Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-22 / 170. szám

2015. JULIUS 22., SZERDA KÖRKÉP 11 Dél-Dunántúl: inkasszó és végrehajtás tízezerszámra RÉGIÓ A válság, a nehéz anyagi körülmények, a devizahitel-tar­tozások miatt a hétköznapi em­berek mindennapjainak részévé vált a fizetésletiltás, az inkasszó és a végrehajtás. Csak Pécs váro­sának fogyasztói jelenleg kétmil­liárd forintot meghaladó összeg­gel tartoznak a közüzemi szolgál­tatóknak - a cégek egyre gyak­rabban kénytelenek valamilyen kényszerítő eszközhöz fordul­ni, hogy a pénzükhöz jussanak. Gyarapítja az ilyen események számát a most záruló adóbeval­lási kampány is, hiszen a nemfi­zetők bizton számíthatnak arra, hogy az adóhatóság behajtja tar­tozásukat. Ezen- felül a devizahi­telesek egy része is bajban van még, sokan ingatlanjaik elárve­rezésére számíthatnak. Azt, hogy az inkasszóeljárások már szinte tömegesen érintik az embereket, jól bizonyítja, hogy a NAV által kezdeményezett ilyen jellegű eljárások száma megyén­ként évi több tízezerre tehető, de hasonló nagyságrendet képvisel­nek az önálló bírósági végrehaj­tók által lefolytatott inkasszók is. Az érintettek számára az egyet­len elfogadható tanács a követelt tétel mielőbbi rendezése, ugyan­is ennek hiányában további ki­adások várhatóak. Lényeges változás, hogy ko­rábban inkasszó, letiltás kibo­csátása esetén nem írtak elő vég­rehajtási költségátalányt, magya­rán szólva az adósnak nem került külön pénzébe az eljárás. Azon­ban 2013. január 1-jétől 5000 fo­rint végrehajtási költségátalány is terheli az adózókat, ha tartozá­sukat a NAV közreműködésével rendezik, de megvan az eljárási díja annak is, ha önálló bírósági végrehajtó rója ki az inkasszót és hajtja be az adós tartozását. Az inkasszó pénzbeszedést, behajtást jelent, a szó haszná­lata nem jellemző a mindenna­pi életben, de még a kifejezet­ten ilyen tevékenységre szako­sodott uzsorások körében sem. A NAV-végrehajtás első körben inkasszó - a tartozás összegére vonatkozó fizetési meghagyás -, kibocsátásával kezdődik. A tar­tozást letilthatják bankszámlá­ról, betétből, de munkabérből, nyugdíjból, egyéb járandóság­ból is. A letiltás mértéke álta­lában a havi járandóság 33-50 százaléka lehet a tartozás teljes .kifizetéséig. Hallgassunk a belső hangunkra, és boldogok leszünk Aki kíváncsi, nem Gundel Takács Gábor úgy véli, hogy annak, aki közszereplő, tu­domásul kell vennie, hogy ..megfigyelik" és néha írnak róla, akár az engedélye , nélkül is U Kovács Péter Eszterházy Károly Gyakorlóiskola- Fiatalon csöppent a média vilá­gába, és eredetileg színészként kezdte pályafutását. Miért vonzot­ta a képernyőzés?- Nehéz erre korrekt választ adni, mert minden emberi tevé­kenység attól válik érdekessé, hogy az adott helyzetben az em­berek hogyan gondolkoznak, ho­gyan döntenek, illetve hogyan ve­szítenek vagy nyernek. Ráadá­sul hajlamosak vagyunk össze­hasonlítani magunkat másokkal, hogy adott helyzetben mi hogyan döntöttünk volna... Mondok egy példát. Amikor forgattuk a „Ma­radj talpon!” című vetélkedőt, ugyanabban a helyzetben, játék- szituációban az emberek különfé­leképpen viselkedtek. A játékban 10 kvízpárbajt kellett megnyerni, és vihették a pénzt. Általában a játékosok, ha elfogyott a passzolá- si lehetőségük, és volt valameny- nyi pénzük, akkor kiszálltak. Ér­dekes eset, hogy a 9. párbaj után volt egy játékos passzolási lehe­tőség nélkül, és megkérdeztem, hogy elviszi a 3,2 millióját vagy folytatja. Erre ő folytatni akarta, ugyanis ő egy altatóorvos, aki a hétköznapokban nem kockáz­tathat, így ki szeretné próbálni, milyen érzés az. Végül nem nyer­te meg a párbajt, és elvesztette a pénzt, de akkor is boldog volt, mert neki hatalmas örömet jelen­tett, hogy kockáztathatott.