Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-01 / 152. szám

2015. JULIUS 1., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Év eleje óta 608-cal kevesebb somogyi Kisfalvak kihalóban Nálunk még túl jól megy! Márkus Kata ______ ka ta.markus@mediaworks.hu ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A megyében az idei első negyedévben 1268-an hunytak el, ami az elmúlt időszakban a leg­magasabb, s mivel csak 660 élve- születést mutat a statisztika, így Somogy lakossága 608 fővel csök­kent 2014 óta. Az elmúlt két esz­tendőben pedig 4230-cal, ugyanis 2013 januárjától az 5947 élveszü- letésre 10177 haláleset jutott- Eddig is köztudott volt, hogy a megye a hazai átlagnál gyor­sabban öregszik - mondta Illyés András demográfus. - Az orszá­gosnál jobban érezhető minden­napi megélhetési gondok, a me­gyék sorrendjében az utolsók kö­zé tartozó bérek és az egy főre ju­tó GDP miatt a fiatalok, ha tehe­tik, elvándorolnak. lavulás csak akkor lenne várható, ha jelentő­sen fejlődne az infrastruktúra, mely beindítaná a gazdaságot. A demográfus szerint azonban az első negyedéves, több esztendő vonatkozásában kiugró népesség- fogyásból mégsem szabad komoly következtetéseket levonni, hiszen a statisztikákat mindig egy hosz- szabb időintervallumban kell ér­telmezni.- Kilóg a sorból a mostani adat - jelentette ki Illyés András -, a szakma is csak találgatja az oko­kat. Az csak az év végén derül ki, tendenciáról van-e szó, vagy a to­vábbi adatok majd kompenzálják az első negyedéves számokat. Az egyik ok amúgy az influenzajár­vány lehet, mely a közelmúlthoz képest több áldozatot követelt. Míg a megye halálozási ada­tai általában meghaladják az or­szágos átlagot, az élveszületéseké jobban közelít a hazai középérték­hez. A 2015-ös első negyedév 660 újszülöttje például az elmúlt két esztendő negyedik legjobb adata, mégis visszaesés a tavalyi kima­gasló július-december után.- A megyei statisztikákból hosz­szú távon az elnéptelenedésre le­het következtetni - állította. - So­mogy már most is az ország egyik legritkábban lakott területe, az aprófalvas településszerkezet mi­att pedig több településen valós veszély, hogy eltűnik a lakosság. A fiatalok munka és perspektíva híján elvándorolnak a városokba, esetleg az ország más területei­re, az idősek pedig kihalnak, így a száz fősnél kisebb falvak közül több eltűnhet a következő évtize­dek során. Vas A. Borsod- Abaúj-Zemplén Szabolcs­Gyor-Moson-Sopron Esztergom pest Jász-Hagykun- Szolnok Bács-Kiskun Csongrád Magyarország Halálozási adatok változása (év azonos időszaka, %-ban) Népességváltozás Somogybán 2013/1. negyedév ________1222____________620__________-602 ____ . 2013/11. negyedév 1092 597_________ -495 %j 20 13/111, negyedév _ ..1014__________ 664 ' -350 _ 20 13 'IV. negyedév________1181 656 -525 1 20 14/1.negyedév_________1131.........~~ 644 ~ -487 20 14/11. negyedév ___ 1023 626 -397 20 14/111. negyedév 1036; . 757 _ -279 ; 2014/IV. negyedév 1210 723 _________-487 2015 /1. negyedév 1268 660 -608 fohkax-ksh/sh nven rs _____ Sasok barátja KAPOSVÁR Bedő Kornél természetfotósnak, a Compur Fotóklub vezető­jének a képeiből nyílt kiállítás Kaposváron a Kormányhivatal Galériájá­ban. A tárlat augusztus végéig tekinthető meg. Az igényekhez szabnák a kutatást KAPOSVÁR A Kaposvári Egyetem és a város együttműködésében meg­valósuló „Tudás-Park” projekt be­mutatásával vette kezdetét a négy felvonásból álló FrisSomogy in­novációs műhelymunka-sorozat. Legfőbb célja, hogy megtalálja, kidolgozza azokat a helyi igénye­ken alapuló fejlesztési együttmű­ködéseket, hálózatokat, támogas­sa a stratégiai partnerségek létre­hozását, amely szoros kapocs le­het a Kaposvári Egyetem, a város, a gazdasági szereplők, vállalkozá­sok, az állami és non-profit szer­vezetek között.