Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-16 / 165. szám
2015. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK HORIZONT 11 DELI HATAR Hetek óta szinte kizárólag a menekültkérdésről, nagy kék kormányzati plakátokról, ellenplakátokról hallani a médiában és a hazai politikai kommunikációban, sok kérdés azonban nem tisztázott a nyilvánosságban, de még az sem, honnan érkeznek hozzánk a menekültek, kik ők, miért jöttek. Ráadásul a témában megszólalók közül - látszólag legalábbis - kevesek érdeke, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Lapunk ezért megszólaltatta Tarrósy Istvánt, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetőjét, aki tizenöt éve foglalkozik migrációs kutatással és dr. Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánját, Közel-Kelet-szakértőt. Babos Attila Tarrósy István, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője szerint a menekültek a gazdaság segítőivé is válhatnak.- Honnan jönnek hozzánk a menekültek Afrikából?- Az tény, hogy egyértelműen nőtt a migrációs nyomás az Európai Unió külső határvidékein, így a szerb-magyar határon is. Két év alatt több mint hússzorosára nőtt a menedékkérők száma Magyar- országon. Mára az egyik legintenzívebb migrációs útvonal az Európai Unió irányába Törökországon, Görögországon és a délszláv területeken keresztül Magyarországon át vezet Nyugat-Európa felé. Nem csoda tehát, hogy e határ- szakasz védelme fontos kérdés hazánk, illetve az EU számára. A nálunk megjelenő bevándorlók többsége azonban nem fekete afrikai, hanem a Közel-Keletről, Afganisztánból vagy a jugoszláv utódállamokból jön. Persze az észak-afrikai változások is sok embert indítottak útnak. A transzszaharai karavánútvonalak jelentősége felerősödött Afrikában. Nyugat-Afri- kából a Szaharán át vándorolnak Európa felé. A kontinens északkeleti részén lévő Afrika szabva területéről, Szomália, Etiópia, Dél- Szudán, Eritrea térségéből a Líbiai-sivatagon keresztül, de nem biztos, hogy átkelnek rajta, sokan útközben meghalnak. Az ENSZ adatai szerint a világban mintegy 230 millió vándor van. Ennek a nyolc százalékát teszik ki az afrikaiak. Az ő nagy többségük egyik afrikai országból, területről egy másikba megy. Nem feltétlenül akarja, és nem feltétlenül tudja elhagyni a kontinenst. A többség az EU felé azonban Olaszország, Spanyolország déli területei, a Kanáriszigetek felé indul útnak.- Miért jönnek?- Elsősorban fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt. A saját otthoni területeikről el kell jönniük, mert nem tudnak már megélni. Afrikában súlyos probléma az elsivatagosodás, jelentősen nehezebb a termőterületek elérhetősége több ország esetében is, egyszerűen az éghajlat megváltozása okán. Őket klímavándoroknak, klímamenekülteknek is nevezhetjük, és számuk 2030-ig tovább fog emelkedni. A menekültek lélekvesztőkön jönnek, és érnek partot, ha nem fulladnak a tengerbe. A jó hajókat már rég elvették tőlük, de nem ez a megoldás, hanem az embercsempészet felszámolása. Még akkor is, ha Afrikában sokan éppen e szerencsétlen emberek csempészetéből élnek, egész faluközösségek is. Ez viszont nem fog menni európai összefogás nélkül, az afrikai hatóságok nélkül.- Honnan van pénzük?- Összefog a család, a közösség, összedobják a pénzt, akár 1500-2000 eurót is fejenként, pedig sokan Afrikában napi legfeljebb egy-két dollárból élnek. Abban bíznak, hogy ha a menekült eljut a célig, lesz munkahelye, és majd segíteni tudja a többieket. A hazautalások volumene az éves GDP-hez viszonyítva több afrikai országban magas. Játék, tankönyv Tarrósy István, PhD, habilitált egyetemi adjunktus a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéken, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője. A független IDResearch Intézet kutatási igazgatója számos Európai Integrációs Alap által finanszírozott migrációs, köztük az Immigropoly - játék a vándorlásról című ENSZ-BMW-díjas projektnek. Számos terepkutatást végzett afrikai és ázsiai államokban, nevéhez fűződik a legfrissebb magyar nyelvű migrációs tankönyv.- Hányán jöhetnek Magyarországra?- Nem annyian, mint amivel riogatnak. A menekültek több mint kétharmada szír, iraki, afgán. Ha mégis erre jönnek, nem azért, hogy itt éljenek. Hazánk továbbra Is tranzitország. Nálunk csupán négyezer legális afrikai ember él. Nincs diaszpóra, Nyu- gat-Európában, a volt gyarmati országokban van, s az nagyon kell, hiszen eleinte a menekültek a diaszpórában élő társaiktól kérnek és kapnak segítséget.- Ha mégis idejönnek, elveszik a munkánkat? Tisztelik a kultúránkat? Betartják a törvényeinket?- Sok mindent tanulhatnánk mi is az afrikaiaktól. Például a családi összetartásról és az idősek tiszteletéről. Mindemellett kutatások sora bizonyítja, hogy a diaszpórában élők és az új migránsok is nagyban járulnak hozzá a helyi gazdaság sikereihez, mert rendkívül vállalkozó kedvűek, innovatívak, ez abból is jön, hogy otthon - a mező- gazdaság mellett - az informális gazdaságból, csereberéből élnek, amihez kreativitás és kitartás kell. Magyarországon az afrikaiak rendesen dolgoznak, vállalkoznak, be vannak jelentve, adót fizetnek, civil szervezeteikkel rendkívül aktívak.- Veszélyt jelent-e az ebola, a terrorizmus?- Az ebola gyorsan elbánik velük, nem érnek ide, akik megbetegszenek. A Boko Haram és más terrorszervezetek elől is sokan menekülnek, de kizárni nem lehet a terrorizmus megjelenését. Sőt, előre számolni kell vele, megfelelő módszerekkel kiszűrni.- Kerítéssel?- Semmiképpen. Ráadásul rosszat kommunikál az országról, főleg, hogy meghirdettünk egy globális nyitást a világban, egyebek között Afrika felé is, állami ösztöndíjprogrammal külföldi egyetemistáknak. Ezek fontos programok, mert egy pragmatikus külpolitikai csomag részeként nyitunk - mindez kereskedelmi kapcsolatokat, befektetéseket is jelent Magyar- ország számára. A kerítés az elzárás, kizárás szimbóluma, ami ezzel nincs összhangban. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalom- tudományi Karának dékánja szerint nagyon nem szerencsés és igen problémás a menekültkérdést a bevándorlással és a migrációval összemosni.- Honnan érkezik Magyarországra a legtöbb menekült, és miért?- Elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, kisebb részben Iránból, hasonló okokból: a nem stabil, nem biztonságos politikai és társadalmi helyzet miatt. A legsúlyosabb a helyzet Szíriában, ahol az Iszlám Állam egyre nagyobb teret hódít. A több mint húszmilliós országból már négymillióan elvándoroltak. Magyarországra néhány ezren, legfeljebb néhány tízezren jöttek, hazánk nem a végcélt jelenti. Visszafordítani nem lenne szerencsés őket, hiszen a többségük menekülni kényszerült, a saját hazájába nem mehet vissza, ahol százezres nagyságrendű a halálos áldozatok száma. Afganisztánból jellemzően a tálibok és az al-Kaida miatt kelnek útra sokan.- A terrorista szervezetek térnyerése, a más országokat, térségeket is érintő arab tavasz nem tegnap történt. Mióta nőtt meg a menekültek száma?- Az utóbbi nagyjából három- négy évben, de az Iszlám Államot egy éve kiáltották ki, és az elmúlt hónapokban vontak több nagyobb területet ellenőrzésük alá, a menekültek pedig nem is egyik napról a másikra érnek el hozzánk.- Ki tehet erről?- Nem feledhető el például Irak és Afganisztán esetében a nyugat-európai országok és az USA felelőssége, katonai konfliktusokba avatkoztak bele, vagy indítottak, ám a kivonulás után nem sikerült stabil államot, rendszert maguk mögött hagyni, sőt, némely helyen rosszabb következett új terrorszervezetek felbukkanásával és megerősödésével.- Valóban vészes a helyzet nálunk?- Idén eddig hetvenötezren folyamodtak menekültstátuszért, majdnem kétszer többen, mint tavaly egész évben, amikor minimum megduplázódott a menekültek száma az előtte lévő évhez képest: Törökországban azonban másfél millió szír menekült van, gyakorlatilag megtelt az ország. Sokan érkeznek Görögországba is, a végcél azonban a legtöbbeknek Ausztria, Németország, Anglia, a skandináv államok.- A görög válság miatt onnan is elindulnak már ott élők?- Biztosan vannak ilyenek, de nem ez a jellemző. Arra nagyobb az esély, hogy olyanok is érkeznek, akik magukat például szír menekülteknek mondják, mert így jobb esélyük van menekültstátuszt kapni, de valójában nem Szíriából jöttek, hanem olyan államokból, amelyekben nincs ennyire feszült helyzet. Az ő kiszűrésük több hazai szakembert igényelne, de erre most itthon nincs kapacitás.- Embercsempészek hozzák át őket a határokon?- A tehetősebbeket igen, sok köztük az egyetemet végzett, korábban akár hazájában magas beosztásban is dolgozó ember. Az útvonal azonban, ideértve a délszláv térséget is, olyan szinten „kijárt” már, hogy helyiek is segítik őket.- Mi bosszant most egy migrációval is foglalkozó kutatót, Kö- zel-Kelet-szakértőt?- A fogalmak tisztázása sem ártana. A menekültkérdést, a bevándorlással és migrációval összemosni súlyos probléma. A migráció az emberiség történetén átívelő jelenség, a menekültkérdés pedig elsősorban azokkal a bukott államokkal hozható összefüggésekbe, ahol a nyugati - beleértve az európai Átfogó kutatás Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalom- tudományi Karának dékánja és a Nemzetközi Tanulmányok Intézet vezetője, egyetemi docens. Fő kutatási területe a tágabb értelemben vett Közel-Kelet politikai, társadalmi és gazdasági folyamatai, különös tekintettel az iszlám ista mozgalmak szerep- vállalására. Helyszíni kutatásokat végzett - többek között - Jordániában, Szíriában, Egyiptomban. Iránban, Törökországban, de az európai muszlim közösségek témakörében is.- államok felelőssége is megjelenik. A menekültkérdés kezelésének egyetlen módja, ha ezen bukott államokban teremtünk stabilitást és kiszámíthatóságot, amely megállítja az áradatot.- Kell ma félnünk a közel-keleti és más arab országokból nagy számban érkezők miatt a terrorizmustól?- Nem kétséges, hogy az Iszlám Államnak, az al-Kaidának és más hasonló szervezeteknek célja az is, hogy minél több radikális bejusson Európába, voltak is ilyen fenyegetések, emiatt ez jogos félelem, de az súlyos tévedés, s megint csak nem szerencsés, hogy a kormány vagy bárki egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terroristák közé.- A bevándorlók elveszik a munkánkat? Tisztelik a kultúránkat? Betartják a törvényeinket?- Ha dolgoznak egy idegen országban, a legtöbb helyen csupán olyan munkát kapnak, amit mások nem végeznek el. Tény, hogy másfajta kultúrából érkeznek, ez okozhat feszültségeket is, de nem jelenthető ki, hogy ne tisztelnék a más kultúrát és a törvényeket.- Állítsuk meg őket? És kerítéssel?- A helyzetet kezelni kell, majd meg kellene oldani, ez nem történhet megnyugtató módon másképpen, mint azokban az államokban nyugalmi helyzetet, biztonságos, stabil rendszert kialakítani, amelyeket elhagyni kényszerültek. Békés politikai úton kell rendezni a helyzetet. A kerítés lehet egy eszköz, de semmiképpen sem a megoldás.