- Ön mit kutat elsősorban?- Az újságírókban és a színé­szekben is általában ugyanaz a késztetés. Az egyik az után ku­takodik, hogyan működik a vi­lág, a másik pedig, hogy mindezt megmutassa másoknak. Az élet azt mondta, hogy nekem a tele­vízió adja meg azt a lehetőséget, hogy megmutassam magam. Ám mert azt még várja az élet, viszi előre valami.- A sportkommentátorságig ho­gyan jutott el?- Nálam ez tulajdonképpen a sors dolga volt. Egyéni sportoló va­gyok, de amikor bemondják, hogy „főcím”, akkor nekem a lelátó túl­oldalán kell helytállni. Szeren­csém volt a sportosztállyal, és ott nagyon alaposan megtanultam, hogyan működik egy közvetítés. Tulajdonképpen ennek köszön­hettem azt, hogy később más mű­sorokban is megálltam a helyem.- Mennyire kell az életét egy ilyen hírességnek megmutatni? Hogy érdemes ezt kezelni?- Tudomásul kell venni. Nem vagyok köteles interjút adni, de a sajtónak joga van egy fényképet publikálni rólam. A családom tag­jai viszont már nem közszerep­lők, róluk csak az engedélyükkel írhatnak. Aki közszerepelő, tudo­másul kell vennie, hogy „megfi­gyelik”... Volt egyszer, amikor Er­délyben voltam nyaralni, és kér­ték tőlem, hogy meséljek el erről valami sztorit. Elmondtam, hogy találkoztunk az úton egy csorda tehénnel, és az egyik olyan közel jött, hogy végigkaristolta az autót. A cikkben az jelent meg: „Megva­dult bivalycsorda támadt Gun­delre”. Felhívtam a szerkesz­tőt, hogy ez nem így volt, mire ő azt felelte, hogy nem volt elég érdekes a sztorid. Az embernek kell húzni egy határt, hogy meddig engedi be a nyilvánosságot az életébe.- Mit javasol azoknak, akik szeretnének a médi­ában dolgozni?- Amit fontosnak tar­tok, az a kíváncsiság. Ma­napság divatos lett „celeb- nek” lenni, de az csak egy felszín. Nem híressé kell vál­ni, hanem elismertté. Tizenöt perc alatt bárki híres tud lenni, de abból nem lehet megélni. Nem szabad célként kitűzni a híressé­get! Ez csak a következménye az eredményeidnek, odaadásodnak. A fiatalok hallgassanak a belső hangjaikra, és ott megtalálják a boldogságot. BUDAPEST Az egyik legismertebb magyar sportkommentátor és műsorvezető, Gundel Takács Gá­bor volt a diákújságíró egyesület rendezvényének vendége. Itt sok érdekesség derült ki az elhiva­tottságáról, az emberi döntések­ről, s Gundi megfogalmazta üze­netét is a leendő újságíróknak. csak utólag lat­ezt ja az ember, ezt nem fJ lehet kitalálni. Hi­szem, hogy az ember, mikor fiatal és keresi a helyét, ezekre a belső készte­tésekre kell j&L figyelnie, hallgatnia. nH Szerintem az ember Jj| csak azzal kapcsolatá­ra san tud jó kérdéseket feltenni, amire igazán kí­váncsi. Azt vallom, hogy aki kíváncsi, nem öregszik meg, öregszik m meg Egy Király utcai épület is Matyi Dezsőé lesz PÉCS Amióta a megegyezés meg­született a város és Matyi Dezső között, mindenki azt találgat­ta, vajon melyik ingatlant kapja majd meg a PMFC-től távozó üz­letember. Kiderült, a Király utca 7. alatti épületről van szó (amely­ben a Cafe Frei működik), s a Jo­gi és Ügyrendi Bizottság elfo­gadott előterjesztéséből arra is fény derült, hogy a pénzbeli vé­telár is alaposan megnőtt. Korábban közgyűlési határo­zat született arról, hogy Matyi Dezsőtől, a PMFC tulajdonosától bruttó 300 millió forintért veheti meg a város a klubot a hozzá tar­tozó létesítményekkel, utánpót­lással, akadémiával, licenccel - vagyis szőröstül-bőröstül. Pá­va Zsolt polgármester akkor la­punknak úgy fogalmazott, hogy ebből ötvenmilliót kell szinte rögtön, további ötvenet pedig az év végéig kifizetniük, a hiány­zó kétszázat pedig külső támo­gató, szponzor segítségével pró­bálják meg behozni. „Mindez te­hát azt jelenti, hogy a város ösz- szesen százmillió forinttal tudja támogatni ezt a