- A „Tudás-Park” térítésmen­tes szakmai szolgáltatásokat kí­nál, vállalati tanácsadást szerv ez, fejlesztési elképzeléseket tá­mogat. A többi találkozón is a fej­lesztési elképzelések, szakmai és stratégiai célok kerülnek terí­tékre - mondta Tossenberger Já­nos egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettu­dományi Karának dékánja. Az innovációs kerekasztal-be- szélgetésen a helyi agrár-élelmi­szeripar szerepelt a középpont­ban. A kerekasztal-beszélgeté- seket kettős céllal hozták élet­re. Miután megismerték egy­más üzleti, szakmai és stratégi­ai céljait, kialakítsák a kutatási irányokat, másrészt pedig a tu­dományos munkát végző fiata­lok minél jobban bekapcsolód­hassanak a gazdasági életbe. Fenyő Gábor A hazai városok nagy részének még túl jól megy. Ezt abból gondolom, amit Bernhard Deutsch, a Güssing régióbeli Sterm község polgármestere mondott kedden Kaposvá­ron. S amit Kínában, vagy éppen Brazíliában is válaszol arra a kérdésre: náluk miért nem működik a güssingi csoda? A válasz: Mert nálatok még túl jól megy! Mert arra persze gondolni sem merek, hogy egy, a lakosság által választott városvezető ne akarna élni egy lehetőséggel, amelyet Kaposvár kedden az ország bármely részéről érkezzen is, mindenki számára elérhető közelségbe hozott. Tehát csak a stermi polgármester megállapítása lehet az oka, hogy jó, ha húsz városvezető volt kíváncsi Bernhard Deutsch előadására a kaposvári városházán. Pedig, ha valami, akkor éppen a Güssing modell jelenthet kitörési pontot akár egy kistelepülés számára is. Igaz sokat kellett dolgozni a sikerért Ausztriában is, és mi tagadás, elszántságból se volt elegendő egy átlagos mennyi­ség. Főként, hogy az indulás­kor nem hogy segítséget nem kaptak a politikai elittől, de még akadályokat is igyekez­tek gördíteni eléjük. S mégis megcsinálták! Pe­dig nem gondolom, hogy oko­sabb, vagy bármilyen tekintetben is kiemelkedőbb képességű emberek élnének tőlünk pár száz kilométerre Nyugatra. Vél­hetően átlagosak, ugyanúgy, mint mi, éppen csak boldogulni akarnak, és ezért hajlandóak sokat tenni is. Egyben azonban minden bizonnyal különböznek tőlünk, magyaroktól. Ők már 25 éve felismerték, amit Horn Péter kaposvári akadémikus han­goztatott többször, több helyen: az ír csodából se lett volna sem­mi annak idején, ha nem ismerik föl időben: az egymás elleni gyűlölködés nem vezet sehova. Meg kell tanulnunk összefogni! Mert csak okos emberek építhetnek okos városokat! Az egymás elle­ni gyűlölködés nem vezet sehova. Meg kell tanulnunk összefogni Komplex onkológiai centrum Kaposváron KAPOSVÁR Újabb mérföldkőhöz érkezett a somogyi komplex on­kológiai rendszer fejlesztése. A nagyszabású projekt záróünnep­ségét - amelyen részt vett Vitá- lyos Eszter államtitkár, és Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke - kedden tartották Kaposváron a diagnosztikai köz­pontban. A projekt keretében - a teljes beruházási összeg 845 mil­lió forint volt, amelyet százszáza­lékban Eu-s forrásból finanszí­roztak - az onkológiai centrum­ban a sugárterápiás ellátás alap­ját képező, még 2001-ben üzem­be állított két lineáris gyorsítót cserélték le, s megújult a Kapo- si Mór Oktató Kórház pathológi- ai eszközparkja is. Eredményes munkájáért Ka- posi Mór Emképlakettel tüntet­ték ki Hadijev Janakit, a Kapos­vári Egyetem Egészségügyi Cent­rumának orvosigazgatóját. Fenyő Gábor Kormányhivatal: a szakértelem díja KAPOSVÁR A kormánytisztvise­lői nap alkalmából kedden ok­leveleket adtak át. Neszményi Zsolt kormánymegbízott méltat­ta az elismertek felkészültségét, szakmai hozzáállását. Rámuta­tott: nagy átalakítás zajlott a te­rületi közigazgatásban. A somo­gyi szervezet 1280 munkatársá­nak csaknem fele a járási hivata­lokban dolgozik, a többiek a fő­osztályokon. A Közjóért emlékplakettet Somlyai Károlyné a kaposvá­ri-, és Szabó Ferencné a siófoki járási hivatal munkatársa vette át. A főosztályok és a járási hiva­talok munkatársai közül 19-en kaptak oklevelet, melyet Nesz­ményi Zsolt, Vetési Bernadett fő­igazgató és Fehér Zoltán igazga­tó adott át. A Közjóért-díjjal kitüntetett Szabó Ferencné 1975-től dolgo­zott a közigazgatásban. Kiemel­te: munkájuk szépsége, hogy másokon segíthetnek. A szaktu­dás, a jogszabályok alapos isme­retén kívül nagyon fontos az em­berség. Harsányi Miklós . Gombai Gyula, a siófoki járási hivatal ; osztályvezetője vette át az elismerést j§j Neszményi Zsolt kormánymegbízottól (jobbra)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents