, az 1913-as 2 pengős, az 1916-os 5 pengős, ezekért néhány tízezret kérnek. A katonai jelvények, érdemrendek is sokakat vonzottak. Elsősorban az I. és II. világháborúból, Ferenc József korából kínáltak hadi emlékeket. Különlegesség a napóleoni háborúk idejében, 1814- ben kiadott ágyúkereszt.