projektet” - nyi­latkozta akkor a Dunántúli Nap­lónak Páva Zsolt. Azóta azonban eltelt több mint fél hónap, s úgy tűnik, Ma­tyi Dezső kellemetlen tárgya­lópartnernek bizonyult. Az ár ugyanis változott, derült ki a Jogi és Ügyrendi Bizottság hét­fő délelőtt elfogadott előterjesz­téséből: eszerint az összeget „a tárgyalásokat követően 300 mil­lió Ft + ÁFA összegre szüksé­ges pontosítani”. Gyors számo­lás után pillanatok alatt kiderül, hogy ez pontosan 81 millióval nö­veli meg a kiadást, vagyis a vége bruttó 381 millió forint. És ezzel még nincs vége, Matyi Dezső ugyanis nem csak ezt a csi­nos összeget kapja majd meg (nyil­ván csak akkor, ha a közgyűlés is rábólint), hanem még egy belvá­rosi ingatlant is. A Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő, Király ut­ca 7. szám alatti házat, amelynek alsó részében a Cafe Frei a bér­lő, fent két darab lakás található, alul pince- és raktárhelyiség lett kialakítva. Miután az épület frek­ventált helyen van, a belváros szí­vében, a Széchenyi és a Színház tér között, a nyomott pécsi ingat­lanárak mellett is nyilván nem keveset ér. A megkérdezett ingat- lanbecslő szerint 50 millió forint körül mozoghat. Vizet osztanak a Budapest felé utazóknak, s arab és pastu nyelvre lefordított fontos tudnivalókat Élelmet, ruhát adnak a menekülteknek Pécsen PÉCS Kisgyermekek, terhes nők is vannak a Pécsett regisztrált menekültek közt, a sok ezer ki­lométeres út jó részét gyalogo­san tették meg. Pécsi civilek se­gítik őket. Paprikás vajas ke­nyérrel teli tálcát hord körbe a menekültek közt egy hetvenen felüli pécsi úr a vasútállomáson. Az elemózsia hamar elfogy, kö­szönik neki, illetve arabul vagy pastu nyelven mondanak vala­mit, hálásan mosolyogva. A bá­csi azt mondja, ráér, nyugdíjas, saját terményeit is osztogatja, előtte egy tálca almával láttuk. A következő napokban is itt lesz délelőttönként, itt jönnek össze a segítő pécsi civilek, kedden tíz-tizenöten voltak. Vizet osz­tanak, ruhát, élelmiszercsoma­got adnak a Budapest felé uta­zóknak, s arab és pastu nyelvre lefordított fontos tudnivalókat. Kedden úgy ötven menekültet láttunk, Szíriából, Afganisztán­ból jött a többség, de voltak Pa­kisztánból, Irakból is, többen a köztéri csapnál mosakodtak, bo­rotválkoztak. Egy 25 éves afgán fiatal vég­zős joghallgató volt Kabulban, elege lett a háborúból, véreng­zésekből. Fejenként ötezer eu- rót fizetett Afganisztánban va­lakiknek azért, hogy segítsék elszökni az országból a család­ját, azóta minimális segítséget kaptak. Terhes feleségével és két év körüli kislányával érke­A segítők között néhány somogyi is megtalálható zett. Napi 13 órát gyalogoltak, néha szálltak vonatra. A hétvé­gén egy csecsemőt és egy kis­gyermeket kiszáradás miatt kel­lett ellátni a pécsi gyermekkli­nikán. Garzó Gábor, a menekülte­ket segítő pécsi civilek egyik szervezője azt mondja, várják a jó szándékú segítőket, nem­csak az állomáson, de a Face- bookon is meg lehet őket talál­ni. Beszélt egy szír menekültről, akiről úgy tudja, három család­tagját fejezte le egy terrorszer­vezet, és két gyermekről, akik­nek bombatalálat érte a család­ját, apjukat akkor lőtték le, ami­kor menekülni próbált velük Af­ganisztánból. Adományok A Magyar Vöröskereszt első­sorban adományok biztosítá­sával járul hozzá a migránsok ellátásához Baranyában, de a röszkei ellátásukhoz hasonló­an tervezik pszichoszociális se­gítségnyújtás indítását is. Már el is kezdték felmérni a jelen­legi helyi szükségleteket, s el­sősorban a jövőben várható fel­adatokra koncentrálnak, közöl­te kérdésünkre Nagy Gábor, a Vöröskereszt főigazgató-helyet­tese. Röszkén a Szegedi Határ- rendészeti Kirendeltséggel kö­zösen létesítettek vöröskeresz­tes bázist.

Next

/
Thumbnails
Contents