Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám
2015. JULIUS 19., VASARNAP SZTORI g Nem a mosógépek lettek ff rosszabbak, egyszerűen több |g| lett a szennyes, amivel meg kell birkózniuk a masináknak "ifetMgaMK ©feraOíigp (lüűOuii^pgouűíJííDteföf Kfegp Múzeumba illenek a háztartási gépeink! Aki nem volt elég gyors, lemaradt a kormány mosógépcsere-programjáról. Minden régióban néhány óra után elfogyott a pályázati keret. Újabb fél- milliárd forint bevetése várható, és rá is fér a háztartásokra a gépfrissítés, mert a mieink a legöregebbek az unióban. Fábos Erika ELEKTRONIKA A háztartási gépek támogatott cseréjének sikere nem véletlen: a statisztikák szerint elöregedtek a háztartási gépeink. A gyártókat és forgalmazókat tömörítő CECED Magyar- ország Egyesülés adatai szerint e téren az utolsók között kullogunk az Unióban. Az itthon használt gépek 59 százaléka 8 évnél idősebb, a mosógépeknél ez az arány 49 százalék a 2015- ös adatok szerint. Az arány évről évre romlik. A csereprogram egyébként nem hazai találmány, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban is volt hasonló, elsősorban a környezet- védelmi és energiahatékonysági célok elérése érdekében. Mészáros Fanni, a CECED ügyvezetője azt mondta: a tavaly megvalósult hűtőgépcsere-ak- cióba 25 ezer pályázat érkezett, Kukába megy a Color Star, mert ultramodem laptévé kell A német környezetvédelmi szervezet, az Öko-lnstitut kutatói az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos szokásokat vizsgálva megállapították, hogy 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azoknak a készülékeknek az aránya, amelyeket újra cseréltek. A tanulmány szerint a növekedést az okozza, tiogy jelentősen emelkedett a nem sokkal a vásárlás után meghibásodó eszközök aranya. De nem csupán az idő előtt tönk remenó eszközök jelentenek problémát, a tanulmányból ugyanis az is kiderül, hogy sokan egyszerűen és végül több mint 22 ezer készüléket cseréltek ki. Most legjobb esetben 20 ezer háztartásba kerülhet új mosógép, igaz, nem hivatalos információk szerint újabb 500 milliós keretet tervez elkölteni hasonló célra a kormány. Az ok egyszerű: a régi gépek többet fogyasztanak, egy új, energiatakarékos hűtő ára például öt év alatt megtérülhet, sokan mégsem tudják lecserélni a matuzsálemi korú gépeket. Annak ellenére, hogy egyre öregebbek a gépek, sokan ragaszazért cserélik le például a hütőge püket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb ke szülékre vágynak, miközben a régi berendezésnek semmi baja. Kiemelten igaz ez a lapos képérkodnak az évtizedek óta működő régihez, mert általános a vélekedés, hogy az újak rövidebb ideig bírják - pont azért, hogy minél gyakrabban cseréljék a tulajdonosok. Ráadásul a ma 5-8 év után bedöglő masinák javítása is annyira drága, hogy olcsóbb újat venni - vélik sokan. Mészáros Fanni szerint azonban az ok más: évtizedekkel ezelőtt kisebb nyős televíziókra: a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új készüléket, hogy a meglévő hibátlan volt, de nagyobb képernyőméretre, jobb képminőségre vágytak. Ugyanakkor például a laptopok esetében egy szebb, könnyebb, modernebb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra. Az Öko-lnstitut szakértői folytatják a kutatást, amelynek célja az, hogy azonosíthatóvá tegye azokat a lehetőségeket, amelyek révén az elektronikai eszközök élettartamát jelentősen meg lehetne növelni. igénybevételnek voltak kitéve a gépek és nagyobb beruházásnak is számítottak, ezért például nem fordult elő, hogy valaki pusztán esztétikai ok miatt, lecserélt egy még működő mosógépet. Ma viszont többször cserélünk, de ennek gyakran nem műszaki oka van. Az pedig, hogy egyre öregebbek a gépek, arra utal, hogy a mostani berendezések is bírják a kiképzést. A jelenség hátterében persze egy összeesküvés-elmélet is áll, amely a „tervezett elavulás” nevet kapta. A lényege, hogy a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több cég kevésbé tartós, hamarabb elromló, ezért hamarabb cserélendő terméket kezdett - gyártani, sőt a túlságosan strapabíró készülékeket visszahívták, és gyengébb változatot hoztak forgalomba. Egy másik elmélet szerint az egyik nyomtatójába egy gyártó olyan alkatrészt épített be, amely egy bizonyos oldalszám kinyomtatása után blokkolja a termék működését. Ilyen estetekről készült A villanykörte-összeesküvés című film, amelynek állításait azonban senki sem erősítette meg, és természetesen a cégek is tagadják, hogy van ilyen. Több nagy gyártó eleve azzal reklámozza magát, hogy a háztartási gépeiket legalább 15 évre tervezik, és ezt a gyakorlatban nem is sikerült cáfolni. Ha valaki mégis „önmegsemmisítőket” építene be a gépeibe, az a legtöbb országban csalásnak minősül, komoly pénzbüntetés, vagy akár börtön járhat érte. A menyhalak visszatelepítése elkezdődött a Balatonnál. A siker attól is függ, hogy a horgászok mennyire vigyáznak majd a fiatal állományra Pár év alatt újratelepítenék az isteni ízű menyhalat a Balatonba Egy titokzatos életű halfajta Megkezdték a menyhal visszatelepítését a Balatonba. A fajta az angolnák elszaporodásával tűnt el teljesen a tóból a 90-es évek elejére. ízletes húsa miatt a menyhal újra a horgászok egyik kedvence lehet, de három-négy évig még vissza kell dobni, ha horogra akad. Csejk Miklós BALATON „A menyhal az 1965-ös balatoni halpusztulás előtt még rendszeres horgászzsákmány volt a mólók kövezete mentén - mondta lapunknak Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Non- profit Zrt. vezérigazgatója. - Abban az évben nagy mennyiségű mezőgazdasági rágcsálóirtószer került a vízbe, ami több mint 600 tón Halállományáért Alapítvány tonna hal pusztulásához vezetett, finanszírozta. „Terveink szerint Ekkor csappant meg nagyon az minden évben tízezres menyállomány.” nyiségben szeretnénk menyhalRáadásul a menyhalnak volt • ivadékot telepíteni a Balatonba még egy ellensége, amelyet ép- - hangsúlyozta a szakember. - pen ezekben az esztendőkben Egy igazán jó, szaporodóképes kezdtek telepíteni, tudtuk meg a állomány létrehozása a cél. A szakembertől. Ez az angolna volt, amely azért veszélyes a menyhalra, mert azonos életteret használnak, de a kígyószerű ragadozók a menyhalivadékokat is felfalták. „1991 óta nincs angolnatelepítés a Balatonban, az állatok visz- szafogása folyamatos. Mára érezhetően lecsökkent a számuk, olyan szintre, hogy végre próbálkozhatunk a menyhal visszatelepítésével” - mondta Szári Zsolt. A menyhal telepítését 650 példánnyal kezdték néhány napja Tihanynál. A halak a gödöllői Szent István Egyetemről érkeztek, a telepítés költségét a Balacemberi és januári ívási időszak környékén történő horgászat alatt megy horogra. Persze nyáron is felbukkanhat egy-egy példány, de ezek az esetek ritkák. „A menyhal nem az a halfaj, amely tömegfogyasztásra alkalmas, mivel intenzív telepen nem tenyésztik őket” - tette hozzá a szakember. Meglehetősen kényes a szaporítása és az előnevelése is. Még a lárvákat is nagyon sokáig kell viszonylag alacsony hőmérsékleten tartani, tehát a többi halfajjal ellentétben itt nem fűteni, hanem hűteni kell a vizet. „Nem célunk olyan mennyiségű menyhal felszaporítása a Balatonban, hogy hatással legyen az ökológiai egyensúlyra, és azt is fontos hangsúlyozni, hogy egyál- menyhal a tőkehalfélék család- talán nem tájidegen, hanem ép- jába tartozik, az egyetlen édesví- pen ellenkezőleg, őshonos halfaj- zi tőkehalfélénk, és meg kell je- ról van szó - magyarázta lapunk- gyeznem, hogy rendkívül finom nak Szári. - A menyhal telepíté- az íze.” se ugyanolyan jelzésértékkel bír, Titokzatos életű halról van szó, mint a compó vagy az aranyká- mert év közben nem találkozunk rász, hogy csak az érzékenyebb vele, kizárólag a novemberi, de- halfajokat említsem.” Menyhal, kutyahal, téli harcsa - sok név, egy halfaj A menyhal (Lota Lota) népies elnevezéseit kinézetéről kapta: kutyahalnak, téli harcsának vagy nagyagyú halnak is nevezik. Gazdasági szempontból meglehetősen cse kély jelentőséggel bír. Szálkamentes, kitűnő húsa és nagyméretű mája ellenére nem horgásszák intenzíven, elsősorban téli életmódja miatt. A hal teste megnyúlt, hen ger alakú, hátul oldalról lapított, feje széles és lapos. Álián hosszú bajuszszál található. Testhossza 30-60 centi, de előfordulnak másfél méteres példányok is. Az eddig kifogott legnagyobb példány 34 kilogrammos volt. A menyhal szürkületkor és éjszaka tevékeny. Hidegkedvelö. főként 10-13 Celsius-fok alatti vízben aktív. A téli és tavaszi időszakban intenzíven táplálkozik, a felesleges tápanyagokat jól fejlett májában raktározza el. A nyári, mele gebb vízben viselkedése megváltozik, ilyenkor a növekedése lelassul, de továbbra is folyamatos, emiatt a pikkelyein nem keletkeznek évgyűrűk, csupán világosabb és sötétebb sávok. Ragadozó hal. A fiatalok táplálékai az apró talajlakók, később a halikra és az ivadék is. Magyarországon legfeljebb húsz évig él, alaszkai alfaja viszont a huszonöt éves kort is elérheti. A menyhal a folyóvizekben, többek között a Dunában is megtalálható. 2013-ban Az év ha Iának választották hazánkban. Még évekig vissza kell majd dobni A menyhal idén még teljes védelmet élvez a Balatonban, bár kicsi az esélye, hogy nyáron horogra akad. Mihelyst megerősödik a populáció, horgászható lesz, de ez a szakemberek szerint csak évek múlva várható, addig vissza kell dobni. Horgászni egyelőre azért se nagyon szabad őket, mert méret alattiak: 10-15 dekás kis halacskák kerültek a tóba. /
