Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-03 / 154. szám

2015. JÚLIUS 3., PÉNTEK A felvásárlási árak alacsonyak, sok a külföldi termék Mélyponton a tejipar ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Szlovákiából főként UHT-tejet szállítanak az ország­ba, Lengyelországból és Német­országból elsősorban trappista sajtot - folytatta. - A kiala­kult állapot szinte min­den- ■ £ kit sújt. A tej literenkénti felvásár­lási ára 77 forint körül alakul, egy év alatt közel 20-30 forintos árzu­hanást élt át a szakma. Úgy tűnik, hogy július végén, augusztus ele­jén lesz a mélypont, 74-75 forint alá is süllyedhet a tej ára, a kis gazdaságoknál, a szabad piacon ennél is alacsonyabb lehet a kí­nált összeg. S a fajlagosan maga­sabb fuvarköltségek miatt számos családi vállalkozás még nehezebb helyzetbe sodródhat. Korántsem mindegy, hogy valaki 500 vagy 1500 liter tejet értékesít. A tejtermelésre és feldolgozás­ra szakosodott kaposvári vállal kozást is érzékenyen érinti az áldatlan helyzet. Napi 70 ezer liter megtermelt tej esetén a 20 forintos árcsökkenés napi közel 1,5 millió forint árbevé­tel-kiesést okozhat. Szom mer Gábor szerint sok minden múlhat a következő hetek fo­lyamataitól. Ha a tejterme­lés szempontjából kedvezőt­len hőség miatt csök­ken a nagy jelentőségű holland, német régiókban a tejelőállítás, akkor az előbb-utóbb hatással lehet az európai, így várhatóan a hazai árakra is.- Hazánkban az évente meg­termelt 1,7 milliárd liter tejből korábban 300-350 millió liter nyers tej formájában hagyta el az országot - mondta. - Mivel ez a mennyiség nem kerül ki a kül­piacokra, jó lenne ezt feldolgoz­ni. Örülnék, ha új beruházások megoldanák ezt a problémát. Harsányi Miklós A somogyi tejtermelők a válság további mélyülésével számolnak. Miután megszűnt a tejkvóta, és sok európai országból özönlenek be Magyarországra az olcsó tej­termékek, közel-keleti piacok felkutatásával enyhítik a gazdál­kodás nehézségeit ■MAtem HU 3§ m, Té ■ Szaúd-Arábiába, Kuvaitba és Szíriába vinnék a jó minőségű kaposvári sajtot Kaposváron már lépéseket tet­tek a külföldi piacok felé: a nyá­ron megkezdték a nagy tisztasá­gú. hosszú szavatosságú túrók gyártását, a fejlesztés során közel 100 millió forint értékű gépparkot helyeztek üzembe. Nagy dobás­nak ígérkezik az ultraszűrt tech­nológiával készített krém fehér­sajt, melyből havi 100-150 tonnát is előállíthatnak. Ezt Közel-Keletre kívánják exportálni, a célországok között Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, és Szíriát is megtaláljuk A feta jelle­gű sajt évente akár 1-1,5 milliárd forint bevételt hozhat, mely a cég éves forgalmának a 10-15 száza­léka is lehet. Most a beruházás előkészítése zajlik, szeptember­ben indulhat a próbagyártás. MEGYEI KORKÉP A mikor a mezőgazdaságról hallok hírt, az első, hogy kiné­zek az ablakon. Azt nézem, hogy süt a nap, vagy esik az eső, de végül is egyre megy, mert minden évben ugyanaz történik: a pénzét, munkáját befektető és kockáztató termelőnek alig jut annyi, hogy fedezze a kiadását, a magyar termék a vevő számára drágább mint a sok ezer kilométerre fekvő Dél-Ameri- kából ideszállított, a felvásárló-kereskedő pedig elégedetten si­mogathatja egyre tekintélyesebb pocakját. Nagyhatalom lehetnénk a magyar föld adottságai, és kedvező földrajzi helyzetünk miatt. Somogybán szinte minden falu alatt van termálvíz, de vagy kihasználatlan, vagy fürdők épültek, nem pedig üvegház, amiben az asszonyok paradicsomot nevelhetné­nek, s közben esszük az ízetlen hollandot. A hazainál olcsóbb szlovák és lengyel tejet iszunk, de ezt nem is csodálom, mert olyan kevés a magyar szarvas­Ha a politikusok ál­tal összeugrasz- tott gazdák ismét szövetkeznének egymással... marha, hogy sok falusi gyerek számára már éppen olyan cso­da, ha lát egyet, mint a zsiráf. Idén volt már gond a méhek­kel, lesz tehát a mézzel. Ezek­ben a napokban a meggy körül áll a bál: korábban láttam a pia­con őstermelőtől kilóját 800 fo­rintért is, de a kereskedő az étkezési meggyért 150-180 forintot, az iparilag hasznosíthatóért pedig 70-80 forintot ad ígérete sze­rint, de a gyakorlatban ennyit sem. Ezért sok gazda azt fontolgat­ja: amit nem tud megenni, azt a fán hagyja. Értem őt persze, a bosszankodását, a tehetetlenségét, hogy évről-évre kiszolgálta­tott helyzetbe kerül, de ez a megoldás kinek jó? Senkinek. A probléma végig kíséri az életemet, minden évben hallom szinte ugyanazokat a panaszokat. Nem lehetne végre megolda­ni? Például a gazdák összefogásával, egy újabb körforgalom vagy stadion helyett hűtőház építésével, ami időt és lehetőséget bizto­sítana az eladási kényszer feloldására, a meggy értékét növesz­tő helyi feldolgozással. Aztán meg lehetne ezt tenni más gyümöl­csökkel, zöldségekkel is. Szerintem nem kisebb siker lenne az sem, hogy a hasonló érdekű, de a politikusok által összeugrasz- tott gazdák a közös munka révén végre ismét szóba állnának, ne­tán szövetkeznének egymással. Közösségi központ a munkahelyekért KAPOSVÁR Megkezdődött a Ka­posvár Közösségi Központ ki­alakítása. Ezt csütörtökön pro­jektnyitó rendezvény kereté­ben jelentették be a városházán. A Türr István Képző és Kutató Intézet az ország 17 településén alakít ki közösségi központokat. A kaposvári a hatodik, Somogy­bán még Barcson áll majd ren­delkezésre hasonló komplexum, hogy segítse visszakerülni a munka világába a hátrányos helyzetű kistérségben élőket. A központok átlagosan 390 millió forintos uniós támogatá­si összeggel létesülnek, Kapos­váron a Térségi Integrált Szak­képző Központ (TISZK) Virág ut­cai épületének egykori kollégiu­mában. Az itt nyújtott szolgálta­tásokkal igyekeznek elősegíteni az iskolázatlanság és a képzett­ségek hiányából adódó munka- nélküliség csökkentését. A köz­pontokban kialakítanak ügyfél- fogadó irodát, tantermeket, kö­zösségi tereket, mentoráló, fej­lesztő helyiségeket, gyermek- megőrzőt és ifjúsági foglalkoz­tatókat. Itt életvezetési és alap­kompetenciákat fejlesztő képzé­seket tartanak például élelmi­szertartósítási, varrodai és ház­tartási ismeretekről. De ismer­kedhetnek a víz-, gáz-, villany- szerelő, kőműves, burkoló, szo­bafestő, kertész valamint fém- és faforgácsoló szakmákkal. Márkus Kata A Dolgozva tanulj! projekt keretében csaknem 80 százalékos támogatást kaptak Újdonsült mesterek a szabadidőfarmon HAJMÁS Hét szakma hatvanki- lenc mestere vehette át mester­levelét csütörtökön Hajmáson, a Zs’elicvölgy Szabadidőfarmon. A Somogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara (SKIK) szervezett kép­zést a Dolgozva tanulj! projekt keretében a tanulókat foglalkoz­tató gyakorlati képzőhelyeken dolgozó gyakorlati oktatók szá­mára. A képzésen csaknem 120 szakember vett részt, akik közül 69 új mester vehette át mesterle­velét csütörtökön, majd letették a mesteresküt is.- Ami a 70-es, 80-as években kiválóan működött a szakkép­zés területén, azt a 90-es évek­ben elfelejtettük - mondta ünne­pi köszöntőjében Varga József, a SKIK elnöke. - A mostani hely­zetben kizárólag összefogással tudjuk helyreállítani a szakkép­zés rangját, ismét eredményessé tenni a szakképzést. Sokat kell tennünk a hiányosságok pótlá­sáért, s ebben az önök vállalása volt az első, legnehezebb lépés. A SKIK elnöke ezzel a kijelen­tésével arra utalt, hogy a szak­képzési törvény értelmében szeptember 1-től tanulószerző­déssel illetve együttműködési megállapodással tanulókat fog­lalkoztató gyakorlati képzőhe­lyeken gyakorlati oktatóként már kizárólag olyan személy ve­het csak részt, aki mestervizsgá­val rendelkezik. Ehhez azonban el kell végezniük a szakembe­Oröm és büszkeség a munka mellett megszerzett mesterlevél reknek az átlagosan fél éves tan­folyamot, természetesen mun­ka mellett. Ennek költségeihez most a Dolgozva tanulj! projekt keretében csaknem 80 százalé­kos támogatást kaptak a mester­emberek: szerszámkészítők, jár­műfényezők, autó-elektronikai műszerészek, autószerelők, ipa­ri gépészek, gépi forgácsolók és karosszérialakatosok. A mester­levelek átvétele után esküt tet­tek az új mesterek, majd pezsgős koccintással és vacsorával ünne­pelték meg sikerüket. A projekt keretében sikeres vizsgát tett to­vábbi több, mint félszáz mester a hónap végén veheti át mester­levelét. Márkus Kata Meleg ételt kapnak a gyerekek NAGYATÁD Az idén száztizén nyolc rászoruló gyerek nyári étkezé­sét biztosítja Nagyatád a gyer­mekszegénység elleni program­ban. Ehhez több mint 1,8 millió forintos állami támogatás bizto­sított, ami azonban csupán ki- lencvenhárom gyermek napi ételének finanszírozásához ele­gendő. Ezért döntött úgy a város kép- viselő-testülete, hogy figyelem­be véve az alaptámogatás ösz- szegét, a hiányzó részt saját for­rásából pótolja. így a nagyatádi rászoruló gyerekek június 29- e és augusztus 28-a között min­den nap egyszer, meleg ételhez jutnak. Jeki G. Meggybaj Czene Attila attila.czene@mediaworks.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents